A Magyar Labdarúgó Szövetség [MLSZ] első alkalommal tette közzé a Professzionális futballkörkép címet viselő összefoglalót, amelyet UEFA által évente publikált Club Licensing and Benchmarking Report mintájára a jövőben rendszeresen tervez megjelentetni.
A kiadvány célja kettős. Elsősorban az MLSZ stratégiai céljaihoz kapcsolódóan helyzetértékelést kíván nyújtani a magyar első osztályú klubok általános gazdasági helyzetéről, valamint a liga alapvető sportszakmai jellegzetességeiről.
Továbbá a kiadvány a magyar professzionális futball és a klubok adatai iránt érdeklődő közvélemény számára egy olyan referenciapontként kíván szolgálni, amely az MLSZ működése során felhalmozott adatokat hiteles és informatív módon értelmezi, kontextusba helyezi és rámutat a gazdasági, valamint sportszakmai összefüggésekre. A kiadvány a széles közvélemény számára készül, így a közérthetőségre törekszik, ugyanakkor – ennek figyelembevételével – a lehető legátfogóbb információközlés a szándéka.
A Professzionális futballkörkép első száma a 2021/22-es idény megállapításait tartalmazza. Az anyag három nagy szerkezeti egységből áll:
- Pénzügyi elemzés: a klubok bevételei, ráfordításai, pénzügyi fenntarthatóság, mérlegadatok
- Sportszakmai elemzés: hazai és külföldi játékosok helyzete, csapatszintű összehasonlítás, játékosranglisták
- Szurkolói kapcsolatok: átlagnézőszám, stadionkihasználtság, jegyárazás
Az alábbiakban mindhárom szerkezeti egységből közlünk néhány jellemző megállapítást.
Pénzügyi elemzés a magyar klubok gazdálkodására vonatkozóan
- A 2021-es üzleti évben, az OTP Bank Ligában szereplő klubok átlagos működési bevétele 10 429 ezer EUR volt, amely alapján a jelentésben vizsgált nemzetközi mintán belül a középmezőnyben helyezkedtek el.
- 2021-ben Magyarországon az egy klubra jutó adózott eredmény értéke 880 ezer EUR volt, amely nemzetközi összehasonlításban is jelentősnek mondható, míg a magyar klubok saját tőke állománya majdnem 3,5-szörösére emelkedett 2017 és 2021 között, amely érdemi pénzügyi stabilizációt mutat.
- A 2021-ben az NB I-es klubok összbevételének 37%-át adták szponzorációs és reklámbevételek. Kereskedelmi bevételek tekintetében a hazai kluboknál a vizsgált országok közül kizárólag a dán és a svájci klubok átlagos bevétele volt magasabb.
- Az NB I-es klubok átlagos működési ráfordítása 9 315 ezer EUR volt 2021-ben, mely régiós szinten magasnak tekinthető.
- A vizsgált minta összes országáról elmondható, hogy a ráfordítások között a személyi jellegű ráfordítások teszik ki a legnagyobb részarányt, azonban a hazai elsőosztályú klubok esetében a legmagasabb a kiadásokon belül a bérek aránya (74,1 %) a teljes mintát tekintve.
A kiadvány megfogalmazza a klubok előtt álló fejlődési lehetőségeket, azok irányát:
- A jegyárbevételek nemzetközi összevetésben is igen alacsony mértékét képezik a teljes működési bevételnek, mindössze azok 1,4%-át.
- 2021-ben az NB I-ben szereplő csapatok összes működési ráfordítása elérte a 112 millió EUR-t, amelynek nagyságrendileg a 11%-át fedezte az UEFA által megrendezett versenyekből származó bevétel. Ez az arány javítható lenne, ha minél több klubcsapatunk szerepelne eredményesen a nemzetközi színtéren.
- A magyar klubok esetében a játékosértékesítésből származó bevételek átlagosan elmaradtak a játékosvásárlásra fordított összegtől, a tevékenységen realizált nettó átlagos klubra vetített eredmény – 488 ezer EUR volt. Az NB I-es klubok játékjog eladásából származó átlagos, egy klubra jutó bevétele 699 ezer EUR volt, míg játékjog vásárlásra átlagosan 1 187 ezer EUR-t költöttek. Ezen a területen példaként szolgálhat a horvát bajnokság, amely egy klubra vetítve átlagosan 4 552 ezer EUR pozitív egyenleget ért el.
