A futball, az innováció és a technológia egyre szorosabban összefonódik. A kluboknak – ha nem akarnak lemaradni a versenyben – figyelni kell az újdonságokra. Arra, hogy a mesterséges intelligencia, a big data hogyan és milyen módon integrálható a labdarúgásba. A jövőről, az újításokról és számos nyitott kérdésről esett szó a World Football Summiton.
A technológia alkalmazása jelentősen meghatározza azt, hogy a labdarúgó klubok tudnak-e megfelelő terméket kínálni fogyasztóik számára. A kérdés az elmúlt időszakban különösen izgalmas, hiszen amikor a járványhelyzet miatti korlátozások alatt a szurkolók fizikai jelenléte tulajdonképpen megszűnt a stadionokban, az innovatív megoldások használata erősödött. Egyértelműen kijelenthető, hogy szurkolók kegyeiért ma már sokkal többet kell tenni, mint korábban. A figyelemért folytatott verseny tehát kiélezettebb, mint bármikor.
A World Football Summit egyik legjobb panelbeszélgetésének középpontjában a szurkolók-technológia-innováció szentháromsága állt. A résztvevők a futball stakeholder köréből érkeztek: Andreas Heyden, a Német Labdarúgó Liga [DFL] digitális fejlesztésekért felelős szakembere, Jean-Baptiste Alliot, az UEFA innovációs stratégiai szakértője, William Brooke, a Slate [az év egyik legsikeresebb sporttech startupja] alapítója, Sam Matthews, a Fnatic elnöke és Joe Januszewski, a WME Sports alelnöke.
„Van különbség a koronavírus előtti és utáni időket nézve a fan engagement tekintetében”
Andreas Heyden a digitális transzformációról folytatott gondolatmenetével adta meg az alaphangot. Egészen pontosan az üvegtől-üvegig stratégiát hozta szóba, ami a stadionban elhelyezett kamera lencséjével kezdődik, és a szurkoló által használt eszköz képernyőjénél ér véget. „Számunkra nem a technológia, hanem annak alkalmazása a lényeges. A végfelhasználókra összpontosítunk: a felhasználói magatartás változásaira, a tartalom hosszára, mélységére, arra, hogy milyen formában, milyen eszközön fogyasztanak tartalmat a fiatal generáció tagjai”- mondta a szakértő.
William Brooke, a Slate fiatal alapítója már arról beszélt, hogy az elköteleződés tekintetében határozottan van különbség a koronavírus előtti és utáni időszak között. „Jelentős mértékű kiugrást láttunk a fan engagementet tekintve a covid-időszak alatt. Sok érdekességet, újdonságot látunk a felhasználók által generált tartalmakkal kapcsolatban. Ezek átmeneti megoldásként szolgálnak számos sportcsapatnak, amelyek egyúttal új, elköteleződésre alkalmas tartalmakat próbálnak létrehozni a szurkolóknak.”
Sam Matthews az e-sport oldaláról közelítette meg a kérdéskört. Attól függetlenül ugyanis, hogy fiatal sportról van szó, egyaránt elképesztő mértékű a helyszíni és az otthoni elköteleződés. „Mivel az e-sport játékosok megtalálhatók a Twitch-en vagy a Youtube-on, valós idejű interakció jön létre – beszélhetsz velük, támogathatod őket. Van hatvan játékosunk és van egy harmincfős kreatív csapatunk. A nagy különbség az e-sport csapatunk és egy futballklub között, hogy mi valójában olyan embereket menedzselünk, akik kizárólag tartalmat állítanak elő. Ez egy tiszta, tartalmi ajánlat, ebből fakadhat az, hogy az elköteleződés valóban létrejön.”
Joe Januszewski, a WME Sports szerint az igazi kihívás, hogy a technológia által előállított adatokat miként lehet a legjobban felhasználni, hogyan teremhető meg egy problémára a leghatékonyabb megoldás. „A digitális bennszülöttek miatt a kluboknak személyre kell szabni az általuk kreált világot. Testre kell szabni az élményt. Meg kell érteniük, hogy nem feltétlenül fogják tudni azonnal pénzzé tenni a felhasználók által generált adatokat. A lényeg a kapcsolódási pontok kiépítése, hogy a fiatalok előbb szenvedélyesebb rajongókká, majd később fogyasztókká, vásárlókká váljanak.”
Vaksötétből a fény felé
A beszélgetés ezután az e-sport felé vette az irányt. Pontosabban NFT-ről [nem helyettesíthető tokenre] kriptovalutáról, blokklánc technológiáról, kollektív, virtuális térről [metaverzum] esett szó. Adott volt a kérdés: ez egy valóban hatékony módszer lehet a szurkolók bevonására?
