A 2020-as Eb után jó ideig nem számíthatunk kettőnél több rendező országra, marad a Nemzetek Ligája, és minden erejükkel küzdenek a Szuperliga bevezetése ellen – jelentette be Aleksander Čeferin, az UEFA elnöke a szlovéniai SPORTO konferencián, ahol a Sportsmarketing.hu csapata is részt vett, és élőben hallgathatta meg előadását. Európa lemaradt a digitális versenyben, az amerikaiak és a kínaiak ebben előrébb tartanak, a fiatal generáció elérése miatt ebbe rengeteget kell fektetni. A meccsmanipuláció a futball rákja, de a hatóságok helyett nem tudnak intézkedni, a Financial Fair Play helyett pedig ma már inkább versenyképes egyensúly megteremtése a kulcskérdés. A „sötét szobákban” létrejött üzletek helyett az átláthatóságra kellene törekedni, és ebben az ügynökök és sportvezetők egyaránt hibásak.
A kínaiaktől nem félni kell, hanem együtt dolgozni velük
Nemrég jelentették be az UEFA Alipay-jel kötött hatalmas üzletét, melynek értelmében a kínai cég 200 millió eurót fizet azért, hogy az elsődleges online fizetési platfrom lehessen a következő két Európa-bajnokságon. Megosztana velünk néhány részletet erről a megállapodásról?
Az Alipay vezérével, Jack Ma-val való találkozásom az életem egyik legérdekesebb üzleti meetingje volt A végén arra gondoltam, hogy ez nem is egy tárgyalás volt, hiszen pénzről egyáltalán nem is esett szó. A közös jövőről, a partnerségről annál többet beszéltünk. Kína egy fantasztikus történelemmel rendelkező ország, egy nagyon ígéretes jövőképpel. Le voltam nyűgözve a hozzáállásuktól. Egy hatalmas vacsorát adtak, és egy képet kaphattam a velük való munkáról, a közös jővőről, de pontos részleteket egyelőre nem árulhatok el. Mindenesetre lenyűgöztek a hozzáállásukkal.
Gyakran úgy tekintünk a kínaiakra, mint akik fenyegetést jelentenek az európai futballra. Néha alábecsüljük őket, és nem igazán tudjuk behatárolni jelenlegi szerepüket. Hogyan látja a kínaiak szerepét ebben az iparágban?
Először is, én nem gondolom fenyegetésnek őket, inkább lehetőségként tekintek rájuk. Sokszor túlságosan hiszünk a világrendet fenyegető, nagy összeesküvés elméletekben. A kínaiaktől nem kell félni, hanem az együttműködésre kell velük törekedni. Az első, amit tanulhatunk tőlük, a digitalizációban mutatott teljesítményük – ebben Európa előtt járnak. Mi túlszabályozottak, régimódiak vagyunk, de még mindig mi vagyunk Európa. A kontinens elsőszámú iparága pedig a futball. Az európai futball négyszer nagyobb, mint a világfutball, ami azt jelenti, hogy az UEFA négyszer akkora, mint a FIFA. De a világ változik. A lányaim például már nem néznek televíziót, egyfolytában a mobiltelefonjukat nyomkodják. Próbáltuk leszoktatni róla őket, de ez lehetetlen. A világ tehát fejlődik, Európa pedig lemaradt a digitális vesenyben. Partnereket kell találnunk, és többek között az Alipay is ebben segít nekünk. A digitális átalakulásunk még kezdeti fázisban van, de a fő célunk vele az, hogy megtanuljuk a technikákat, hogy érdekesebbé tegyük a futballt a fiatalabb generáció, a gyerekek részére.
Nem lesz több sokrendezős Eb: a jövőben maximum két ország lehet házigazda együtt
A Nemzetek Ligájával kapcsolatosan a sorozat indulása előtt rengeteg a bizalmatlan véleménnyel lehetett találkozni a médiában. Összességében azonban úgy tűnik, bevált a váltás. Mi volt az elgondolásuk a sorozat létrehozása előtt, milyen célokat akartak elérni vele?
