Először készült felmérés a magyar labdarúgó klubok közösségi média használatáról. A doktori kutatásom részeként folytatott felmérésben a 16 első osztályú csapatból 13 vett részt, mely a 2014/2015-ös bajnokság őszi idénye során zajlott.
A felmérés az elején arra kereste a választ, hogy milyen nem fizetett (PR) médiafelületeken jelennek meg a csapatok. Itt értelemszerűen több választ is megjelölhettek. Legtöbben, kivétel nélkül a közösségi médiában (100%), majd holtversenyben internetes- és nyomtatott sajtóban (92,3%) szerepelnek.Utánuk következik a TV (84,6%), majd a rádió (69,2%). Mellettük a közterület jelölték még meg (15,4%). A fizetett médiafelületekre is kitért a kutatás. Ebben a nyomtatott sajtó és a közterület végzett az első helyen (38,5%), amit a rádió és a közösségi média követett (30,8%). Utánuk a TV és az internetes sajtó (23,1%) következett, egyéb kategóriát egy csapat jelölt meg (7,7%), míg moziban senki sem hirdet.
Hogy melyik felületeket részesítik előnyben, arra a kérdésre 5 csapat az internetes sajtót jelölte meg első helyen (38,5%), 2 pedig a közösségi médiát (15,4%). Második helyen viszont már többen, szám szerint 5-en (38,5%) jelölték meg utóbbit. A Facebookon egyébként mindegyik csapat megtalálható (100%), a második legnépszerűbb platform a YouTube (76,9%), a harmadik pedig az Instagram (53,8%). A további sorrend: Twitter (46,2%), Google+ (15,4%), LinkedIn, Pinterest és blog oldal (7,7%).
Mivel a legnagyobb közösségi oldalon minden csapat rendelkezik jelenléttel, érdemes megnézni részletesebben. A követők számát illetően a Ferencvárosi Torna Club vezet toronymagasan a Videoton FC és a DVSC előtt. Az ún. „beszélnek róla” mutatót vizsgálva is – ami az aktivitást mutatja – a Ferencvárosi Torna Club vezet fölényesen, de ezúttal a Diósgyőri VTK a második és a DVSC a harmadik. A like-olók számához viszonyítva az aktivitást viszont már egészen más kép rajzolódik ki. Első helyre így a Paksi FC kerül, ezüstérmes a PMFC, míg ezúttal bornzérmes a Ferencvárosi Torna Club.
A használat célja elsősorban a márkaépítés és szurkolói hűség növelése (84,6%), majd a márka közösségi támogatása (53,8%), profitszerzés (38,5%), valamint egyéb (15,4%).
Elmondható, hogy a különböző platformokon a kommunikáció majdnem minden esetben összhangban áll (84,6%). Az online kommunikációt pedig egyeztetik a nem internetes kommunikációval minden egyes csapatnál (100%).
A következő blokkban 6 fokú Likert skálán (1: egyáltalán nem, 6 teljes mértékben) kerültek felmérésre a klubok. Ebből az derült ki, hogy a csapatok nagy mértékben fontosnak tartják a közösségi médiát (5,69), ezen belül is a Facebook (5,54), majd a YouTube portált (5,31) leginkább. Ezeket követi az Instagram (3,77) és a Twitter (3,69). Inkább nem fontos már a blog (3,31), valamint a LinkedIn (2,5), a Tumblr (2,2) és a Pinterest (2,1). Érdekesség, hogy utóbbi hármat többen nem is ismerték. Inkább egyetértettek azzal, hogy a közösségi médián keresztül egy szurkoló jobban elköteleződhet egy sportcsapat felé, mint más hagyományos csatornákon keresztül (4,69).
Hogy melyik csatornán melyik szurkolói szegmensüket lehet a legjobban elérni, illetve aktivizálni, egyetlen csapat kivételével a Facebookot mindenki említette.
