A Magyar Olimpiai Bizottság [MOB] után kedden a fővárosi önkormányzat is támogatását fejezte ki a 2024-es budapesti nyári olimpiai és paralimpiai játékok pályázatával kapcsolatban. Nagy meglepetés nem született, mert Tarlós István főpolgármester már korábban is elkötelezte magát az olimpia iránt. Július 1-jén valószínűleg a parlament támogatását is elnyeri az ügy, ezzel Budapest előtt megnyílik az út, hogy hivatalosan is kifejezze rendezési szándékát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság [NOB] felé a 2024-es olimpiát illetően.
Valóságos olimpiai pályázati láz alakult ki az illetékesek részéről, és gyakran elhangzik az az érv, hogy a NOB Agenda 2020 programja olcsóbbá teszi az olimpiai rendezést, megnyitva ezzel az utat a kisebb városok előtt is, amelyeknek eddig esélyük sem lett volna pályázni. Budapest pedig nem hagyhatja ki ezt a lehetőséget.
Miről szól az Agenda 2020?
Mivel ennyire reflektorfénybe került, érdemes alaposabban megvizsgálni az Agenda 2020 programot. Ebben az anyagban a NOB Agenda 2020 programjának azokkal a pontjaival foglalkozom, amelyek a leginkább hatással lehetnek egy olimpiai rendezésre. A teljes dokumentum 40 [20+20] javaslatot tartalmaz, és – többek között – a tiszta sportolók védelméről, a transzparenciáról, vagy a NOB más szervezetekkel való együttműködésének megerősítéséről szóló részek fontosak ugyan, de a téma szempontjából nem relevánsak. A cikk terjedelmén túlmutat egy esetleges budapesti olimpia rendezési költségeinek részleteibe belemenni, vagy azt megítélni, hogy milyen eséllyel indulna Budapest az eddig hivatalosan jelentkező Bostonnal, Hamburggal, Párizzsal, vagy Rómával szemben.
Thomas Bach, a NOB 2013 szeptemberében megválasztott elnöke felismerte, hogy egy kicsit megkopott a szervezet renoméja azzal, hogy egyre nehezebb pályázót találni a játékok megrendezésére, mert az hatalmas pénzeket emészt fel és gyakran az utóhasznosítás is gondot okoz. Mi sem jelzi jobban ezt a folyamatot, mint az, hogy a 2022-es téli olimpiáért csak két város jelentkezett, Almati és Peking, amelyek kevésbé demokratikus országban találhatók . Közben Stockholm gazdasági okokra hivatkozva lépett vissza, míg Krakkó, München, Davos és St. Moritz népszavazással mondta le az olimpia rendezésének lehetőségét.
A problémák kezelésére a NOB létrehozta az Agenda 2020 programot. Az olimpiai rendezés megreformálására irányuló javaslatokról korábbi cikkünkben mi is beszámoltunk, de azt kiemelném, hogy az Agenda 2020 lényegében egy frissen megválasztott elnök szokásos belépőjének számító ígéretözönből álló PR csomag. Nem konkrét intézkedéseket tartalmaz, hozzájuk rendelt felelősökkel és határidőkkel, hanem általánosan megfogalmazott ajánlásokat. Ebben a formában tehát az Agenda 2020 önmagában nem is lehet képes arra, hogy olcsóbbá tegyen egy olimpiai rendezést. A program értékét majd az határozza meg, amit megvalósít belőle a NOB, illetve a pályázó városok.
Olcsóbb lett az olimpiai rendezés az Agenda 2020 programnak köszönhetően?
Szépen hangzik, hogy egyes sportversenyeket megtarthatnak a rendező városon kívül [Recommendation 1 – R1], de ez eddig is így volt. A helyszínek gyakran egy-két órás útra vannak egymástól, mert fizikailag lehetetlen minden sportágat egy szűk területre zsúfolni, például ritkán van városon belül vitorlásversenyek lebonyolítására megfelelő vízfelület.
Az Agenda 2020 szerint indokolt esetben országhatáron túl is lehet gondolkodni [R1]? Szintén nem újdonság, a londoni olimpia labdarúgó tornájának lebonyolításában is részt vett Skócia és Wales is.
Az Agenda 2020 szem előtt tartja a fenntarthatóságot, és takarékosságra, visszafogottságra ösztönzi a pályázókat [R2, R4, R5]? Szintén semmi konkrét, mert eddig is lehetett ideiglenes, vagy visszabontható létesítményekkel pályázni [lásd pl. Peking, London], azonban a versenyhelyszíneknek ezentúl is csúcsmoderneknek kell lenniük minden versenyszámhoz, mert ezt a NOB továbbra is megköveteli [R2].
