A sportolók bevonásával lefolytatott nagyszabású kutatás után frissül az Olimpiai Charta híres 50. szabálya, amely a játékok során történő reklámozást, demonstrációt és propagandatevékenységet szabályozza.
A sportolók társadalmi szerepvállalása, a véleménynyilvánítás szabadsága fontos téma és napjainkban különsesen aktuális, többször foglalkoztunk vele mi is az oldalon. Mivel az olimpia játékok időben egymástól viszonylag távol kerülnek megrendezésre, az aktuális olimpia közeledtével rendszerint előkerül, hogy mit szabad és mit nem a sportolóknak ezen a téren. Az Olimpiai Charta szigorúan fogalmaz, az 50. szabálya egyértelműen tiltja az olimpiai helyszíneken, versenyhelyszíneken történő politikai, vallási, faji vagy egyéb demonstrációt, véleménynyilvánítást.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság [NOB] tisztában van a kérdés aktualitásával, ezért 2020 júniusában a Sportolói Bizottsága egy 41 olimpiai sportágat lefedő, 185 nemzeti olimpiai bizottság több, mint 3.500 sportolóját érintő, átfogó kvalitatív és kvantitatív, gendersemleges konzultációs folyamatba kezdett. A konzultáció a kontinentális szövetségek sportolói bizottságainak és az Olimpikonok Világszövetségének [World Olympians Association] támogatásával zajlott. A kvantitatív tanulmány végrehajtásával a Publicis Sport & Entertainment ügynökséget bízta meg a NOB, a folyamat auditálását pedig a FORS [Swiss Centre of Expertise in the Social Sciences ] végezte. A folyamatba emberi jogi szakértőket és sportjogászokat is bevontak, a végén született javaslatokat a NOB elnöksége maximálisan elfogadta.
A NOB és annak Sportolói Bizottsága is teljes mértékben támogatja a véleménynyilvánítás szabadságát, amely szerepel “A sportolók jogainak és felelősségének nyilatkozata”-ban. A Sportolói Bizottság már 2020 áprilisában tisztázta a sportolók meglévő lehetőségeit a véleményük kifejezésére az olimpiai játékokon, ilyenek a sajtótájékoztatók, az interjúk, a csapatértekezletek, valamint a digitális és hagyományos média felületek. A konzultáció eredményeképpen megfogalmazott javaslatok ezekhez adnak hozzá új lehetőségeket és biztosítanak nagyobb átláthatóságot.
A véleménynyilvánítás szabadságát és a sport semlegességét biztosítandó, a következő területeket érintik a változások:
1. A sportolói önkifejezés növelése az olimpiai játékok alkalmával.
a) Nyitó- és záróünnepségek
A szolidaritás, egység, befogadás fontosságának hangsúlyozása a nyitó- és záróünnepségeken.
Az olimpiai eskü szövegének módosítása a befogadás és a diszkriminációmentesség üzenetének hozzáadásával.
b) Olimpiai falu
A béke, tisztelet, szolidaritás, befogadás és egyenlőség értékeinek ünneplése az olimpiai falu megjelenésében.
c) Olimpiai béke falfestmény [Olympic Truce Mural]
Az olimpiai faluban található falfestmény a sokszínűség, az emberi kapcsolatok és a harmónia jelképe. A sportolókban tudatosítani kell ezt a lehetőséget, hogy kifejezhessék támogatásukat a falfestmény által képviselt értékek iránt.
d) Sportolók ruházata
Befogadó üzenetek megjelenítése a sportolók és kísérőik öltözéken. Javasolt kifejezések: béke, tisztelet, szolidaritás, befogadás és egyenlőség
e) Közösségi média
A “Stronger Together” kampányra építve, a sportolói közösséggel karöltve, az ötkarikás értékek – béke, tisztelet, szolidaritás, befogadás és egyenlőség – erősítése.
f) Digitális üzenetek
Az ötkarikás értékek megjelenítése a digitális üzenetek között a versenyek és közvetítések során.
2. A sportolói önkifejezés növelése az olimpiai játékokon kívül.
Azzal, hogy egy sportoló olimpikonná válik, a láthatósága és társadalmi hatása a játékok 16 napján túl is kimagasló mértékű. A sportolóknak platformot, beleértve az Athlete365-öt, kell biztosítani a számukra fontos témák tiszteletteljes megvitatására.
3. A pódium, a játéktér és a hivatalos ceremóniák semlegességének megőrzése a tiltakozásoktól, tüntetésektől és hasonló megnyilvánulásoktól.
A kvantitatív felmérés alapján a sportolók jelentős többsége úgy gondolja, hogy a pódium [67%], a játéktér [70%] és a hivatalos ünnepségek [70%] nem a véleménynyilvánítás megfelelő helye. Ezt a nézetet vallotta a kvalitatív felmérésben részt vevők többsége is, azzal érvelve, hogy ezek az események a sportoló speciális pillanatai, amit tiszteletben kell tartani és biztosítani kell, hogy a figyelem a sportoló teljesítményén marad. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy voltak olyan sportolók is, akik másképpen látják a dolgot, szerintük a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság mindennél fontosabb.
A NOB Sportolói Bizottsága emberi jogi szakértőkkel és sportjogászokkal is konzultálva mérlegelt az ügyben és azért élt a fenti javaslattal, mert aggódik annak kockázata miatt, hogy a sportolók külső nyomás alá kerülve kénytelenek a véleményüktől eltérően állást foglalni valamilyen hazai vagy nemzetközi kérdésben. A szólásszabadság mindemellett bár egyetemes jog, de nem abszolút, hanem kötelezettségekkel és felelősséggel is jár, a korlátozása pedig csak nagyon kivételes körülmények között lehetséges.
4. Szankciók tisztázása
Egyértelmű szankciók meghatározása az Olimpiai Charta 50. szabályában foglaltak megszegése esetén, figyelembe véve a különböző esetek egyedi kontextusát és az arányosság elvét.
5. Részletesebb információ biztosítás az Olimpiai Charta 50. szabályáról
Fokozott tájékoztatás a sportolók önkifejezésről szóló szabályozás [Olimpiai Charta 50. szabály 2. bekezdés] céljáról és hatályáról, valamint arról, hogyan képviselik és népszerűsítik az érdekelt felek az olimpiai értékeket.
6. Az Olimpiai Charta 50. szabályának átstrukturálása
Az Olimpiai Charta 50. szabálya 1. és 2. bekezdésének szétbontása két különálló szabályra, a könnyebb érthetőség, valamint a 2. bekezdés hatályának világosabbá tétele érdekében.
Az Olimpiai Charta angol nyelvű változata elérhető ezen a linken.
Forrás: olympics.com