Mindenekelőtt fontos tisztában lenni azzal, hogyan működik az Európai Labdarúgó Szövetség [UEFA] disztribúciós rendszere. Képletesen szólva, ennek egyik részét a torta méretének meghatározása jelenti, másik részét pedig a torta felszeletelésénék módja. Így kapunk teljes képet arról, hogy kinek mekkora szelet jut a végén.
Mekkora az európai klubfutball pénztortája és hogyan szeletelik?
Az UEFA azt a pénzt osztja szét a csapatok között az európai kupák díjazásaként, amelyet ezekből a sorozatokból megtermel. A 2023-24-es szezonban, az egy évvel korábbival megegyezően, összesen 3,5 milliárd euró bevételre számít a szervezet a Bajnokok Ligájából, az Európa Ligából, az Európa Konferencia Ligából, valamint az Európai Szuperkupából. Ez tehát a kiinduló alap.
Az UEFA ebből szervezési és adminisztrációs költségek címén lecsippent magának 323 millió eurót, félretesz 3 százalékot [105 millió euró] a selejtezők során elvérző kluboknak, és elkülönít 4 százalékot [140 millió euró] a kupákban nem induló csapatoknak is. További 10 millió eurót pedig a női Bajnokok Ligájára allokálnak. Így tartunk 2,92 milliárd eurónál, amelyből 6,5 százalékot a későbbiekben fordítanak majd az európai labdarúgásra, ez az összeg addig is az UEFA kezelésében marad.
A fennmaradó 93,5 százalékot, vagyis 2,732 milliárd eurót osztanak szét a kupasorozatok csoportkörébe jutott csapatok között.
Bár a koronavírus-járvány hatása miatt 97,6 millió euró formájában egy kis korrekcióra – értsd levonásra – még ebből az összegből is sor kerül majd a szezon végén, amit arányosan osztanak szét az egyes sorozatok és a klubok bevételei alapján.
A torta mérete tehát megvan, nézzük a szeletelését. Az UEFA mindegyik kupasorozatban négyféle jogcímen ítél meg díjazást:
- rajtpénz a főtáblára kerülésért
- pontpénz minden győzelem és döntetlen esetén
- a korábbi évek szereplését figyelembe vevő, koefficiens alapú díjazás
- televíziós piac mérete alapján adott díjazás, az ún. market pool
A továbbiakban azt vesszük sorra, hogyan osztják szét a nagy totált a három kupasorozat között, valamint hogyan alakul az egyes sorozatokban a négyféle díjazás.
Bajnokok Ligája
Nem véletlen, hogy minden klub a BL-be vágyik, hiszen magasan ez fizet a legjobban. Az összes európai kupasorozatban szétosztásra kerülő 2,732 milliárd euróból 2,032 milliárd euró jut a BL-be. Igaz, hogy ebbe a keretbe beleértendő az Európai Szuperkupa két résztvevőjének járó 3,5-3,5 millió euró, illetve a győztest megillető további 1 millió euró. Valamint innen fizetik ki a BL play-offból az Európa Liga csoportkörébe “kieső” 6 csapatnak járó 5 millió eurós vigaszdíjat is. Ez összességében azonban csupán 38 millió euró, még így is közel 2 milliárd euró méretű a BL-torta.
A BL-csoportkör elérése önmagában 15,64 millió eurót ér, és meccsenként tovább lehet növelni a megkeresett pénzt. A döntetlenért 930 ezer eurót jár, a győzelem pedig 2,8 millió eurót hoz a kasszába.
Az egyenes kieséses szakaszt elérő csapatok további 9,6 millió euróval gazdagodnak, a negyeddöntőért újabb 10.6 millió euró, az elődöntőért 12,5 millió euró, a döntőbe kerülésért 15,5 millió euró jár. A BL-győztes pedig a kupa mellé további 4,5 millió eurót is bezsebel.
Tehát a rajtpénzt és a győzelmi prémiumokat összeadva, ha egy csapat úgy nyeri meg a Bajnokok Ligáját, hogy minden csoportmeccsén győztesen hagyja el a pályát, akkor 85,14 millió euróval lesz gazdagabb.
És ez még csak a BL-ben megkereshető pénz fix része, erre jönnek a változók alapján számított további díjazások.
A koefficiens alapú díjazás úgy történik, hogy a csoportkörbe jutott 32 csapatot az elmúlt 10 év nemzetközi kupaszereplései alapján sorba állítják és helyezésenként utalnak 1,137 millió eurót. Tehát a legalacsonyabban rangsorolt klub 1,137 milliót kap, míg a legmagasabban rangsorolt harminckétszer ennyit, vagyis 36,38 millió eurót. Ilyen címszóval összesen 600,6 millió eurót oszt szét az UEFA.
A BL-büdzséből fennmaradó 300,3 millió eurót alapvetően a televíziós piac mérete alapján osztják szét, egy bonyolult számítási rendszer alapján. Az egyes kluboknak járó pontos összeget csak a szezon végén tudja meghatározni az UEFA, mert figyelembe kell venni a televíziós jogdíjak mellett azt is, hogy adott országot hány csapat képvisel a sorozatban és azok hogyan szerepelnek a sorozatban, illetve hol végeztek az előző szezonban a saját hazai bajnokságukban.
