A címet olvasván sokunkban kétségek merülhetnek fel, hogy a kijelentő mód megállja-e a helyét, vagy szükség van egy kérdőjelre a mondat a végére: 2016 lehet az adidas éve?
Azok számára is optimista lehet a kérdéssel induló felvetés, akik követik a sportszergyártó jelenlegi helyzetét. Azonban, ha mélységeiben megvizsgáljuk a német óriás státuszát a piacon, számos érdekességre bukkanhatunk.
2015-ben az adidas vezetősége igen elkeserítő híreket kapott az amerikai piacról, miszerint az Under Armour az eladási statisztikák és sportruházattal kapcsolatos kimutatások terén megelőzte az európai márkát, aki már csak a dobogó harmadik fokán pallérozódik az Egyesült Államokban. Ráadásul a teljes márkaértéket figyelembe véve sem sikerült közelebb kerülni a nagy riválishoz, a Nikehoz. Ez, a német cég számára nagyon komoly presztízsvesztést jelent, így a menedzsment megkongatta a vészharangokat.
A cég, első lépésként új ügyvezető igazgatót nevezett ki, Kasper Rorsted személyében, aki egy tapasztalt, stratégiai szemlélettel rendelkező marketing szakember. Az új CEO feladata a tengerentúli, piaci jelenlét megerősítése és a teljes marketingstratégia átgondolása. Ennek folyományaként az adidas bejelentette, hogy ún. hub-ok létrehozására fog fókuszálni, amelyek 6 globális, meghatározó városban fognak megvalósulni. Ezek a metropoliszok: Los Angeles, New York, London, Párizs, Tokió és Sanghaj, amelyeket a jövőben az innovációs központ jelzővel is felruházhatunk. Az adidas komoly hátránya, hogy az innovációs fejlesztések és a technológiai, design újítások kizárólag az európai „üzemben” kerülnek a tervezőasztalokra, így mire elérnek a legnagyobb Európán kívüli piacokra, már kvázi késésben vannak a versenytársakkal szemben.
2020-ig, a német cég stratégiája egy központi elem köré épül fel, ami a márka „kívánatosságában” [brand desirability], a vásárlók általi vágyakozásában mutatkozik meg. Ezt a menedzsment 3 alappillér segítségével próbálja megvalósítani: a már említett hub-ok létrehozásával; a sebesség, gyorsaság filozófiájával, azaz a tervezés, a gyártás és a piacra dobás közötti idő lecsökkentésével [itt fontos szerep hárul az elektronikus kereskedelemre – 2 milliárd euró bevételt kalkulálnak ebből]; illetve az ún. „open source”, nyílt forrású tervezéssel, ahol komoly hangsúlyt helyeznek a vásárlók, a beszállítók, a sportolók, s a „laikus” felhasználók véleményére is. Ezek hozományaként az adidas 15 %-os növekedést vár 2020-ig, ami a nettó árbevételt illeti.
A stratégia újragondolásán kívül, az adidas számára a szponzoráció is egy roppant ingoványos terület, amiből lehet nagyon jól kijönni, de akár igen kellemetlen következményekkel is járhat. Ennek legjobb példája a Nemzetközi Atlétikai Szövetséggel [IAAF] történő együttműködés felbontása. Az adidas próbál elhatárolódni a botrányoktól, viszont így felmerül a FIFA-hoz kötődő viszonya is, ami az egyik legkomolyabb kooperáció a cég szponzorációs palettáján.
Egy biztos, a német márka számára a sportszponzoráció kényes téma és újragondolást igényel. Annak ellenére, hogy a cég a legnagyobb összegű mezszponzorációkat szállítja az elmúlt időszakban [Manchester United – 750 millió font 10 évre; Real Madrid – 1070 millió font 10 évre], a márka nincs monopolisztikus helyzetben a nagy egyéni sztárok szemszögéből. Az Under Armour, a New Balance és a Nike követendő példának számítanak az egyéni szponzorációban, amivel képesek komolyabb bevételeket és eladásokat produkálni. Sőt ezen márkák az extrémebb, az új generációt megcélzó, utcai kollekcióikkal egyelőre előnyben vannak [az amerikai piacon mindenképp] a konzervatívabb [?] német óriással szemben.
Azonban az adidas számára, ahogy a cikk elején is olvasható volt, 2016 jó év lehet. Ezt a riói olimpia és a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság fogja meghatározni. A közösségi médiakampány már elindult az EB-re [#bethedifference], az új mezek már forgalomban vannak, amellett, hogy hivatalos labda is komoly publicitást kapott/kap majd. Ezt követően a nyár végén, Európán kívül is megmutathatja magát a cég, s erősítheti dél-amerikai jelenlétét, azonban nagyon jelentős szerep fog hárulni a marketing szakemberek háttérmunkájára, hogy hogyan vonzzák be a fanokat és szurkolókat az olimpia előtt, alatt és után.
Forrás: adidas-group.com