Sportmarketing, téli olimpia — 2018/02/07 at 08:00

A téli olimpia nem csak a sportsikerekről szól!?

by

Alig pár nap és kezdődik a 23. téli olimpia, amelyre a szervezők közel 100 országból nagyjából 3.000 sportolót várnak. A világ harmadik legértékesebb sporteseménye tehát a következő két hétben ismét a figyelembe középpontjába kerül, nem feltétlenül csak sportszakmai szempontból.

A téli olimpia rögös útja

Az olimpia a legnagyobb történelmi hagyománnyal rendelkező sportverseny. Az első nyári olimpiai játékokat időszámításunk előtt 776-ban rendezték meg az ókori görög istenek tiszteletére, melynek üzenete az volt, hogy békében, egymást tisztelve szórakoztassák az égieket. A verseny ezen identitása a mai napig a modern kori olimpiai játékok alapját képzik, miszerint a sportszerűség, a becsületesség és a tisztelet jegyében nemtől, nemzetiségtől és vallási identitástól függetlenül békében küzdjenek a sportolók a céljaikért.

Az olimpia eszménye és hitvallása szerint a részvétel fontosabb a győzelemnél, ugyanúgy, ahogy az életben sokszor nem a győzedelmeskedés a fontos, hanem a küzdelem, hogy mindent megtettünk a célunk elérése érdekében. Az olimpia mottóját a “gyorsabban, magasabbra, erősebben”-t 1924-ben, az első téli olimpia évében alkották meg, amely azt a célt szolgálta, hogy a sportolók is magukévá tudják tenni az olimpia eszményét.

 

Forrás: Time Magazine – time.com

A téli olimpia játékok alapját Viktor Gustav Balck svéd tábornok kezdeményezése adta, aki úgy gondolta, hogy az 1896-os első modern kori nyár játékokhoz hasonlóan, a téli sportágak is megérdemelnének egy világszintű megmérettetést. Ezért 1901-ben Stockholmban első alkalommal megrendezésre került a Nordic Games nevű verseny, ahol a téli sportágak képviselői mérték össze tudásukat.

1908-ban voltak próbálkozások, hogy a nyári olimpián is helyet kapjanak a téli sportágak, de ez végül az infrastrukturális hiányosságok miatt nem valósult meg. Az 1916-os berlini olimpiára viszont már minden akadály elhárult, azonban az első világháború kitörése miatt ez az olimpia nem került megrendezésre. 1924-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság [NOB] úgy döntött, hogy Charmonix-ban, a nyári olimpiai játékoktól külön kerüljön megrendezésre egy International Winter Sport Week nevű rendezvény a téli sportok számára.

Forrás: newspapers.com

Végül 1925-ben a bizottsága határozott a téli játékokról, hogy a nyári olimpia évében egy különálló verseny keretében adjanak teret a téli olimpiai kezdeményezésnek, és hivatalosan az egy évvel korábbi, charmonix-i versenyt nevezték ki az első téli olimpiának. A téli játékok öt sportággal indult útjára: bob-szánkózás, curling, jéghoki, nordic síelés és jégkorcsolya.

1992-ig a téli játékokat a nyári játékokkal azonos évben rendezték meg, amikor is a NOB felismerve a növekvő televíziós érdeklődést, valamint a közvetítésből és a hirdetésekből származó bevételek emelkedését, úgy döntött, hogy a nyári olimpiához képest két évvel elcsúsztatva, minden negyedik évben rendezi meg a téli játékokat. Ezért az 1992-es albertville-i olimpiát az átállás jegyében az 1994-es lillehammeri olimpia követte.

A téli játékok és a politika

Az olimpia eszménye a tisztaság, a sportszerűség, a béke nemcsak sportszakmai szempontból jelent és jelenik meg a világeseményeken, hanem politikai szempontból is. A bizottság hűen ragaszkodva a filozófiájához a politikai eseményeket sem hagyta figyelmen kívül. Németországot az első világháború miatt 1925-ig eltiltották a játékokról, és a függetlenség jegyében az 1928-as téli olimpia Svájcban, St.Moritz-ban került megrendezésre. Az 1940-es játékokat eredetileg Sapporóban, Japánban rendezték volna meg, de miután Japán megtámadta Kínát, a torna szervezésének jogát átadták a németországi Garmisch-Partenkirchennek. Miután a németek 1939-ben megszállták Lengyelországot, végül ez az olimpia is elmaradt. A második világháború után az 1948-as olimpiára a német és japán sportolókat nem hívták meg.

Forrás: The Wall Street Journal – wsj.com

Ezen történelmi események mellett a Nemzetközi Olimpia Bizottságnak számos kritikával, belső botrányokkal, tiltott teljesítménynövelő szerek használatával és politikai bojkottal kellett felvennie a harcot, ugyanis egyes nemzetek többek között arra kezdték el a téli játékokat használni, hogy politikai fölényüket hirdessék. Ennek egyik eklatáns példája, hogy az idei pjongcsangi olimpián Oroszország nem képviseltetheti magát, köszönhetően annak, hogy a négy évvel ezelőtti sochi is játékokon államilag támogatott doppingvétségen érték őket. A példátlan büntetést Vladimir Putyin, Oroszország miniszterelnöke politikai indíttatású húzásnak titulálta, és azt is hozzátette, hogy nem fognak bojkotott hirdetni, de az olimpia csapatoknak kell eldönteni, hogy részt szeretnének-e venni a versenyeken a Független Olimpiai csapat zászlója alatt.