Európa Liga
A BL több, mint 2 milliárd eurós összdíjazásához képest az Európa Ligában csupán 465 millió euró kerül szétosztásra. Hatalmas szakadék tátong tehát a két sorozat között a megkereshető pénz tekintetében.
Az EL-ben a főtáblára kerülés 3,63 millió eurót ér, és minden győzelemmel további 630 ezer eurót, míg a döntetlennel 210 ezer eurót lehet keresni. Az EL esetében külön díjazzák a csoportgyőzteseket, és a csoportok második helyezettjeit, előbbiek 1,1 millió euróval, utóbbiak 550 ezer euróval gazdagodnak.
Az EL-ben a csoportkör és a nyolcaddöntők közé beékelődik egy extra forduló is, amelyben az EL csoportok második helyezettjei játszanak a BL csoportok harmadik helyezettjeivel. Ebben a play-offban való szereplésért is jár félmillió euró minden csapatnak. A párharcok nyertesei az 1,2 millió eurót érő nyolcaddöntőben csatlakoznak a EL csoportok győzteseihez. A negyeddöntő eléréséért újabb 1,8 millió euró, az elődöntőért 2,8 millió euró, a döntőbe kerülésért pedig 4,6 millió euró jár. A finálé nyertese további 4 millió euróval is gazdagabb lesz.
A koefficiens alapú díjazás tekintetében az EL-ben 132 ezer eurót ér egy helyezés. Tehát a legalacsonyabban rangsorolt klub ennyit kap, míg a legmagasabban rangsorolt ennek a harminckétszeresét, vagyis 4,224 millió eurót. Ilyen címszóval összesen 69,75 millió eurót oszt szét az UEFA az EL-ben, további 139,5 millió euró pedig a market poolt jelenti, de ennek pontos disztribúcióját itt is több tényező befolyásolja és előre nem kiszámolható.
Európa Konferencia Liga
Az Európa Konferencia Liga az UEFA legújabb nemzetközi kupasorozata. Az összdíjazásból látszik, hogy az UEFA igyekszik vonzóvá tenni a kisebb klubok számára, mert 235 millió eurót oszt szét a csapatok között. Ez az egy szinttel magasabban lévő, 465 millió eurós EL-büdzséhez viszonyítva nem akkora különbség, mint ami az EL és a BL között van.
Az EKL-ben a csoportkör eléréséért 2,94 millió euró jár, félmillió eurót lehet keresni minden győzelemmel és 166 ezer eurót a döntetlennel. Az EL-hez hasonlóan itt is külön bónuszra számíthatnak a csoportgyőztesek és a csoportok második helyezettjei, előbbiek 650 ezer euróval, utóbbiak 325 ezer euróval többet könyvelhetnek el.
A csoportkör és a nyolcaddöntők között szintén tartanak egy extra fordulót, amelyben az EKL csoportok második helyezettjei az EL-ből lebukó csoportharmadikokkal mérkőznek meg. Ez a play-off 300 ezer eurót ér minden csapatnak. A párharcok nyertesei az 600 ezer eurót érő nyolcaddöntőben folytatják a EKL csoportok győzteseihez csatlakozva. A negyeddöntőt újabb 1 millió euróval, az elődöntőt 2 millió euróval, a döntőbe kerülést pedig 3 millió euróval díjazzák. A bajnoknak járó győzelmi prémium 2 millió euró.
Az EKL-ben sem marad el a koefficiens alapú díjazás, itt 44.500 eurót ér egy helyezés. Ennyit kap a legalacsonyabban rangsorolt klub, a legmagasabban rangsorolt pedig a szokásos harminckétszeres összeget, vagyis 1,42 millió eurót. Ebben a kategóriában összesen 23,5 millió euró a szétosztásra váró keret, további 23,5 millió euró pedig a market poolt képezi, aminek a csapatokra lebontott számai a későbbiekben lesznek elérhetők.
BL vs EL vs EKL
A három sorozat pénzdíjait az alábbi táblázat mutatja be könnyen áttekinthető és összehasonlítható formában (a pénzdíjak ezer euróban szerepelnek):
Szakasz | Bajnokok Ligája (ezer euró) | Európa Liga (ezer euró) | Európa Konferencia Liga (ezer euró) |
---|---|---|---|
Csoportkörbe kerülés | 15.640 | 3.630 | 2.940 |
Csoportkör győzelmi prémium | 2.800 | 630 | 500 |
Csoportkör pont prémium | 930 | 210 | 166 |
Csoportkör 1. helyezés | - | 1.100 | 650 |
Csoportkör 2. helyezés | - | 550 | 325 |
Play-off | - | 500 | 300 |
Nyolcaddöntő | 9.600 | 1.200 | 600 |
Negyeddöntő | 10.600 | 1.800 | 1.000 |
Elődöntő | 12.500 | 2.800 | 2.000 |
Döntő | 15.500 | 4.600 | 3.000 |
Bajnoki bónusz | 4.500 | 4.000 | 2.000 |
Koefficiens alapú díjazás | 1.137 - 36.380 (össz: 600.600) | 132 - 4.224 (össz: 69.750) | 44,5 - 1.420 (össz: 23.500) |
Market pool | 300.300 | 139.500 | 23.500 |
Mekkora összeggel kompenzálják azokat a klubokat, amelyek nem jutnak el a csoportkörig?
