A Nemzetközi Olimpiai Bizottság [NOB] hivatalosan bejelentette: Thomas Bach elnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök megállapodott abban, hogy a tokiói olimpiát a jövő évre halasztják és legkésőbb 2021 nyarán kell megrendezni.
A két vezető telefonon egyeztetett egymással és a koronavírus-járvány miatt kialakult kiszámíthatatlan helyzetre hivatkozva, valamint az Egészségügyi Világszervezettől [WHO] kapott legfrissebb tájékoztatásra alapozva foglalt állást a játékok elhalasztása mellett, a sportolók és valamennyi résztvevő egészségének a megőrzése érdekében.
A megbeszélésbe bekapcsolódott Mori Josiro, a szervezőbizottság vezetője, Hasimoto Szeiko olimpiáért felelős miniszter, Koike Juriko, Tokió kormányzója, valamint John Coates, a NOB koordinációs testületének vezetője, Christophe De Kepper főigazgató és Christophe Dubi sportigazgató.
Fotó: Reuters
„Arra kértük Bach elnököt, fontolja meg a nagyjából egyéves halasztást, hogy ezzel lehetővé váljon a sportolók számára, hogy a legjobb feltételek között versenyezhessenek, és a nézők számára biztonságos legyen az esemény. Bach elnök azt mondta, százszázalékban egyetért ezzel” – tájékoztatta az újságírókat Abe.
A NOB – amely kicsivel később megerősítette ezt – közleményében kiemeli, hogy az olimpiai láng marad Japánban és egyezség született arról is, hogy az elnevezés nem változik, a jövő évi játékoknak is 2020-as olimpiai és paralimpiai játékok lesz a neve.
A XXXII. nyári olimpiát idén július 24. és augusztus 9. között rendezték volna meg. Szakértők szerint a halasztás Japánnak 670 milliárd jenbe [1,9 billió forint] kerül.
A modernkori játékok 124 éves történetében korábban nem volt példa halasztásra. Törlés már volt, mégpedig ötször: az első világháború idején az 1916-os berlini játékok maradtak el, majd a második világháború alatt az 1940-es, eredetileg Tokiónak, majd Helsinkinek ítélt, valamint az 1944-es londoni nyári, továbbá az 1940-es szapporói és az 1944-es Cortina d’Ampezzó-i téli olimpiát nem rendezték meg.
A törlés most nem merült fel, korábbi sajtóinformációk szerint három halasztási forgatókönyv volt, idén őszi, jövő nyári és 2022-es rendezés lehetősége vetődött fel.
Az elmúlt hetekben a kvalifikációs versenyek, Európa- és világbajnokságok sorozatos halasztása után – sportolók, sportszövetségek, politikusok mellett – egyre több olimpiai bizottság jelezte, hogy a halasztás lenne a legjobb megoldás a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben az olimpia esetében is. Kanada vasárnap elsőként jelentette be, hogy ha az eredeti időpontban tartanák meg a játékokat, bojkottálja az eseményt.
A NOB álláspontja a fokozódó nyomás ellenére sokáig az volt, hogy nem kell elhamarkodottan dönteni, májusban is elég lehet határozni az esetleges módosításról, és a japán szervezők is rendszeresen úgy foglaltak állást, hogy tartják magukat az eredeti időponthoz. Thomas Bach ugyanakkor vasárnap már azt mondta, hogy a döntés négy héten belül megszületik, Abe Sindzó pedig erre reagálva hétfőn először beszélt az esetleges halasztásról. Kedden a Reuters brit hírügynökség azt jelezte, hogy napokon belül eldől az olimpia sorsa. Az események felgyorsulásában vélhetően komoly szerepet játszott, hogy az Egyesült Államok Olimpiai és Paralimpiai Bizottsága [USOPC] is jelezte: a halasztást tartja a legjobb megoldásnak. Az Egyesült Államok nemcsak messze a legsikeresebb nemzet a modern olimpiák történetében, de a NOB bevételeinek több mint felét is biztosítja a televíziós jogdíjak és szponzorok révén.
Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár
„Most egy olyan versenyen találjuk magunkat, amelyben nincsenek szabályok, és nincsenek győztesek! Az ellenfél kiszámíthatatlan, láthatatlan, és nem tudjuk, a “mérkőzésnek” mikor lesz vége” – írta a közösségi oldalán a világjárványról Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár. Hangsúlyozta, bár a végsőkig bizakodtak, elfogadják, hogy a NOB elnöke és a japán miniszterelnök a halasztásáról állapodott meg.
