A koronavírus-járvány által nagyban befolyásolt 2019/20-as és 2020/21-es szezonok után a német profi labdarúgás bevételeinek visszaesése már több mint egymilliárd euróra rúg. A Bundesliga és a Bundesliga 2 összes bevétele a 2020/21-es szezonban 4,05 milliárd euróra esett vissza.
Mivel a legtöbb mérkőzést zárt kapuk mögött játszották, a német első- és másodosztály meccsnapi bevételei – amely főként a jegyeladásokból áll – mintegy 95 százalékkal csökkentek a legutóbbi, járvány előtti szezonhoz képest: a 2018-19-es, nagyjából 650 millió euróról az elmúlt szezonban mindössze 35,5 millió euróra redukálódott – derül ki a Német Labdarúgó Liga [DFL] 2022-es gazdasági jelentéséből.
A DFL által közzétett adatokból az is kiderül, hogy a német profi labdarúgás továbbra is jelentős adófizető: a 2020/21-es kiírásban a 36 klub 1,3 milliárd euró adót és illetéket fizetett a pénzügyi hatóságoknak és a társadalombiztosítási intézményeknek [ez a 2019/20-as idényben 1,4 milliárd euró volt]. A zárt kapuk mögött lejátszott mérkőzések hatása azonban a Bundesligában és a német másodosztályban közvetlenül és közvetve foglalkoztatottak számában is megmutatkozik, amely átmenetileg mintegy 50 százalékkal 26.183 főre csökkent [2019/20: 52.786 fő].
Csak a közvetett alkalmazottak száma, akik általában elsősorban a stadionban dolgoznak a meccsnapokon [például a biztonsági szolgálatban vagy a vendéglátásban], mintegy 80 százalékkal csökkent.
Donata Hopfen, a DFL végrehajtó bizottságának szóvivője elmondta, vége annak az időnek, amikor a növekedést magától értetődőnek tekinthették.
– Az elmúlt két évben a járvány már drámai gazdasági hatással volt a Bundesligára és a Bundesliga 2-re. Sajnos a mostani szezonra is hatással van – elsősorban azért, mert a lelátóknak ismét gyakran üresen kellett maradniuk – mondta Hopfen.
Ehhez jön még az egyre bizonytalanabb geopolitikai helyzet, valamint az, hogy a német nyelvű médiajogok értékesítéséből, valamint a nemzetközi marketingből származó bevétel alacsonyabb a mostani szezonban, mint egy évvel ezelőtt.
– Példátlan helyzettel állunk szemben. Úgy tűnik, hogy a növekedés magától értetődőnek tekintett korszaka véget ért – folytatta Hopfen. – Kétségtelen, hogy ez masszívan kihat a fejlődésünkre az elkövetkező években. Mindazonáltal a jelentős kihívások mindig jelentős lehetőségekkel járnak együtt. Új utakat kell keresnünk, hogy a német profi labdarúgást a hagyományaink és értékeink megőrzése mellett jövőállóvá tegyük. Ezeket a témákat az összes klubbal együtt fogjuk felvállalni.
A súlyos veszteségek ellenére a DFL befejezte tavalyi tárgyalásait a magántőke-társaságokkal, utóbbiak pedig kisebbségi részesedést vásárolnának a liga médiajogait felügyelő társaságban, hasonlóan más európai bajnokságokhoz.
A hét elején például a Francia Labdarúgó Liga [LFP] a CVC Capital Partnersszel kötött üzletet. A cég nagyjából 1,6 milliárd dollárért 13%-os részesedést szerez a liga médiajogait közvetítő vállalatban.
A CVC Capital Partners korábban a spanyol La Ligával kötött hasonló megállapodást 2,3 milliárd dollárért. Ha a DFL a magántőke útját választaná, akkor be kellene tartania az „50+1 szabályt”, amely megtiltja, hogy a kereskedelmi befektetők 49%-nál több szavazati jogot biztosító részvényt birtokoljanak egy német klubban.