A KPMG tanácsadó cég labdarúgásra specializálódott részlege, a KPMG Football Benchmark “The European Champions Report 2022” címmel sorozatban hatodik alkalommal publikálta elemzését a legerősebb európai futball ligák bajnokcsapatairól.
A klubok többségének a bevétele még mindig a pandémia előtti idők alatt jár és ez egy viszonylag merev költségstruktúrával rendelkező iparágban semmi jót nem jelent. Általános trend, hogy a meccsnapi bevételek szinte teljes eltűnésével agyonvágott működési bevételek nem tudtak lépést tartani a jellemzően magas személyzeti költségekkel, illetve a játékosok értékesítéséből származó bevételcsökkenéssel. A tátongó lyuk befoltozásán még a valamennyire észhez térő televíziós jogdíjak és kereskedelmi bevételek sem tudtak segíteni. Ennek megfelelően, a vizsgált nyolc európai topligából hét bajnokcsapat jelentett veszteséget a futballnaptárhoz igazodóan 2021 júniusában véget ért pénzügyi év végén.
A pénzügyileg zavaros idők egyik legbeszédesebb jele talán az, hogy – a korábbi évekkel ellentétben – mindössze egyetlen klub, a Bayern München tudta megvédeni a címét a nyolc csapat közül. A bajor klub sorozatban a 9. összességében pedig a 31. német bajnoki címét ünnepelhette tavaly nyáron. Melléjük csatlakozhatott volna az Ajax is a címvédésben, ha a járvány miatt nem fejezik be idő előtt az általuk vezetett 2019-2020-as holland bajnokságot anélkül, hogy bajnokot hirdettek volna. Ami a többieket illet, a Sporting 19 év után került vissza a portugál trónra, az Inter 10 év szünet után ünnepelhetett olasz bajnoki címet, a francia LOSC Lille 9 év után örülhetett újra, az Atlético de Madrid a 2013-2014-es szezon után lett ismét első Spanyolországban, a Besiktas szurkolóknak 3 évet kellet várnia az újabb török dicsőségre, míg a Manchester City egy év után foglalta vissza az angol Premier League trónját.
Gyorsjelentés a bajnokokról
A Manchester City az egyetlen olyan bajnokcsapat, amely nemcsak növelni tudta a működési bevételeit az előző évhez képest, hanem azok meg is haladták a járvány előtti utolsó szezon, a 2018-2019-es bevételeit. A 644,2 millió euró nemcsak a bajnokok között, hanem az egész európai labdarúgásban a legmagasabb bevételt jelent, amellyel a manchesteri kékek először előzik meg az 557 millió euró bevételt regisztráló városi riválisukat, a Manchester Unitedet.
Noha éves alapon az Internazionale 19 százalékos növekedést produkált, a bevételei 20 millió euróval elmaradtak a járvány előtti utolsó “normális” szezonéhoz képest. Emellett a meccsnapi bevételek csökkenése, a működési költségek növekedése és a játékosok adásvételéből származó haszon megcsappanása rekord méretű veszteséghez vezetett – a 245,6 millió eurós mínusz nemcsak a klub életében, hanem az egész olasz labdarúgásban a valaha mért legnagyobb veszteség. Csekély vigasz lehet, hogy még ez az összeg is jóval elmarad a Barcelona történelmi 481,3 millió eurós veszteségétől.
A LOSC Lille bevételei ellenben csökkentek az előző évhez képest, de még így is a francia klub az egyetlen bajnok, amely a járvány kitörése óta eltelt mindkét szezonban magasabb bevételt tudott elérni, mint előtte. Ez a teljesítmény nagyrészt a nemzetközi kupákban való jó szereplésnek köszönhető, ugyanakkor hosszú távon nem fenntartható, hogy a klub a bevételeinek a 106 százalékát fordítja személyzeti költségekre – ez a vizsgált nyolc bajnokcsapat közül a legrosszabb mutató.
A bajnokok közül egyedül a Bayern München jelentett profitot [bár a Manchester City egyelőre nem publikálta az összes adatot, amely a profit számításához szükséges], még ha az valamivel alacsonyabb is a tavalyinál. Két tény is figyelemre méltó a bajor klub gazdálkodásával kapcsolatban. Egyrészt zsinórban a 29. évet zárták nyereséggel, másrészt a személyzeti költségeknek a bevételhez képesti aránya csupán 58 százalék, ami a legjobb a bajnokok között.
Az Atlético Madrid veszteségei hatalmasat nőttek, 1,8 millió euróról 111,7 millió euróra. Ez főleg a madridiak transzfer piaci aktivitásának tudható be, nem sikerült akkora méretű üzleteket, eladásokat nyélbe ütniük, mint egy évvel korábban.
Noha a Besiktas negatív klubrekordot jelentő, 44,4 millió eurós veszteséggel zárt, az egyetlen bajnok, amely javított az eredményén, közel megfelezve a tavalyi mínuszt. A török klub ezt a javulást főleg annak köszönhetően érte el, hogy a személyzeti költségeket 48 százalékkal csökkenteni tudta.
Az Ajax és a Sporting nagyon hasonlóan teljesített a főbb mutatókban: csökkentek a bevételeik, nőttek a személyzeti költségeik, így értelemszerűen az eredményük is romlott egy az évvel korábbihoz képest.