A tudatos közösségi média kezelést nagy mértékben fontosnak tartják (5,69). Az is kiderült, hogy a csapatok nagy része (84,6%) alkalmaz kimondottan marketingért felelős munkatársat. Ahol nem, ott anyagi okokat jelöltek meg, de tervezik. Kommunikációs stratégiával szintén nagy része (92,3%) rendelkezik a kluboknak. Marketing stratégiával már kevesebb (69,2%), külön PR stratégiával pedig csak épphogy több mint a fele (53,8%). Közösségi média stratégiával majdnem mindegyik klub (92,3%), azonban ebből csak kicsivel több mint a fele (53,8%) írásos változat. Ahol nem készítettek, ott a kicsi apparátusra, valamint kevés kapacitásra hivatkoztak. A csapatok mindegyike házon belül oldja meg a közösségi média felületek kezelését, sehol sem ügynökség, vagy specialista, hanem kommunikációs/marketing beosztott felel érte. Erősen egyetértenek a klubok azzal, hogy a sportolók, csapatok társadalomformáló, befolyásoló erővel rendelkeznek (5,15). Azzal is majdnem teljes mértékben, hogy a sportolóknak, sportcsapatoknak felelősen kell a közösségi csatornákon kommunikálniuk (5,85). Majdnem mindegyik csapat használja is a közösségi felületeket társadalmi felelősségvállalás kommunikálására (84,6%). A klubok harmadánál kaptak a játékosok írásbeli (38,5%), szintén harmadánál (38,5%) szóbeli (informális) közösségi média szabályzatot. A maradék személyi kapacitás, illetve erre kialakult gyakorlat hiányában nem adott ki ilyet. Az egyéb alkalmazottak esetében valamivel rosszabb a helyzet. A csapatok 15,4%-a adott nekik is írásbelit, 53,8% szóbelit és 30,8% semmilyet, ugyan azokra az indokokra hivatkozva, mint a játékosok esetén.
A labdarúgó vállalkozások inkább egyetértenek azzal, hogy a csapat közösségi médiában való megjelenése a szponzorok számára vonzó lehet (4,77). A szponzorkeresés során a többség meg is említi a közösségi média felületeiket (84,6%). 69,% a szponzorcsomagba is beleteszi, érdekesség, hogy 23,1% nem is rendelkezik ilyennel. A közösségi felületeiken 76,9% megjeleníti a szponzoraikat. A csapatok 46,2%-át a szponzoruk kérte már meg, hogy közösségi csatornáikon az ő tartalmukat osszák meg. Vásárlásösztönző tartalmakat 38,5% heti rendszerességgel oszt meg a közösségi oldalaikon, míg a többi labdarúgó vállalkozás elenyésző, évi néhány alkalommal csak.
Meglepő, hogy a klubok mindössze 38,5%-a vásárol hirdetéseket a közösségi oldalakon. Akik használnak, ők mind a Facebookon, illetve egy csapat a YouTube-on is. A nem alkalmazó csapatok esetében az indoklás a marketingstratégia hiánya, nincs rá pénz, felsővezetés döntésén múlik, valamint nincs létjogosultsága egy klub számára.
A csapatok többsége (76,9%) méri a közösségi média tevékenységét. Látogatottság, elérés, aktivitás (like, komment, megosztás), kampány eredménye, amiket említettek a kutatás során. Mindössze 7,7% mér egyáltalán valamilyen megtérülést (ROI mutató). A klubok fele (53,8%) egyébként monitorozza a csapattal kapcsolatos megjelenéseket a közösségi médiában.
A csapatok nagymértékben (5,08) egyetértenek azzal, hogy a közösségi média használata – pl.: a közönség elérése – költséghatékony. Szintén nagymértékben (4,92) egyetértenek azzal is, hogy a közösségi média célzott elérést tesz lehetővé. A szurkolókkal való kapcsolattartásban fontos szerepet játszik számukra a közösségi média (5,00). Megerősödött, hogy véleményük szerint a közösségi média márkaépítésre is jól használható (5,46). A szurkolói hűség növelés némileg alacsonyabb értéket kapott, de még így is magas (5,08). Végül azzal is inkább egyetértettek a klubok, hogy a közösségi csatornák révén a sportolóknak, sportcsapatoknak nagyobb lett a befolyásuk a sportmédiában (4,69).
A csapatok szinte mindegyike (92,3%) rendez közönségtalálkozókat. Viszont kevesebb, mint harmaduk (30,8%) küld sajtóanyagokat/meghívókat bloggereknek. A klubok fele (53,8%) díjazza valamilyen formában a közösségi felületeken legaktívabb szurkolókat.