„Biztos vagyok benne, hogy ez egy körültekintő és helyes döntés, hiszen a biztonság, az egészség védelme az elsődleges és a legfontosabb! Kitartást kívánok sportolóinknak, hogy megvalósíthassák céljaikat, hiszen mindannyiunk példaképei ők, akikre 2021-ben is nagyon büszkék leszünk!” – fejtette ki Szabó Tünde.
Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság [MOB] elnöke azt mondta: a körülményeket figyelembe véve a sport diadala az, hogy nem törölték, hanem elhalasztották a 2020-as tokiói olimpiát.
„Tudomásul vesszük a döntést, ahogy mondani szokták, benne volt a levegőben – nyilatkozott szerdán a közmédiának adott exkluzív interjúban a sportvezető, aki 2017 óta irányítja a MOB-ot. – Volt egyfajta nyomás a Nemzetközi Olimpiai Bizottságon, ugyanúgy, ahogy a japán kormányon és a szervezőbizottságon is. Több nemzeti ötkarikás bizottság vagy sportszervezet sportolói bizottsága is kinyilvánította, hogy helyesnek tartaná a halasztást, ezzel együtt nem gondolom azt, hogy a döntéssel elkésett volna a NOB. Vasárnap úgy döntöttek, hogy négy héten belül határoznak, szerintem négy hónappal a rajt előtt belefért volna még néhány nap vagy hét, meg lehetett volna nézni, hogy a járványhelyzet hogyan alakul a világban. De a döntés megszületett, és mi előre nézünk.”
Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság új elnöke Fotó: Illyés Tibor [MTI]
Ahogy fogalmazott, a jó oldalát nézik a helyzetnek, hiszen most „egyfajta bizonyosság költözhet a szívünkbe”.
„És itt azért beszélek többes szám első személyben, mert a sportolókról beszélek, nekünk ők a fontosak. Szörnyű bizonytalan időszak van mögöttünk, ez most valamilyen formában véget ér. A döntés sokkal rosszabb is lehetett volna: nem törlésről, hanem halasztásról döntött a NOB” – mondta.
Hangsúlyozta: biztató, hogy a határozat szerint jövő nyár végéig meg kell rendezni az olimpiát és paralimpiát, ez az elkötelezettségről árulkodik. Hozzátette: örülnek, hogy az edzéslehetőségek kiegyenlítődnek majd, normalizálódni fognak, hogy a kvalifikációs versenyeket rendben be lehet fejezni, annak pedig külön örülnek, hogy a megszerzett kvóták rendelkezésre állnak.
„Tehát senkinek nem kell attól félnie, hogy a már kivívott indulási jogát elveszíti” – mondta Kulcsár Krisztián, hozzátéve ugyanakkor, hogy együtt éreznek a sportolókkal, mert „biztosan rengeteg lélekben van most kilátástalanság, szomorúság, elkeseredettség, tehetetlenségérzet”, de a MOB mindenben igyekszik segíteni, a felmerülő igényekre megpróbál reagálni, egyesével átbeszélik majd, hogy kinek mire van szüksége.
„Mi úgy fogjuk fel, hogy ez egy lehetőség, amit szeretnénk megragadni, hogy a magyar sport a lehető legjobban jöjjön ki belőle, a lehető legerősebb csapattal tudjunk majd odaállni arra az olimpiára, amelyet hiába jövőre rendeznek meg, Tokió 2020 lesz a neve” – fogalmazott az olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok korábbi párbajtőrvívó.
A MOB elnöke szerint a közeljövő legnehezebb feladata az lesz a NOB és a nemzetközi sportszövetségek számára, hogy kidolgozzák a meghosszabbított kvalifikációs időszak menetrendjét. Ami a MOB-ot illeti, a kifizetett szolgáltatásokat most igyekeznek átütemezni, de – ahogy Kulcsár Krisztián megjegyezte – ezzel kapcsolatban a tokiói szervezőbizottságra is óriási munka vár.
„Nem csapásként éljük meg a halasztást. Néhány napja én még nagyobb esélyt adtam annak, hogy ezt az olimpiát végül beszámozzák, de nem rendezik meg. Ismerve azt, hogy milyen óriási munka egy olimpiát megszervezni, hogy évek óta készülnek rá, hogy rengeteg pénzt beleöltek, hogy minden a legapróbb részletekig el volt tervezve – ezt áttenni A-ról B időpontra, nem olyan egyszerű. Ha ez az olimpia nem Japánban lenne, akkor megkockáztatom, hogy szinte lehetetlen is volna. Tehát a körülményeket figyelembe véve nálam ez a döntés a sport diadala” – fogalmazott a Magyar Olimpiai Bizottság vezetője.
Forrás: MTI
1 hozzászólás
Pingback: Tiszeker Ágnes: akinek letelt a büntetése, indulhat az elhalasztott tokiói olimpián | sportsmarketing.hu