Teljesen jogos a kérdés, főleg a magyar csapatok teljesítményének fényében, amelyek, sajnos, gyakran elbuknak a selejtezők során.
Az UEFA a nemzetközi kupasorozatai tervezett bevételének 3 százalékát különíti el azon csapatok számára, amelyek ugyan elindulnak a BL-ben, az EL-ben vagy az EKL-ben, de nem sikerül bejutniuk egyik sorozat csoportkörébe sem. Ez a 3 százalék, a cikk elején említett, az UEFA által a 2023-24-es szezonra projektált 3,5 milliárd euróval számolva, 105 millió eurót jelent. Ebből levonnak egy kis covid-19 kiigazítást, így 101,2 millió euró marad, amivel számolni lehet.
Ennek a pénznek a szétosztása pedig alapvetően két tényezőn alapul: minden lejátszott kör 100 ezer eurót hoz a kasszába, amihez pluszban jön egy nagyobb fix összeg, attól függően, hogy az adott csapat az EKL melyik selejtezőkörében esik ki. Azért csak az EKL-ből való kiesés számít, mert a BL-ben és az EL-ben induló klubok végül mind ebbe a sorozatba potyognak le, vagyis ha elvéreznek a BL-ben, vagy az EL-ben akkor még az EKL-ben folytathatják a nemzetközi menetelést. Az EKL-ből való kiesés viszont már a végső búcsút jelenti az európai kupasorozatoktól.
A kiesési bónusz az alábbiak szerint alakul:
- EKL első selejtezőkör: 150 ezer euró
- EKL második selejtezőkör: 350 ezer euró
- EKL harmadik selejtezőkör: 550 ezer euró
- EKL play-off kör: 750 ezer euró
Mennyit keresnek a magyar csapatok az európai kupasorozatokban?
A magyar csapatok közül egyedül a Bajnokok Ligájában induló Ferencváros nemzetközi szereplése tart még. A magyar bajnok végül két szinttel lejjebb, az Európa Konferenci Liga csoportkörében folytathatja a küzdelmeket – és a pénzgyűjtést. Mint már szó volt róla, az EKL-ben a főtáblára kerülésért 2,94 millió euró jár. A koefficiens alapú rangsorban 44.500 eurót ér egy helyezés, és mivel a Ferencváros ebben a tekintetben a hetedik legerősebb a mezőnyben, így esetében 26-szoros szorzóval lehet számolni, vagyis további 1,157 millió eurót könyvelhet el a klub. Eddig ez összesen 4,097 millió euró, közel 1 millió euróval kevesebb, mint előző szezonban az Európa Liga csoportkörébe jutással, de ehhez az összeghez a zöld-fehérek tovább gyűjtögethetik a pontpénzt [166 ezer euró pontonként], jó szereplés esetén pedig a csoport első két helyének eléréséért járó bónuszt is bezsebelhetik. Messze még tehát a vége, a kieséses szakasz elérése bőven hozhat a kasszába az eddigieken túl is. A végösszeget pedig majd a market pool szétosztásából a Ferencvárosnak jutó rész teszi teljessé.
A másik három magyar kupacsapat a legalsó szinten, az EKL-ben kapott lehetőséget, mindegyik a második selejtezőkörben csatlakozott be a párharcokba. Sajnos egyik csapat sem érte el a csoportkört, a kiesés pedig egyben a végső búcsút is jelentette számukra, mert ez alatt a szint alatt már nem volt védőháló..
A Kecskemét és a Zalegerszeg rögtön búcsúzni kényszerült, tehát az EKL második selejtezőkörében való kiesés 350 ezer eurós kompenzációja mellé, az egy teljesített körért járó 100 ezer eurót könyvelhették még el. Így összesen 450 ezer eurót keresett mindkét klub az európai szerepléssel.
A Debreceni VSC két kört ment, azaz kétszer 100 ezer euró és az EKL harmadik selejtezőkörében való kiesésért járó 550 ezer euró illeti meg. Vagyis a debreceni klub összesen 750 ezer euróval gazdagodott az európai kupaszereplésnek köszönhetően.
Ha szeretnél még jobban elmerülni az UEFA európai kupasorozatokra vonatkozó disztribúciós rendszerének részleteiben, vagy kíváncsi vagy arra, hogyan történik a market pool felosztása, olvasd el a vonatkozó hivatalos UEFA dokumentumot ezen a linken.
Forrás: UEFA