A másik politikailag érdekes aspektusa az idei téli játékoknak Dél-Korea és Észak-Korea közös indulása lesz, ugyanis előzetesen a résztvevők és a szervezők is terrorfenyegetettségtől tartottak, mivel Pjongcsang mindössze 50 kilométerre helyezkedik el a határtól. A szervezők 50 ezer katonát és több 10 ezer fős biztonsági személyzetet állítanak hadrendbe a versenyek idejére, amely így a legnagyobb militarizált erőkkel biztosított versenyként vonulhat be a történelemkönyvekbe. A továbbra is háborús állapotban lévő két ország két éve nem állt szóba egymással, ennek ellenére mégis közösen fognak felvonulni a nyitóünnepségen és közös női jéghoki csapatot indítanak a játékokon.

A téli játékok értéke

Az idei téli olimpia 10 milliárd dollárjába fog kerülni Dél-Koreának, amely ötöde a négy évvel ezelőtti Szocsiban megrendezett téli játékoknak, amely minden idők legdrágább játéka volt. Az amerikai Forbes magazin 2017-ben a világ harmadik legértékesebb sporteseményének választotta a téli olimpiát a maga 285 millió dolláros értékével, melyet csak a nyári olimpiai játékok és a Super Bowl előz meg. A játékok értékét az egy napra eső média, szponzorációs, kereskedelmi és jegybevételek összessége adja.

Összesen 1,1 millió jegyet dobtak piacra a szervezők, amelynek mindössze csak 30 százaléka kelt el tavaly decemberig. 179 ezret vásároltak meg a tengerentúlon és 165 ezer lett a koreai lakosok tulajdona. A Nemzetközi Olimpia bizottság aggodalmát fejezte ki a gyenge jegyeladások miatt, amelyeket akár már 18 dollárért be lehet szerezni.

Forrás: freepressjournal.in

A jelenlegi eladási számok alapján úgy tűnik, hogy azért az újonnan épített 35 ezer fős pjongcsangi olimpiai stadion azért nem fog üresen árválkodni a megnyitóünnepség alatt. Összességében a szervezők napi 100 ezer látogatóval számolnak.

A téli olimpia nézettsége jócskán elmarad a nyári játékok közel 6 milliárdos nézettségétől. A 2010-es vancouveri játékokat 1,8 milliárdan, míg a 2014 szocsi téli játékokat 2,1 milliárdan követték figyelemmel világszerte. A játékokat a világ hatvan országában, valamint a régiókra szakosodott társaságok Ázsiában, Karibi térségben, Dél-Amerikában, Óceániában, Közel-Keleten és Észak-Afrikában, Óceáni és a Szahara térségében is közvetítik.

A téli sztorik ereje

Kétségkívül egy sportesemény sportértékét a kiemelkedő sportteljesítmények adják. Ezen többmilliárdos nézettség és elérés révén egy-egy sikeres szereplésnek komoly jelentősége van. Mind a sportoló mind pedig maga a verseny szempontjából. Ugyanakkor a sportszakmai, komoly sportértékű teljesítmények mellett egy-egy sportesemény értékét az emlékezetes események is meghatározzák. Egy-egy váratlan siker, egy-egy a semmiből feltűnő tehetség vagy éppen egy emlékezetes momentum komoly PR értékkel is bírhat. Egy-egy ilyen történet az adott esemény szempontjából jelentős storytelling és közösségi média buzz értékkel bír.

Ilyen volt az 1988-as olimpia is Calgaryban, amely – tegyük fel hipotetikusan -, ha nem 1988-ban kerül megrendezésre, hanem a mai közösségi média által átitatott világban, akkor könnyen lehet, hogy minden idők legnagyobb médiaértékével bíró világversenye lett volna.

Forrás: Daily Express – express.co.uk

Ugyanis ezen az olimpián tűnt fel Eddie Edwards, aki később “Eddie, a sas” néven vált ismertté, valamint a jamaicai bobosok is a kanadai téli játékokon próbáltak szerencsét. Szereplésükkel nemcsak a közönség, hanem a média kedvencei is lettek, ezzel még nagyobb népszerűséget és ismertséget szerezve nemcsak hazájuknak, hanem magának a sportáguknak is. Ugyanakkor a szervezők nem feltétlenül nézték jó szemmel a történteket, mert ezt követően  szigorítottak a szabályokon, hogy jobban megszűrjék az amatőrök indulását a versenyeken. Ugyanis az olimpia nem lehet a nevetség tárgya, végülis a szponzorok a sikerért fizetnek, támogatják a sportolókat. Pedig egy-egy emlékezetes momentum néha felülírja a sport törvényszerűségeit, és hacsak átmenetileg is, de sokszor többet ér a sikernél.

Forrás: rbrn.com

Forrás: theweek.co.uk, businessinsider.com, scholastic.com, forbes.com, statista.com, nytimes.com
borítókép forrása: saxonscribe.com

One Comment

  1. Pingback: Swaney lenne az új Eddie Edwards? | sportsmarketing.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

Sportszemle 2018.02.07.

Friss hírválogatás sportmarketing és sportgazdaság témájú cikkekből.

Close