Megjelent a KPMG Football Benchmark szokásos éves jelentése a legerősebb európai futball ligák bajnokcsapatairól. A koronavírus-járvány negatív hatása tetten érhető: a topligák bajnokainak működési bevételei kivétel nélkül csökkentek, bár két klub még így is profitot tudott realizálni.
A KPMG tanácsadó cég labdarúgásra specializálódott részlege “The European Champions Report 2021” címmel sorozatban ötödik alkalommal publikálta elemzését a legerősebb európai futball ligák bajnokcsapatairól.
Noha a legutóbbi két alkalommal nyolc bajnokság győztesének pénzügyi adatai szerepeltek a riportban, ezúttal csak hat liga képviselteti magát: az angol Premier League, a spanyol LaLiga, a német Bundesliga, az olasz Serie A, a francia Ligue 1 és a portugál Primeira Liga. A holland Eredivisie azért maradt ki, mert a pandémia miatt a bajnokságot tavaly márciusban megszakították és nem hirdettek bajnokot. A török bajnok Basaksehir pénzügyi adatai pedig nyilvánosan nem elérhetőek, az isztambuli klub ezért nem szerepel a kimutatásban.
A riportban szereplő klubok közül háromnak sikerült megőriznie a bajnoki címét: a Bayern Münchennek Németországban, a Juventusnak Olaszországban és a Paris Saint-Germainnek Franciaországban, így ők szerepeltek a tavalyi kiadásban is. Ami a másik három klubot illeti, a Liverpool Angliában a Manchester City-t, a Real Madrid Spanyolországban a Barcelonát, a Porto pedig Portugáliában a Benficát taszította le a trónról.
A koronavírus-hatás
A koronavírus-járvány negatív hatása egyértelműen kiolvasható az adatokból. A COVID-19 előtti időszakban folyamatos és stabil növekedést mutattak az európai topligák bajnokai, de ez a lendület most megtört.
Különböző mértékben, de mind a hat bajnokcsapat működési bevételei megcsappantak, a Juventus, a Paris Saint-Germain és a Porto kétszámjegyű zuhanást regisztrált. A Bayern München, a Liverpool és a Real Madrid valamivel jobban vészelte át a helyzetet, megúszták egy számjegyű csökkenéssel, leginkább annak köszönhetően, hogy növelni tudták a kereskedelmi bevételeiket. A német és a spanyol bajnok abban a tekintetben is ritka kivételt képeznek, hogy a nehéz körülmények ellenére sikerült profittal realizálniuk a 2020 júniusában lezárt pénzügyi évet, de erről a későbbiekben lesz még szó.
A legnagyobb bevételt ugyan a Real Madrid könyvelhette el, viszont a 681,2 millió euró még így is 8 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. A második helyen az arányaiban a legkisebb bevételcsökkenést, 3 százalékot [18,3 millió euró] regisztráló Bayern München zárt 607,2 millió euróval. A képzeletbeli dobogó harmadik fokát pedig a Liverpool szerezte meg 557 millió euróval [8 százalékos csökkenés].
Abszolút értékben a PSG bukta a legnagyobb bevételt, a párizsiak kasszájába 95,4 millió euróval kevesebb vándorolt, mint egy évvel korábban. Arányaiban pedig a Porto járt a legrosszabbul, 89 millió euró, vagyis a bevételeinek picivel több, mint a fele esett ki. Ebben nagy hatása volt annak, hogy a portugál klubnak nem sikerült bejutnia a Bajnokok Ligája csoportkörébe a legutóbbi szezonban.
Meccsnapi bevételek
Mivel a koronavírus-járvány zárt kapuk mögé kényszerítette a csapatokat, a meccsnapi bevételek szenvedték a legnagyobb csapást.
Összegszerűen a Real Madridnál esett ki a legtöbb, 34,9 millió euró. A Porto pedig hiába bukta abszolút értékben a legkisebbet, arányaiban őket érintette a leginkább ez a hatás, a 4,2 millió euró ugyanis az egy évvel korábbi összeg 34 százalékát jelentette.
Közvetítési jogdíjak
A közvetítési jogdíjak piacát szintén komolyan érintette a járvány. A pénzügyi év tavaly júniusi zárásáig ugyanis sem a nemzeti bajnokságok sem a nemzetközi kupák nem értek véget a halasztások miatt. Ezzel egyrészt csökkent a tévés bevétel a kevesebb mérkőzés miatt, másrészt a megcsúszott bajnoki szezon miatt júliusban és augusztusban lejátszott meccsek már a jelenleg zajló 2020-21-es pénzügyi évbe számítanak majd bele.
A már említett korai BL-búcsú a Portót a közvetítési díjak terén is komolyan sújtotta, ugyanis televíziós bevételeinek 63 százaléka elillant. A BL-hatás a két – a pénzügyi év tekintetében későbbi – döntős esetében is érezhető, de a másik irányba. Pozitívban ugyan nem tudta tartani a trendet a remek BL-menetelés, de a Bayern München és a PSG közvetítési jogdíjakból befolyó bevételei is csupán 4 százalékkal csökkentek, ami a legalacsonyabb a hat bajnokcsapat között. Ezzel szemben a nyolcaddöntőkben elvérzett Real Madrid, Juventus, Liverpool trió esetében sorrendben 12, 19 és 22 százalékos csökkenést számoltak a KPMG szakemberei.
