A 2026-os téli olimpia pályázati folyamata a korábbiaknál jóval rövidebb és olcsóbb lesz. A legnagyobb változást pedig az jelenti, hogy meghívásos lesz a kandidálás.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság [NOB] közleménye szerint az új rendszer az Agenda 2020 elveihez igazodva az eddigieknél rugalmasabb lesz, illetve a pályázók folyamatosan egyeztethetnek majd a NOB-bal. A reformok révén a városoknak és a nemzeti bizottságoknak lehetőségük lesz, hogy fenntarthatóbb, ésszerűbb és gazdaságosabb téli olimpiát tervezhessenek a korábbiaknál. Az olimpiarendezés így könnyebben összeegyeztethető lesz a saját lokális és regionális, illetve hosszútávú fejlesztési céljaikkal.
A nemzetközi bizottság pedig azt ígéri, hogy a változtatások révén a szokottnál kezdeményezőbb lesz a kandidálókkal történő együttműködés során.
A pályázati folyamat két jól elkülöníthető szakaszra bomlik. Az első részben a mindenféle kötöttség nélküli párbeszédé lesz a főszerep. A rendezés iránt érdeklődőknek nem kell semmilyen pályázati anyagot, garanciát benyújtaniuk ez idő alatt, sőt prezentálniuk sem kell. Az elköteleződés előtt, a NOB a saját költségén még szakértőket is az érdeklődők rendelkezésére bocsát. Ez a szakasz mostantól kezdve 2018. októberéig tart.
A NOB 2018. októberi ülésén, a végrehajtó bizottság javaslatai alapján hívja majd meg az olimpiarendezési pályázatra a városokat. A folyamat második, kandidációs szakasza ekkor kezdődik és a 2019. szeptemberi helyszín kijelölésig tart. A jelölteknek majd mindössze egyetlen pályázati anyagot kell leadniuk 2019. januárjában. A jelöltek számára kiírt kérdőíven a megválaszolandó kérdések száma harmadával csökken majd az eddigiekhez képest.
A 2026-os rendező város szerződésének szövegét 2019. júliusában közlik, amelyben az is szerepel majd, hogy a NOB a játékok sikeréhez nagyjából 925 millió dollár támogatással járul hozzá. Ez az összeg a NOB szponzori bevételeinek és a televíziós jogdíjaknak a függvénye.
A NOB két nappal azután jelentette be reformjait, hogy Innsbruckban népszavazáson utasította el a lakosság a pályázást. Thomas Bach, a NOB elnöke korábban felismerte, hogy nemcsak az olimpiarendezés iszonyatosan költséges, hanem már a kandidálás is óriási összegeket emészt fel. 2013-as színrelépésével létrehozta az Agenda 2020 programot, amely az olcsóbb pályázati folyamat és a gazdaságosabb, fenntarthatóbb rendezés reményét kínálta, de egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így a NOB további lépésekre kényszerült.
Jövőre a dél-koreai Phjongcshang, 2022-ben pedig Peking rendezi a téli olimpiát. 2026-tal kapcsolatban eddig Sion [Svájc], Calgary [Kanada], Stockholm [Svédország], Almati [Kazahsztán] és Szapporo [Japán] fejezte ki érdeklődését. Az Egyesült Államok is mérlegeli a lehetőséget, részükről eddig Salt Lake City, Denver és Reno merült fel potenciális indulóként.
Forrás: MTI, olympic.org