Sportszakmai kérdésekkel összefüggő megállapítások
A Magyar Labdarúgó Szövetség továbbra is eltökélt, hogy minél több hazai játékos, és azon belül minél több fiatal játékos szerepelhessen a profi csapatokban. Ezt különböző stratégia lépésekkel is támogatta a közelmúltban. 2018 óta működik fiatal játékosok, illetve a hazai futballisták szerepeltetését ösztönző támogatási rendszer, melynek alapja a produktivitási mutató. A központi támogatásokból a klubok részben a produktivitási pontszám alapján részesülnek. További ösztönzőként lépett be a rendszerbe a 2022-ben bevezetett új támogatási rendszer, amely pozitívan diszkriminálja a fiatal játékosoknak lehetőséget adó klubokat.
Azt, hogy miért volt szükség ezen lépésekre, jól szemléltetik az alábbi megállapítások:
- A 2021/2022-es magyar első osztályú bajnokság összes játékpercének nagyságrendileg a fele (54%) volt magyar játékperc. Az átfogó trend a csökkenés irányába mutat.
- Az U21-es hazai játékpercek aránya az összes játékperchez képest 8,7% volt az NB I 2021/22-es szezonjában. Arányaiban Magyarországon jutott a legkevesebb játékperc a régióban U21-es hazai játékosoknak.
- A magyar U21-es játékosok a szezonban átlagosan kb. 20 ezer játékpercet (222 meccs) veszítettek a horvát, dán és szlovák fiatalokhoz képest.
A vizsgálat időpontjában összesen 38 magyar játékos szerepelt az NB I-nél magasabban rangsorolt bajnokságban. Ezzel régiós összevetésben nekünk volt a legkevesebb olyan játékosunk, aki az NB I-nél magasabban rangsorolt bajnokságban szerepelt légiósként.
Az öt legnagyobb európai liga (angol Premier League, spanyol LaLiga, német Bundesliga, olasz Serie A, illetve francia Ligue 1) közül magasan a legtöbben, összesen 5-en szerepeltek a Bundesligában, illetve egy olasz légiósunk is volt. Ezzel szemben az angol, illetve spanyol pontvadászatban nem szerepelt honfitársunk. Ezen top 5-ös bajnokságok másodosztályában (angol Championship, spanyol LaLiga 2, német Bundesliga II, olasz Serie B, illetve francia Ligue 2) öt magyar játékos volt. A vizsgált országok közül Ciprus (6 játékos), illetve Németország (5 játékos) volt a legjellemzőbb felvevőpiac.
Szurkolói kapcsolatok
Az intenzív infrastrukturális fejlesztések következtében szinte minden NB I-es klub korszerű stadionban játssza mérkőzéseit. Fontos lenne a pénzügyi stabilitás és a magyar futball általános népszerűségének szempontjából, hogy a magyar klubok felzárkózzanak nemzetközi riválisaikhoz nézőszámok és meccsnapi bevételek tekintetében. Az is látszik, hogy a régióban nem kizárólag a magyar klubok néznek szembe nehézségekkel. Az első osztályú ligák átlagnézőszámainak eloszlása Európában rendkívül egyenlőtlen, az 5 legnagyobb bajnokság (angol, spanyol, német, olasz, francia) mellett egyedül a holland első osztály, az Eredivisie (17 096 fő) érte el a 15 000 fős átlagnézőszámot.
- Az NB I a 23. helyen szerepelt az átlagnézőszám tekintetében a 2021-2022-es évad 2 772 fős átlagával az 35 vizsgált európai ország első osztályú ligái között.
- Az NB I (29 %) stadionkihasználtság tekintetében elmaradt a régióban található Csehországtól (52%), Ausztriától (40%) és Lengyelországtól (40%). A svéd első osztályú klubokkal (28%) állnak egy szinten a magyar klubok. Ugyanakkor több szomszédos országunk (Románia, Szerbia, Szlovénia és Szlovákia) stadionkihasználtsága sem érte el a 25%-ot.
- Kiemelkedő eredményt csak a legkisebb klubok és stadionok tudtak elérni (Budafoki MTE és Kisvárda Master Good), mindkettő 70%-nál is magasabb átlagos kihasználtsággal működött az évadban. Budafokon egyértelműen látszott az első osztály ösztönző ereje, hiszen a kevésbé jól sikerült másodosztályú évadban a kihasználtság is látványosan visszaesett. Rajtuk kívül a klubok az 50%-os kihasználtságot is alig közelítették meg.
- Az NB I-es bajnoki mérkőzésekre négy klub (MOL Fehérvár FC, Ferencvárosi TC, Újpest FC és ZTE FC) összesen négy kategóriában, szintén négy klub (Budapest Honvéd, DVSC, Kisvárda Master Good és Vasas) három kategóriában, két klub (Mezőkövesd Zsóry FC, Paksi FC) pedig két kategóriában értékesít jegyeket. Két klub egységes áron kínál minden szektort (Kecskemét, Puskás Akadémia FC).
Az MLSZ Professzionális futballkörkép teljes verziója elérhető ezen a linken.
Forrás: MLSZ