A Nemzetek Ligája egy hatalmas siker lett, még annál is nagyobb, mint amire számítottunk. Úgy látom, hogy az európai sorozatok, legyen szó akár válogatott, akár klub versenyekről, ebbe az irányba fognak majd haladni. Miért lehet sikeres a Nemzetek Ligája? Az Európa-bajnokság és a világbajnokság kvalifikációs szakaszában mindenki játszik mindenkivel. A nagyok arra panaszkodnak, hogy értelmetlen pályára lépniük például San Marino vagy Gibraltár ellen. A kicsik pedig annak adnak hangot, hogy felesleges elindulniuk, hiszen sosem jutnak ki – a Nemzetek Ligájával azonban mindenki boldog lehet, hiszen a saját súlycsoportjában küzdhet.
A következő nagy torna a 2020-as Európa-bajnokság lesz. Különleges eseményt láthatunk majd, hiszen 12 ország lesz a rendezvény házigazdája. Szervezési szempontból ez milyen kihívást jelent az UEFA részére?
A 2020-as Európa-bajnokság nagy kihívás, de egyúttal nagy lehetőség is nekünk. Mivel a kihívásokról kérdezett, azzal kezdem. Logisztikailag nehéz dolgunk van, hiszen 12 országban kell megmozgatnunk az embereket, a távolságok pedig a szokásosnál sokkal nagyobbak. A másik megoldandó feladat a szabályozottság kezelése: uniós és nem uniós országok is rendeznek meccseket, ők a határokat máshogyan kezelik, több helyen még a vízumrendszernek is meg kell felelni. Emellet az országokban használt pénznemek is mások, ami szintén nagy hatással van a tornára. A torna előnye, hogy az Európa-bajnokságot méltóképpen, egy határokon átívelő fesztivállal tudjuk megünnepelni, ahol bemutathatjuk, hogy az európai futballban milyen fontos az egyenlőség. Szerintem sikeres lesz, de tény, hogy sokkal több szervezési munkával jár.
Abból kiindulva, hogy a 2024-es Eb rendezési jogát Németországnak adták, a közeljövőben nem biztos, hogy gyakran számíthatunk hasonló UEFA rendezvényekre.
Valóban, egy darabig biztosan nem tervezünk a 2020-as eseményhez hasonló koncepcióval. Mivel sok ország méretéből vagy infrastrukturális okokból önállóan nem tudna házigazdája lenni egy ekkora tornának, az rendben van, hogy két vagy három ország rendezzen közösen, de egyszerre tizenkettő már túl sok. Bakuból Dublinba vagy Szentpétervárról Bilbaoba eljutni egyáltalán nem kényelmes és ésszerű, utóbbi például még repülővel is hat óra utazás.
„Óriási a baj: túl sok pénzünk van..”
A különböző pénznemek miatt a folyamatosan változó árfolyamok figyelése is eléggé fárasztó lehet a pénzügyi igazgatója számára…
Igen, viszont ő, Jozef Kohler egy igazi konzervatív svájci német, szóval szereti csinálni, én pedig bízom benne. Nagyon érdekes volt az első találkozásom vele. Amikor megválasztottak, odajött hozzám, és azt mondta: baj van. Azt mondtam neki: ugyan már, hogyan lehetne nekünk pénzügyi problémánk? Tudja mit válaszolt? Túl sok pénzünk van (nevet). Azt mondtam neki, hogy ezzel a „bajjal” valahogy meg fogunk bírkózni…
Több interjújában is elmondta, hogy a Bajnokok Ligája a legjobb konstrukció, amit a futball ajánlhat. Hogyan látja a BL, mint márka jövőjét? Hogyan tudja még tovább növelni a bevételét és közönségét?