Az infrastruktúrának szintén kifogástalanul kell működnie, az Agenda 2020 javaslatai ebben sem adnak könnyebbséget. A KPMG márciusi tanulmánya szerint, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér jelenlegi éves befogadóképessége [15 millió utas] a korábbi tapasztalatok szerint megfelelhet az elvárásoknak és az igényeknek, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a 2020-as olimpiára kandidáló mindhárom város repterének éves kapacitása elérte a 40 millió főt. A 2020-as olimpiai játékokkal kapcsolatos pályázati kiírásban 50 km-es körzetben 40.000 szállodai szobát várnak el. Budapesten jelenleg hozzávetőleg 18.500 szállodai szoba van, a várostól egyórányi autózással pedig további férőhelyek érhetők el, de az így kibővült körben is még csak körülbelül 23.500 szoba található.
A kandidálási folyamat ésszerűsítését szorgalmazza az Agenda 2020 [R3]? Valóban ez a rész tartalmazza a legtöbb konkrét intézkedést, és ebben a pontban költségeket is magára vállal a NOB. Érthető lépés a szervezet réséről, hiszen a kandidálók számát szeretnék elsősorban növelni, mert minél nagyobb a verseny, annál inkább odateszik magukat a pályázók, és önként bevállalnak az alapvető feltételek teljesítésén túlmutató extrákat is. A szakemberek az utolsó, gazdaságilag nem veszteséges olimpiának az 1984-est tartják, amelyre Los Angeles egyedüliként pályázott. A kandidálási folyamat átgondolására már korábban is szükség lett volna, mert maga a pályázaton való részvétel is többmilliárd forintos kaland. Párizs, amely kedden jelezte hivatalosan a kandidálását, 60 millió eurós [18,5 milliárd forint] tételként tartja ezt számon, ugyanakkor a budapesti olimpia megvalósíthatóságával kapcsolatos legújabb PwC tanulmány 10 milliárd forinttal számol. Rengeteg pénzt kell tehát a jelentkezésre is elkölteni, azt pedig már csak halkan jegyzem meg, hogy első pályázók nem nagyon szoktak labdába rúgni a végső kiválasztásnál.
A résztvevő sportolók és kísérőik számának maximalizálása [R9, R10] közvetve hatással lehet ugyan a rendezési költségek egy részének [pl. Olimpiai falu, kiszolgáló egységek, közlekedés] kordában tartására, viszont a másik oldalon feszültségeket szülhet az olimpiai programból esetleg kikerülő sportágak részéről. A rendező ország javasolhatja új sportág beemelését a programba [R10], de értelemszerűen, ez másik sportág, vagy bizonyos versenyszámok kiesésével jár. Főleg annak tudatában, hogy a nemi egyenlőség keretében 50 százalékra szeretnék emelni a női versenyzők arányát [R13], ami szintén a versenyszámok, vagyis az eddigi status quo átrendeződésével jár.
Konklúzió
Mindent összevetve az Agenda 2020-nak az olimpiai rendezésre vonatkozó ajánlásai nem tartalmaznak olyan újdonságot, amely ne lett volna megvalósítható eddig. Összegyűjt általánosan megfogalmazott, ésszerű iránymutatásokat, de jellemzően nem rendel hozzájuk konkrét akciótervet, vagy nem szól költségek átcsoportosításáról. Az ajánlások nyújtotta szellemi fogódzók alapján a rendező városnak kell (költség)hatékonyan kiviteleznie az olimpiát, amelyhez a NOB nem nyújt a korábbiaknál nagyságrendileg nagyobb pénzbeli támogatást.
8 hozzászólás
Pingback: Olimpia 2024 – Az adófizetők nyögik majd az újabb kormányzati blöff terheit | balszemmel.hu
Pingback: Olimpia 2024: Budapest és Los Angeles is magáénak érzi az Agenda 2020 programot | sportsmarketing.hu
Pingback: Tokió 2020: csökkenteni kell a költségvetést | sportsmarketing.hu
Pingback: Visszalép Budapest a 2024-es olimpiai pályázattól | sportsmarketing.hu
Pingback: Az Intel modern technológiai megoldásaival tennék vonzóbbá a nézőknek az olimpiát | sportsmarketing.hu
Pingback: Los Angeles és Párizs leosztotta egymás között a 2024-es és a 2028-as olimpiát | sportsmarketing.hu
Pingback: Így faragna 1 milliárd dollárt az olimpia rendezési költségeiből a NOB | sportsmarketing.hu
Pingback: Újraválasztották Thomas Bachot a NOB elnöki posztján | sportsmarketing.hu