A bevételek alakulása a járvány hatására
A nyolc bajnok működési bevételeinek alakulása változó képet mutat. Általánosságban az mondható el, hogy azok a klubok teljesítettek jobban ezen a téren, amelyek messzire jutottak a nemzetközi kupákban és számolhattak a korábbi szezonból a vizsgált időszakra halasztott hazai és nemzetközi mérkőzések televíziós bevételeivel. A BL-döntőt története során elérő, bár a Chelsea ellenében elbukó, Manchester City 96 millió euróval több bevételt realizált, mint egy évvel előtte, ami 17 százalékos növekedést jelent. Ahogy korábban volt róla szó a manchesteri kékek 644,2 millió euró bevétele a legmagasabb egész Európában, megelőzve olyan bajnok és nem bajnok csapatokat, mint a Real Madrid [640,5 millió euró], a Bayern München [597,5 millió euró], a Barcelona [580,7 millió euró], a Manchester United [557,4 millió euró] és a Chelsea [494,8 millió euró] – bár a nagyok közül a Liverpool és a Paris Saint-Germain még nem publikálta a pénzügyi adatait.
A bajnokokra visszatérve, a bevételek legnagyobb csökkenését az Ajax [-37 millió euró, 23%-os esés] és a Besiktas [-15 millió euró, 21%-os esés] szenvedte el.
A működési bevétel a labdarúgó klubok esetében három kategóriára bontható.
A meccsnapi bevételek a stadion bezárások és nézőszám-korlátozások miatt szinte teljesen eltűntek valamennyi klubnál. Az aggregált bevétel ebben a kategóriában éppen meghaladja a 25 millió eurót. Összehasonlításképpen: ugyanez a nyolc klub a járvány előtti utolsó szezonban [2018-2019] összesen 359 millió euró meccsnapi bevételt ért el.
A közvetítési jogdíjakból származó bevétel a nyolcból hat klub esetében nőtt. Ezek mindegyikének a kasszájába érkezett olyan pénz, amely a járvány okozta halasztások miatt a 2019-2020-as szezonról a következőre átcsúszott meccsek után járt. Az Inter például négy Európa Liga mérkőzést is játszott 2020 augusztusában, míg a Manchester City és az Atlético Madrid BL-meccseken volt érdekelt ugyanabban az időszakban, pedig ezek a sorozatok normális körülmények között májusban véget érnek és már a friss szezon fut. Az a két klub, amelynek nem nőttek a közvetítési jogdíjakból származó bevételei, épp az ellenkezőjét szenvedték el a dolgoknak: az Ajax a holland, a LOSC Lille pedig a francia bajnokság halasztásokat nélkülöző, idő előtti lezárását szenvedte meg ezen a téren.
A Besiktas kivétel mindegyik bajnok növelni tudta a kereskedelmi bevételeit. Ez részben szintén a halasztás után bepótolt meccsekhez kapcsolódó kifizetéseknek köszönhető, új szponzori szerződés ugyanis viszonylag kevés volt. Az Atlético Madrid, a LOSC Lille és a Sporting, vagyis azok a klubok, amelyek hosszú idő elteltével ülhettek fel ismét a trónra, emellett növelni tudták a szerződéseik értékét és a merchandising bevételeket is.
Az átigazolási piac alakulása az elmúlt négy évben
A számok jól mutatják, hogy a kisebb ligák klubjai nettó értékesítőként működnek: vagy kinevelik a tehetségeket, vagy fiatal korban még olcsón megvásárolják őket, hogy később jelentős haszonnal adják tovább az erősebb ligák nagyobb klubjainak.
Az Ajax, a LOSC Lille és a Sporting számára is az üzleti modell fontos része a játékosok értékesítése, nem meglepő tehát, hogy ez a három klub jött ki a legjobban a transzferekből. Ugyanakkor a másik oldalon, az elmúlt négy évet tekintve, a Manchester City összesen 294 euróval többért vett játékost, mint amennyiért eladott, de az Atlético Madrid és a Bayern München is 100 millió euró feletti mérleggel rendelkezik ezen a téren.
Érdemes még megfigyelni az Inter játékospolitikájának változását is az elmúlt két évben: a legbőkezűbb költekezőből a legnagyobb eladó lett.
Közösségi média helyzetkép
Számos érdekességet tartogat, ezért érdemes figyelmet szentelni a bajnokok közösségi média táborának is.
Az Ajax és a Bayern München több követővel rendelkezik a social media platformjain, mint a saját ligájukban az összes többi csapata együttvéve. A bajor klub büszkélkedhet az elemzésben szereplő nyolc klub közül a legnagyobb közösségi média táborral [104 millió], őket követi a Manchester City [98 millió], de ez – a nem bajnokokat is beleszámítva – összességében csak a nyolcadik és a kilencedik helyre elegendő. Ebben a különversenyben egyébként a két spanyol óriás, a Barcelona [282 millió] és a Real Madrid [279 millió] áll szorosan egymás után az élen.
A bajnokok közül a legkisebb közösségi média tábora a LOSC Lille-nek van [4 millió], amely mindössze a 2 százalékát teszi ki a Paris Saint-Germain [143 millió] által dominált francia Ligue 1-nek.
A KPMG teljes “The European Champions Report 2022” anyaga letölthető erre a linkre kattintva.
Forrás: KPMG Football Benchmark