A minap olvastam Berényi Konrád online marketing szakértő blogbejegyzését a hazai internet felhasználásról, ami elgondolkodtatott. Azon kezdtem el merengeni, hogy itthon milyen online sportszolgáltatásról beszélhetünk.
Úgy 3 évvel ezelőtt a sport és a közösségi média kapcsolatáról adtam elő a TF tudományos diákköri konferenciáján, amit a zsűri szkeptikusan fogadott, mondván, hogy (csak) a TV a fontos médium. A napokban pedig olvasom, hogy 2012-ben a 15-30 éves korosztály már ugyan annyi időt töltött internetezéssel, mint televíziózással. Megjegyzem, feltehetően idén már meg is fogja előzni. Arról nem is beszélve, hogy ez a korosztály is lassan felnő. És ha még ez sem volna elég meggyőző, a kutatási eredmények szerint az internet jelentőségét tekintve már az idősebb korosztályban is megelőzi a televízióét. Adódik a kérdés, hogy akkor nem kellene-e erre a platformra is elkezdeni tartalmat gyártani?
Persze léteznek híroldalak, illetve sok sportszervezet, szövetség is rendelkezik már honlappal és/vagy Facebook oldallal. De az eddigi kutatásaim (Gősi és Zsiros, 2011) eredménye alapján úgy látom, hogy még nem sikerült a megfelelő módon kihasználni az online tér adta lehetőségeket. És itt nem csak a nem megfelelő módon használt közösségi oldalakra gondolok, hanem más kiaknázatlan területekre, mint például az online közvetítésekre.
Az Olimpiát elsőrorban az interneten néztem, és nem csak asztali gépről, vagy laptopról, hanem megesett hogy a villamoson mobilon követtem élőben a közvetítést. De ezen kívül nem sok hazai példát tudok említeni. Nézném a Forma 1-et és csak tévén engedélyezi az M1. Nézném az angol labdarúgó bajnokságot, de az sem érhető el online a DIGI Sport oldalán. Talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, nem én vagyok az egyetlen, akit érdekelne.
Sokakban felvetődhet a kérdés, hogy miért érné ez meg a szolgáltatóknak, mi lehet az üzleti modell, pedig rengeteg lehetőség áll rendelkezésünkre. A már hagyományosnak mondható bannerek eladásán kívül számtalan kreatív megoldás is létezik. Egy amerikai kutatás szerint már most legalább olyan hatékony az online hirdetés, mint a televíziós.
Sokan azt is megkérdezhetik, hogy a fent emlegetett internetes közvetítést mégis hogyan valósítsák meg minimális erőforrásokból? Például a YouTube-ra ingyenesen tölthetünk fel teszem azt interjúkat a mérkőzés után. A felvételhez pedig akár egy telefon is elegendő. Ezen aztán a nézők ugyanúgy láthatják a mezen szereplő szponzor logókat, vagy akár meg is említhetjük a nevüket. De az említett videó megosztó oldalon engedélyezhetünk külső reklámokat is, amiből részesedést kaphatunk. (Bár nem sportos példa, de a jelenleg legnépszerűbb videó, a Gangnam Style eddig 200 millió forintnak megfelelő összeget keresett ebből.
Számos példát, ötletet említhetnék még, de a cikk terjedelme ennyit enged. A lényeg, hogy véleményem szerint sürgősen el kell gondolkodnunk, hogy minél szélesebb körű online tartalmat (is) kínáljunk a potenciális fogyasztóknak. Mert mint tudjuk, léteznek helyettesítő termékek a sporton kívül is.
Még egy gondolat a végére: Berényi Konrád szerint a jövőben azok a szolgáltatások válhatnak sikeressé, amelyek a 30 év alattiakat is bevonják a fejlesztésekbe, a tartalom kitalálásába. Azok, „akik elfogadják, hogy (…) a fiataloknak kell teret adni. (…) Azt hiszem, generációváltásnak kell történnie.” Egyetértetek?
Forrás: onlinemarketing.blog.hu
3 hozzászólás
Pingback: Miért fontos a sportági szakszövetség márkázása? | Sportsmarketing
Pingback: Miért fontos a sportági szakszövetség márkázása? | Zsiros Mihály PhD hallgató – PhD candidate
Pingback: Sportági szakszövetségek márkázása | Sport 540