Kereskedelmi bevételek
A kereskedelmi bevételek a fentieknél változatosabban alakultak. Három klub is jobban teljesített ezen a téren az egy évvel korábbinál. A Liverpool 14, a Bayern München 4, a Real Madrid pedig 2 százalékkal növelte kereskedelmi bevételeit. A Juventus nagyságrendileg a tavalyi szintet hozta, a Porto és a PSG viszont egyaránt 18 százalékos visszaesést szenvedett.
Érdekesség, hogy korábban a televíziós jogdíjak jelentették a legnagyobb szeletet a klubok működési bevételei között, de ezt a szerepet most a kereskedelmi bevételek vették át. Legalábbis öt bajnokcsapat esetében. A Portónál ugyanis a gyenge BL-szereplés miatt kiesett UEFA pénz ellenére, ám az előnyös, 10 évre szóló hazai televíziós szerződésnek köszönhetően, a tévés jogdíjak jelentik a legnagyobb bevételi forrást.
Személyzeti költségek
Noha a klubok igyekeztek faragni a kiadásaikon, főleg a legnagyobb tételt jelentő, a játékosoknak és a kiegészítő személyzetnek fizetett bérek terén, nem minden esetben sikerült ezt a bevételek meredek csökkenésének mértékében megtenni.
Három klubnál örülhettek, a Juventus 13, a Porto 8, míg a Bayern München 6 százalékos sikert könyvelt el ebben a tekintetben. A Real Madrid viszont hiába alkudott ki 10 százalékos átmeneti bércsökkentést a játékosoknál, összességében 4 százalékkal nőttek a személyzeti költségei és a hat bajnokcsapat közül a legmagasabb számot rögzítette a kategóriában 411 millió euróval. Arányaiban a PSG személyzeti költségei még ennél is nagyobb arányban, 10 százalékkal nőttek a hatalmas fizetéssel rendelkező sztárok és a Franciaországban hatályos magas jövedelmi adók miatt.
Profit
A bevételek és a kiadások alakulásának elemzéséből már sejthető, hogy a klubok profitját is negatívan érintette a koronavírus-járvány. Csupán két klub tudott profitot realizálni, a Bayern München 5,9 millió euró, a Real Madrid pedig 0,3 millió euró pluszban zárt, de ezek az összegek messze elmaradnak a tavalyi számoktól. Összehasonlításképpen, az előző szezon utáni KPMG riportban a nyolc bajnokcsapat közül egyedül a Juventus nem tudott nyereséget felmutatni.
A legnagyobb értékű, 125,8 millió eurós veszteséget a PSG szenvedte el, amiben szerepet játszik, hogy a francia Ligue 1 volt az elemzésben szereplő hat liga közül az egyetlen, amelyik lerövidítette a 2019-2020-as szezont és a csapatok nem játszották le az összes mérkőzést.
Mi a helyzet többi klubnál?
A KPMG egy nagyobb, a hat bajnokcsapatot is magában foglaló, 20 szereplős mintát is megvizsgált, elemezve azoknak az európai kluboknak a pénzügyi jelentéseit, amelyek már közzétették a számaikat. Az általános kép itt sem biztatóbb: a 20 klub összesen 1 milliárd euróval kevesebb bevételt könyvelt el, mint egy évvel korábban, ami 13,9 százalékos csökkenést jelent.
Mindössze két klub tud gyarapodó bevételeket felmutatni, de a helyzet az ő esetükben sem rózsás. A spanyol Sevilla 6,3 százalékos plusszal zárt, a német Borussia Dortmund 0,6 százalékos bevételnövekedése viszont inkább stagnálásnak tekinthető, ráadásul profit tekintetében mindkét klub mínuszban végzett.
Profitban egyébként a Benfica teljesített a legjobban. A portugál klub játékosértékesítési stratégiája nagyban hozzájárult a 41,7 millió eurós eredményhez. A legnagyobb vesztes pedig két olasz klub, az AS Roma és az AC Milan, 204, illetve 194,6 millió eurós mínusszal.
“A koronavírus-krízis megkérdőjelezte a futball ökoszisztéma pénzügyi stabilitását és rávilágított a rendszer törékenységére. Már a pandémia előtt is komoly nyomás volt a klubok pénzügyi helyzetén a játékosok elszálló bére, valamint a növekvő átigazolási és ügynöki díjak miatt. A járványhelyzet felnagyította a jelenlegi üzleti modell hibáit. A labdarúgóklubok hirtelen likviditási problémákkal találták szemben magukat miután elapadtak a meccsnapi bevételek, továbbá újra kellett tárgyalni, vagy fel kellett függeszteni, rosszabb esetben meg kellett szüntetni a médiával, illetve az üzleti partnerekkel kötött szerződéseket” – mondta Andrea Sartori, a KPMG Sport üzletágának globális vezetője, a riport szerzője.
A járvány hatása a nemzetközi átigazolási piacra
A KPMG elemzése szerint a COVID-19 átlagosan 9,6 százalékkal nyomta lejjebb a labdarúgók értékét a 2020 februárja és 2021 januárja közötti időszakban. A klubok ugyanis kénytelenek voltak alacsonyabb áron megválni játékosaiktól, hogy a gazdasági helyzetüket egyenesben tudják tartani.
Mivel a klubok jellemzően pénz szűkében voltak, a nyári átigazolási szezonban kevesebb volt a nagy értékű klubváltás, ehelyett a kisebb transzferek, valamint a jövőbeli vásárlási opcióval egybekötött kölcsönadások domináltak.
A KPMG teljes “The European Champions Report 2021” riportja letölthető erre a linkre kattintva.
Forrás: KPMG Football Benchmark