Majdnem minden labdarúgó vállalkozás (92,3%) szervezett már nyereményjátékot a közösségi médiában. Webshoppal kétharmaduk (69,2%) rendelkezik. QR kódos vásárlást mindössze egy csapat (7,7%) indított eddig. „Kuponos” weboldalon ötödük (23,1%) árult már valamit. A válaszadók 15,4%-a indított már közösségi finanszírozás (crowdfunding) kampányt, további 30,8% pedig tervezi. 38,5% indított már közösségi ötletbörze (crowdsourcing) projektet is és további 7,7% tervezi. A csapatok több mint fele (61,5%) közvetítette már a mérkőzésüket hivatalosan online. Ők saját honlapjukat, a Ustreamet, illetve a YouTube-t használták erre a célra.
Játékosvásárlás előtt a csapatok háromnegyede (76,9%) ellenőrzi a játékos közösségi oldalait, online megjelenését. Saját játékosaik privát/publikus közösségi oldalait, online megjelenését is vizsgálják. 7,7% a privátot, 46,2% a publikust 38,5% mindkettőt 7,7% viszont egyiket sem.
Kiterjesztett valóság alkalmazással egyetlen csapat sem rendelkezik, és mindössze 15,4% tervezi. Mobil alkalmazással 23,1% rendelkezik és további 38,5% tervezi még fejlesztését. Ahol megtalálható, ott kétharmaduk ad el benne bannereket, illetve hirdetési felületeket és a maradék harmad is tervezi.
A kutatásnak készül egy másik része is, amely a szurkolókat szólítja meg, és amellyel összehasonlítva még teljesebb kép kapható a további (üzleti) lehetőségekről.
10 hozzászólás
Gratulálok a cikkhez, sok munka van benne.
Úgy látom a Linkedin még jobbára ismeretlen a Focicsapatok számára. Ha van rá érdeklődés, szívesen segítek nekik (is) abban, hogy jobban kiismerjék és a súlyának megfelelően használják.
Ugyanakkor a Real Madridnak is csak 15.000+, a ManU-nak pedig 22.000+ követője van, ami szintén elég kevéske.
Köszönöm Tamás!
Valóban, a LinkedIn még ismeretlen számukra. Külföldön az AS Roma kezdte el először kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket.
Sajnos viszont amíg nincsenek rákényszerítve az üzleti alapú bevételekre, addig meglátásom szerint nem is fognak foglalkozni vele komolyabban.
Kedves Mihály,
épp készítek egy felmérést, a cikk révén jutott eszembe, s az amaerikai sport klubok is elég szerényen használják a Linkedint, pedig ott a sport – Neked mondom? – igazán komoly üzlet.
Így van! Kíváncsian várom a cikket! Sok sikert kívánok hozzá!
Pingback: Közösségi médiában is a Videoton és a Ferencváros vezeti az NB I-et | sportsmarketing.hu
Kedves Mihály!
A tanulmányodban is részletezett közösségi média-jelenlét rendkívüli lehetőségeket kínál, elsősorban a globális elit-futball számára.
Ezek egyike lehet a saját fejlesztésű „GÓÓÓL-Projekt”, amely széleskörű nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat, mint a futballklubok új bevételi forrása.
Nagyságrendjére jellemző, hogy a média-bevételeket is felülmúlja.
Márpedig a mai világban egy Real, Barca, MU szintű klub +4-500 Millió Eurós új bevétele a gödörbe küldheti az FFP-t!
Törvényesen, tisztán átláthatóan!
A Projekt a totális futball-piacon is kifejezetten piacképes!
Jó lenne beszélni róla.
Üdv:
Berta András
(innovátor)
Kedves Mihály!
Színvonalas elemzésed a múltról és a jelenről szól!
Érdekelnek-e a JÖVŐ lehetőségei?
Üdv: BA
Kedves András!
Írj róla pár sort kérlek, hogy miről is lenne szó pontosan.
Kedves Mihály!
A koncepció bizalmas kezelése érdekében kérnék egy E-mail elérhetőséget – a berand52@gmail.com-ra!
Üdv: Berta András
Pingback: Külföldi labdarúgó klubok a közösségi médiában | sportsmarketing.hu