Korábban már említettem a digitalizációt. Szerintem itt is ez a legnagyobb kihívás. Ebben az NBA vagy az NFL előttünk jár, de a BL a világ legnagyobb sportversenye. Nagyobb, mint a Super Bowl – több embert érdekel, de nem generál több bevételt, mint az amerikai foci fináléja. Ebből le kell vonnunk a tanulságokat. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a Super Bowl helyszíni közönségének 90%-a amerikai, és az ő mentalitásuk sok tekintetben más. Nem hozhatunk csak úgy át mindent tőlük. Jártam Houstonban a 2017-es Super Bowl-on, nagyon érdekes tapasztalat volt. A stadion környékén felállítottak egy hatalmas sátrat, ahová 45 dollárért lehetett belépőt váltani. Bent sétálgathattál, megnézhetted a kiállított mezeket, és kaptál egy kis lézershowt. A mi fogyasztóink nem fizetnek ennyit ilyen kevés szolgáltatásért… Az amerikaiak jók, de európai szemmel pár dolguk unalmasnak hat. Én például kifejezetten unatkoztam, félig komolyan gondolva azt is megjegyeztem, hogy a félidőben adott Lady Gaga koncert volt a legjobb része a döntőnek. A kereskedelmi oldalon nagyon jók, ami fontos, de a rengeteg játékmegszakítás furcsa volt. A mi szurkolóink különbözőek, és szeretném, ha ez így is maradna.
A regionális ligákról: húsz év egy kicsit sok idő a gondolkodásra
Mi a véleménye a regionális bajnokságokról? Belgium és Hollandia például komolyan elgondolkodott rajta, hogy közös ligát indítanak. Mi az UEFA álláspontja ebben a témában?
Kételkedem, hogy ezek a regionális ligák valaha is megalakulnak. A belgák és a hollandok már 20 éve ezen gondolkoznak. Ez egy kicsit hosszú gondolkodási idő… A mi (délszláv) régiónkat tekintve a nosztalgia hatása erősen érvényesül, és ezért merülhet fel időről időre a régen igen sikeres jugoszláv liga felélesztése. Pár évtizede Európa harmadik-negyedik legerősebb bajnoksága volt a jugoszláv liga, szóval megértem a mellettük érvelőket. Tele vagyunk tehetséggel, fantasztikus sportolókkal. De néha igencsak „vadak” is tudunk lenni. Biztos vagyok benne, hogy jelen pillanatban biztonsági okokból nem lehetne megszervezni a jugoszláv bajnokságot. Ez nem kosárlabda, ez labdarúgás – más, mélyebb és hevesebb érzelmeket vált ki. Nem beszélve arról, hogy a többi sportágban működő regionális ligák sokat ártottak a talpon maradt hazai bajnokságoknak.
A Football Leaks által kiszivárogtatott dokumentumok újra felszínre hozták egy esetleges Szuperliga létrehozását, amiben az UEFA-t megkerülve a nagy klubok egy saját sorozatot indítanának. Pár hete Andrea Agnellivel, a Juventus és az európai klubokat tömörítő szervezet első emberével közösen határozottan cáfolták ezt a tervet, és hangsúlyozták, hogy az európai klubfutballban erősebb az összefogás, mint valaha. Mit gondol erről a veszélyről?
Meg tudom erősíteni: egységesebbek vagyunk, mint valaha. A Szuperliga a futball halálát jelentené. Kizárná a kisebb csapatokat a versenyből, tönkretenné az álmaikat. Ha nem lehet bejutni a nagyok közé, ha nem élhet tovább ez az álom, a futballnak vége. Komoly kijelentés, de vállalom: ameddig én vagyok az UEFA elnök, ez nem fog megtörténni.
A bundát sosem lehet teljesen kiirtani a futballból
A Szuperliga mellett számos probléma van jelen a futballban: a Financial Fair Play betartatása és a mérkőzésmanipuláció kiszűrése is komoly feladat. Hogyan tudja az UEFA biztosítani a futball feddhetetlenségét?
