Az UEFA éppen a Bajnokok Ligája megreformálására készült, amikor jött a bejelentés. Az európai futballtársadalom megosztott a kérdésben.
Vasárnap éjjel 12 futballklub közös közleményt adott ki az Európai Szuperliga [European Super League – ESL] létrehozásáról. A szuperliga egy új hétközi nemzetközi versenysorozat, amelyet az alapító klubok irányítanak, tehát független a klubok saját nemzeti ligájától, valamint a labdarúgás európai [UEFA] és világszintű [FIFA] irányító szerveitől is.
Melyik klubok hozták létre a szuperligát?
A 12 alapító klub a következő:
- AC Milan (olasz)
- Arsenal (angol)
- Atlético Madrid (spanyol)
- Chelsea (angol)
- Barcelona (spanyol)
- Inter Milan (olasz)
- Juventus (olasz)
- Liverpool (angol)
- Manchester City (angol)
- Manchester United (angol)
- Real Madrid (spanyol)
- Tottenham Hotspur (angol)
Az öt nagy európai bajnokságból tehát az angol, az olasz és a spanyol csapatok krémje csatlakozott a kezdeményezéshez. A KPMG Football Benchmark legutóbbi kimutatása szerint a 15 legértékesebb klub közül 11 szerepel a szuperliga alapítói között. Ugyanez a helyzet, ha a Forbes legfrissebb listáját vesszük alapul, amiről épp a múlt héten írtunk.
A német és a francia bajnokságból egyelőre nincsenek csapatok az ESL mezőnyében – ők adják a KPMG Football Benchmark 15-ös listáján szereplő maradék 4 klubot: Bayern München, Borussia Dortmund és Schalke Németországból és a Paris Saint-Germain Franciaországból. A Forbes listája ebben is nagyon hasonló, ott a Schalke helyett az Everton fért be a 15. helyre.
A kakukktojás pedig az AC Milan, amelyik egyik listán sem szerepel az első 15-ben. Az olasz klub a KPMG Football Benchmark listáján a 22., a Forbesén pedig a 16. helyen található.
Az ESL első elnöke Florentino Pérez, aki a Real Madridnál is elnöki pozíciót tölt be.
Amit a szuperligáról eddig tudni lehet
A közlemény szerint további 3 klub csatlakozása várható mielőtt elindulna a sorozat, tehát összesen 15 fix hely lenne a szuperligában. A tervek szerinti a 20 fős teljes mezőny pedig úgy alakulna ki, hogy a maradék 5 helyet az előző szezon teljesítménye alapján ítélik oda.
A lebonyolításról egyelőre annyit tudni, hogy augusztusban két tízfős csoportban kezdődnének a küzdelmek, oda-visszavágós alapon. Mindkét csoport első három helyezettje automatikusan a negyeddöntőbe jut, a csoportok negyedik és ötödik helyezettjei pedig keresztbe játszanak a fennmaradó két helyért. Az egyenes kieséses szakasz szintén oda-visszavágós alapon működne, a döntő egyetlen mérkőzésére pedig semleges helyszínen kerülne sor.
Mivel hétközi sorozatról van szó, a klubok továbbra is részt vennének a saját nemzeti bajnokságukban, így nem kell a labdarúgás versenynaptárát átalakítani. A közlemény szerint, amint lehet, a sorozat női változatát is elindítják majd az alapítók.
Miért éri meg a kluboknak az Európai Szuperligában szerepelni a Bajnokok Ligája helyett?
A topklubok évek óta kritizálják UEFA-t, hogy a Bajnokok Ligája csoportkörének kibővítésével felhígult a mezőny, így a sorozat elején olyan mérkőzéseket kell játszaniuk, amelyek színvonala nem elég magas számukra, továbbá nem elég érdekesek a szurkolók és a tévénézők számára. A rendszer gyengeségeit a pandémia szerintük csak még jobban a felszínre hozta.
Mivel a 12 alapító klub nem elégedett a Bajnokok Ligájában 2024-től életbe lépő változásokkal (erről lesz még szó később), a saját kezükbe vették az irányítást. Azzal érvelnek, hogy egy topklubok alkotta sorozat garantálja a rendszeres magas színvonalú mérkőzéseket, amely a szurkolók számára is nagyobb vonzerőt jelent, a tévétársaságok számára is drágábban értékesíthető, a szponzorok számára is vonzóbb, így gazdaságilag is fenntarthatóbb.
Angol sajtóértesülések szerint a JP Morgan 3,25 milliárd euróval finanszírozza a Szuperliga indulását, ami 200-300 millió eurót jelent csapatonként. A pénzintézet szóvivője a Reuters hírügynökségnek megerősítette, hogy készek pénzügyi támogatást nyújtani a sorozat résztvevői számára, de a konkrét összegről nem nyilatkozott.
Mi lesz a futballpiramis tetejét tápláló alsóbb szintekkel?
A szuperliga klubjai nem feledkeztek meg róluk sem, azt ajánlották fel, hogy 10 milliárd eurót raknak be egy szolidaritási alapba, amelyből a futballpiramis alsóbb szintjeit támogatnák. Ez az összeg a 12 klub eredeti elkötelezettségének időtartamára, vagyis 23 évre szól, ami évente 434 millió eurót jelent. Ez több, mint négyszerese annak az összegnek, amit az UEFA jelenleg évente ilyen célokra szán. Az ajánlat ráadásul felülről nyitott, vagyis, a szolidaritási alapba tett összeg a bevételekkel együtt nő.
A Bajnokok Ligája is megújul 2024-től
A szuperliga időzítése nem volt véletlen, a klubok európai szövetségével [European Club Association – ECA] való kétéves egyeztetési folyamat után az UEFA hétfőn délelőtt hozta nyilvánosságra, hogyan néz majd ki a Bajnokok Ligája 2024-től. Eszerint a jelenlegi 32-ről 36 csapatosra bővül majd a sorozat, és a négycsapatos csoportokat egy liga váltja fel, így a jelenlegi hat helyett tíz találkozót – öt hazait és öt idegenbelit – játszik majd minden résztvevő 10 különböző ellenféllel. Az első nyolc automatikusan a nyolcaddöntőbe jut, a 9–24. helyezettekre pedig rájátszás vár a 16 közé kerülésért.
Reakciók
Ahogyan az alapító klubok névsora és a tervezett lebonyolítási forma is mutatja az új sorozat a Bajnokok Ligája szerepét venné át. Ennek megfelelően az UEFA azonnal súlyos szankciókat helyezett kilátásba és közleménye szerint minden jogi és sportszakmai lépést megtesz majd az új sorozat elindulásának megakadályozására. Az UEFA mellett a FIFA és a további kontinentális szövetségek is felsorakoztak és azt is kilátásba helyezték, hogy a szuperligában résztvevők klubokat minden létező nemzeti és nemzetközi bajnokságból kizárják, a csapatok játékosai pedig eleshetnek a hazájuk válogatottjában való szerepléstől.
Milyen erőviszonyok között folytatódhatnak az egyeztetések?
Ezzel a témával egy külön cikkben foglalkozunk.
3 hozzászólás
Pingback: Európai Szuperliga: milyen erőviszonyok között folytatódhatnak az egyeztetések? | sportsmarketing.hu
Pingback: Szuper gyorsan kiléptek a klubok a szuperligából, így felfüggesztették a projektet | sportsmarketing.hu
Pingback: Futballbiznisz: továbbra is a Real Madrid a legértékesebb klub, de a pandémia lenyomta a számokat | sportsmarketing.hu