Sam Matthews úgy látta, a kérdésre egyértelműen igen a válasz. A Paris Saint-Germain már el is kezdett kacsingatni a terület felé. [A francia klub nemrég a Crypto.commal írt alá szerződést, sőt Messi kriptovalutát is kapott a PSG-től az átigazolási szerződése részeként – a szerk.] „Ezek az új technológiák [metaverzum, kriptovaluta] teljesen megnyithatják a digitális árufogalmat, egy ökoszisztémát teremthetnek. Mi több, a szurkolók hozzáadása nyilvánvalóan előreviszi ezt a területet, és az egész világ labdarúgását.”
Joe Januszewski tágabb kontextusban gondolkodott tovább. Arról beszélt, hogy a technológia megállíthatatlanul fejlődik, és mikroszinten rohamosan lehet újabb és újabb megoldásokra bukkanni, amik aztán gyorsan be is szivárognak életünkbe. „Nagy kihívás ugyanakkor jó döntést hozni a partnerség szempontjából. Mert volt már arra példa a sportvilágban, hogy globális méretű vállalatok, akik felültek a technológia hullámaira, a partnerségek és a reklámozás körül nagy zajt csaptak, de tették ezt csak azért, hogy ezek a vállalatok szűnjenek meg, és egy év múlva már ne is foglalkozzanak velük. Szkeptikus vagyok az ügyben: nyilván van ebben lehetőség és nem akarsz lemaradni a vonatról, de talán nem is akarsz az első kocsiban ülni.”
Az innováció felkarolása: fékek és ellensúlyok
A folytatásban azt fejtegették a felek, hogy van-e valamiféle „szabályzat” arra, hogy ha valaki be akar lépni a metaverzumba, akkor hogyan tud együttműködni a sportszervezetekkel, illetve hogy a sportszervezetek vagy klubok hogyan fogadják el ezt. Szó esett arról is, hogy a bukást és a lehetőséget egyszerre hordozza magában, amikor valaki újdonság bevezetésével próbálkozik.
Andreas Heyden szerint mindig az ügyfél egyszerűségével kezdődik minden. „Az első lépés az kell legyen, hogy megnézzük, vannak-e olyan adataink, amelyek lehetővé teszik számunkra a következő lépést. Ezután jön a technikai megvalósítás. De alapvetően a „szabályzat” úgy szól, hogy minden az ügyféllel kezdődik, majd jön a próbaidőszak, a visszajelzések, s ezt követően érkezhetünk el a kereskedelmi forgalomba hozáshoz.”
Az innováció és az e-sport kapcsolatáról Sam Matthews beszélt. „Az e-sportnak van egy nagy előnye: alapvetően bármit kipróbálhatunk. Emellett sok e-sport csapat [mint a Fnatic] termékeket árusító céggé válik, több pénzt keresünk fejhallgatók, billentyűzetek, egerek és ruházat eladásával, mint a médiajogokból és bizonyos megállapodásokból.”
Sokcsatornás stratégia, személyre szabás, interaktív kapcsolatok a szurkolókkal
A végén a szereplők a sokcsatornás kommunikáció kérdéskörét járták körül. William Brooke szerint nagyon érdekes látni, hogy a sportcsapatoknál különböző részlegek, különböző felületekre gyártanak tartalmakat. Ezek a részlegek pedig elkezdtek egyre jobban együttműködni. Működnek a szinergiák. „Ha rengeteg tartalmat hozol létre és minden egyes platformon elérsz rajongókat, akkor sokkal jobban skálázható, ha ezek a szervezetek hatékonyabban együttműködnek. Az lenne a jó, ha a közösségi média csapatok nem arra fókuszálnának, hogy hogyan lesz valamilyen tartalom TikTok kompatibilis, hanem képesek lennének egyedi, több felületen is működő, innovatív kontenteket létrehozni, egy-egy ötlet vezérfonal mentén.”
Lezárásként Joe Januszewski nézett bele a „kristálygömbjébe”, és próbált válaszolni arra, hogy mi következik az innováció tekintetében. „Úgy gondolom, hogy amikor az innováció kerül szóba, akkor tulajdonképpen tesztelések és próbálkozások sorozatáról beszélünk. Fontos, hogy a technológia ne haladja meg a relevanciát.” Hozzátette: „Ki tudja, lehet, hogy a kriptotőzsdék lesznek azok, amelyek a kereskedelmet befolyásolják a következő öt évben. Az mindenképp fontos, hogy ne féljünk a technológiától: teszteljünk, próbálkozzunk, aztán a piac eldönti, hogy mi marad velünk hosszú távon is.”