Három részre bontanám ezeket a feladatokat: a pénzügyi fair play, a versenyképes egyensúly és a mérkőzésmanipulációk problémakörére. A pénzügyi fair play összességében egy sikeres projekt. Az európai klubok többsége korábban nagy veszteséggel üzemelt, tartozásokat felhalmozva, bizonytalanságban működtek. Ma már a döntő döntő többségük profitot termel, felelősen gazdálkodik, többek között a mi megkötéseinknek is köszönhetően. De ez nem a spórolást jelenti, hiszen muszáj invesztálni, fejlődni, modernizálni. A Financial Fair Play kapcsán sokan a nagy klubokra gondolnak, de a kis országokban is legalább annyira fontos, hogy képesek legyenek felelősen felhasználni a forrásaikat. A versenyképes egyensúly elősegítése a kihívás most, hiszen a nagyok és kicsik közötti szakadék folyamatosan nő. Mit is jelent mindez? Ha például a Maribor bejut a Bajnokok Ligájába, az extra bevételi forrást ad nekik. Ebben a régióban a klubok átlagos költségvetése 2 és 5 millió euró között mozog, a BL-ben ennek többszörösét, akár 15 milliót is kereshetsz. A következő évekre tehát bebiztosíthatod magad, de ezeket az összegeket felelősen kell elkölteni, a fejlesztésekre, jővőre gondolva is sokat kell befektetni. Nekünk az a dolgunk, hogy támogassuk a kisebbeket a fejlődésben, ugyanakkor jutalmaznunk is kell a jól teljesítőket. Ezt az egyensúlyt nehéz megtalálni.
És maradt még a mérkőzések manipulálása.
A mérkőzések manipulálása a futballban olyan, mint a rák. Minden eszközzel küzdünk ellene, azonban nem mi vagyunk a hatóság, nem tartóztathatunk le embereket. Folyamatosan informáljuk a rendőrséget, próbálunk nyomást helyezni rájuk, az intézkedések elősegítésére, azonban azt is látjuk, hogy sokszor nem eléggé aktívak ebben. A legtöbb erőt ott vetik be, ahol a média is komolyan foglalkozik a nyilvánosságra került esetekkel. Próbálunk mindenben segíteni, és reméljük, hogy ez megváltozik. De kételkedem, hogy ez valaha is teljesen el fog tűnni a futballból.
Térjünk át a közvetítésekre. Egyre inkább kirajzolódni látszik a televíziós társaságok és a közösségi média vállalatok közötti harc a közvetítési jogok piacán. A Facebook például elnyerte a LaLiga jogokat Indiában, és egyre több szövetséggel, klubbal alakít ki szoros üzleti kapcsolatot. Hogyan látja a terület jövőjét, merre fog fejlődni a következő pár évben?
A közvetítési jogokból származó bevétel évről évre növekszik, az üteme most 20-30%, ami hihetetlen emelkedés. De ahogy már korábban is említettem, a fiatalok egyre kevésbé néznek TV-t, és mindent a telefonjukon keresztül követnek. Azt gondolom, hogy a közvetítési jogok áraiban nem lesz csökkenés, és az azt megvásárló társaságok is jól járnak majd – de a bevételgenerálás módja megváltozik, más utakat kell majd keresni a cégeknek, hogy megérje nekik az üzlet.
A nagy sportszervezetek vezetése hatalmas kihívás. Az elmúlt években több botrány is megrázta a sportvilágot, a nemzeti és nemzetközi szövetségek közötti jó kapcsolat megtartása nagyon komoly tudást, erős vezetői tulajdonságokat igényel. Mit tanácsolna az UEFA elnöke a gondokkal küzdő nemzetközi sportszervezeteknek, hogyan lehet sikert elérni ezen a téren?
A közelmúlt botrányait illetően hajlamosak vagyunk azonnal a FIFA-ra gondolni, de minden a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (NOB) kezdődött. A két nagy szervezet megreformálását követően az elsődleges célnak a jó kormányzást tűzték ki, ez azonban nem a kijelentésekről, hanem az emberekről szól. Továbbra is komoly problémákat látok ezen a területen. Az Egyesült Államokban ebből a szempontból jobb a helyzet, ott a sportszervezetek működése sokkal átláthatóbb. A futballban továbbra is azt látjuk, hogy nagy üzletek köttetnek titokban, sötét szobákban. Mindenféle magyarázat nélkül. Ez nem tesz jó a sportágnak, ennek a felszámolása az egyik legnagyobb kihívás.
A szponzorok nem LED fal felületet, hanem elkötelezett partnert keresnek
A futballal kapcsolatos veszélyekhez tartozik az ügynökök egyre nagyobb szerepe is. Manapság már mindenkiből lehet játékosügynök, ami nem segíti a tiszta üzletek megkötését. Hogy látja ezt a problémakört?
Ezt a kérdést gyakran felteszik nekem. A tény az, hogy az ügynökök szabályozásáról a FIFA határoz. A FIFA bizottságában természetesen jelen vagyunk, elmondhatjuk az ötleteinket, de nem mi döntünk erről. Szerintem óriási hiba volt, amikor a kemény szabályozást eltörölve sokkal könyebb feltéteket szabtak az ügynökök felé. Ma már tényleg mindenki lehet játékosügynök. A probléma egyik része az, hogy nincs nyilvántartás róluk, sokszor nem tudjuk, ki képvisel kit. A másik, hogy a befolyásuk is hatalmasra nőtt: vannak olyan ügynökök, akik a háttérből egész klubokat irányítanak, a tulajdonosok tudtával, vagy tudta nélkül. A klubelnökök panaszai is eljutnak hozzánk, akik szerint az ügynökök túl nagy nyomást helyeznek rájuk. Ha nem adják meg a kért összeget, elviszik a játékost máshová – de a kért magasabb összeg nagy része az ügynökhoz vándorol, hiszen ő harcolta ki… Az is aggasztó, hogy az utánpótlás meccseken a nézőtéren csak szülőket és ügynököket látunk. Dolgozunk a megoldáson, és próbálunk valamit tenni a befolyásuk csökkentésére.
Mit gondol a szponzorok futballban betöltött szerepéről?
Nem vagyok a terület szakértője, sőt azt gondolom, a teremben ülő marketingszakemberek jobban értenek hozzá, mint én. A kérdésre azért lehet rálátásom, mert egyre gyakrabban kell személyesen is részt vennem a partnertalálkozókon: a szponzor látni szeretné, hogy ki a szervezet vezetője, milyen ember, mit képvisel. Újra elérkeztünk tehát a „jó kormányzás” és a transzparencia kérdéséhez. Ez ugyanis az üzlet legfontosabb feltétele. Ha támogatod a futballt az, szép dolog, de az nem a legjobb reklám, ha az aláírt szerződés után pár nappal a rendőrők elviszik a vezetőt… A szponzorok nem a bannerért és a LED falért fizetnek, hanem a hosszútávú partnerségért. Több vezérigazgatóval és elnökkel tárgyaltam az elmúlt években, és az volt bennük a közös, hogy mindig kíváncsiak voltak a jövőképünkre és a társadalmi felelőséggválalásunkra. Sőt, a jótékonysági alapítványunkban is részt akartak venni, ez pedig már jóval túlmutat azon, hogy egyszerűen csak vásároljanak pár felületen nálunk. Ez persze fordítva is így működik: mi sem vagyunk elérhetők mindenkinek, még akkor sem, ha egy vagyont szeretnének nekünk fizetni. Hatalmas a felelősségünk, mi vagyunk a világ legnagyobb sportszervezete, példát kell mutatnunk.
A januári elnökválasztáson Ön az egyetlen jelölt a szervezet élére. Ha megkapja a bizalmat, a következő négy évben is betöltheti az UEFA elnöki pozícióját. Mi a célja a következő elnöki periódusra, mit szeretne elérni?
Nagyon remélem, hogy a következő években el tudom érni, hogy egy nap ne 24, hanem 48 órából álljon (nevet). Komolyra fordítva a szót: nem gondolom, hogy ez elég idő lesz az összes célunk teljesítésére. De ami a legfontosabb, hogy össze kell tartanunk az európai futballt, és ez nemcsak az infrastrukturális fejlesztésekről és a bevételgenerálásról szól. A női futball is komoly figyelmet érdemel, valamint az új próbálkozások, mint például a „sétáló futball” is ugyanolyan fontosak, a családunk része.
Végezetül, hogy látja, melyik válogatottnak van a legnagyobb esélye megnyerni a következő világbajnokságot?
Erről a csapatokat kellene inkább megkérdezni.. A francia válogatott biztos, hogy komolyan meghatározza a következő évek nemzetközi futballját. De most Hollandia is fantaszikus! Úgy gondolom, hogy következő világbajnokságon is dominálni fognak az európai országok, mint ahogy tették azt a nyáron, amikor a legjobb nyolc között hat európai csapat szerepelt. Ez mindent elmond a fejlődésünkről. A jövőben pedig a 48 csapatos világbajnokságra még több gárdát küldhetünk majd.