Korábban a honlapon megjelent, „Sportszövetségek hálójában” c. cikkemben foglalkoztam azzal a kérdéskörrel, hogy milyen módon szűnhet meg egy eladósodott sportszövetség, ill. az eladósodás következtében megszűnt sportszövetség helyén újralapítandó sportszövetségeknek milyen nehézségekkel kell szembesülnie.
Nemrég a fentihez hasonló, érdekes kérdésekkel összefüggésben kerestek meg. A megkeresés lényege az volt, milyen módon lehet „leváltani” egy már működő – adott esetben funkcióit nem megfelelően gyakorló – sportszövetséget, ill. működhet-e Magyarországon ugyanabban a sportágban két sportszövetség. A kérdésekre a válaszok a következők lehetnek:
1. Egy működő sportszövetség „leváltása”
Kiindulópontként leszögezhető, hogy a Sporttörvény nem tartalmaz kifejezett rendelkezéseket a sportszövetségek megszűnéséről. Így a Sporttörvény háttérjogszabályaként funkcionáló egyesületi törvény megszűnésre vonatkozó rendelkezéseit analógiaként alkalmazva egy sportszövetség abban az esetben szűnne meg, amennyiben az valamely, a Sporttörvényben előírt sportszövetségi státuszhoz szükséges kritériumot nem teljesíti (pl. nincs száz fő versenyengedéllyel rendelkező sportolója). Ebben az esetben tehát az érintett sportszövetség ebben a formában nem működhetne tovább, vagy fel kellene oszlatni. A Sporttörvény szerint azonban ilyenkor nem létezne hivatalos sportszövetség három éven keresztül, hiszen a szabályok szerint bármilyen sportszövetség alapításához három éven keresztül országos jellegű versenyrendszer működtetése szükséges.
Fentiek fényében a gyakorlatban egy sportszövetséget kétféle módon lehet „leváltani”:
1.1 Jogutódlás
A sportszövetség egyrészt megszűnhet jogutódlással úgy, hogy a sportszövetségből valamennyi sportegyesület kiválik, és ezt követően rögtön alapítanak egy új sportszövetséget, amely jogfolytonosan az előző jogutódja lenne. Ez utóbbi azért szükséges, hogy az új entitás a Sporttörvényben foglalt sportszövetségi működéshez szükséges valamennyi kritériumnak eleget tegyen. Ebben az esetben tehát az új sportszövetség átvenné az előző szerepét. Itt a gyakorlatban az a kérdés merülhet fel, hogy hajlandó lenne-e az előző sportszövetség vezetése együttműködni és jogutódként elismerni az új entitást. (Egyébként hasonló megoldás lehet pusztán a vezetőség leváltása a sportszövetségi belső szabályzatok szerint. Az más kérdés, hogy egy ilyen jellegű „csere” a gyakorlatban valószínűsíthetően szintén jelentős nehézségeke ütközne.)
1.2 Kiválás és újraalapítás
A jogutódlás mellet az is elképzelhető, hogy a sportszövetségből annyi sportszervezet és/vagy sportoló válik ki, hogy a Sporttörvényben írt kritériumok nemteljesítése miatt a sportszövetség sportszövetségi formában nem működhet tovább. Ezt követően a kilépett sportszervezetek és/vagy sportolók az általános egyesületi törvény hatálya alá tartozó szövetséget (tehát nem sportszövetséget) alapítanának, amely rögtön belépne az érintett nemzetközi sportszövetségbe, ezáltal elismerést nyerve a nemzetközi sportszövetségtől, mint az új magyar tagszervezet. Ebben a relációban azonban problémát okozhat, ha a korábbi sportszövetség – amennyiben más szervezeti formában tovább működik – megtartaná tagságát a nemzetközi sportszövetségben, hiszen a sporttörvényi kritériumok nemteljesítése elvileg nem vezet az érintett nemzetközi sportszövetségből történő automatikus kizáráshoz. Mindazonáltal az új szövetség három év országos versenyszervezést követően átalakulhatna sportszövetséggé, és elviekben ettől fogva minden, a Sporttörvényben szabályozott jog megilletné. A korábbi sportszövetség pedig – mivel funkcióit nem tudná gyakorolni – minden bizonnyal „elhalna”.
2. Két sportszövetség párhuzamos működése
Az ún. „egy hely elv” értelmében a Sporttörvény egyértelműen kizárja azt a lehetőséget, hogy két sportszövetség egymás mellett működjön. Bár a fentiek szerint alapítható lenne egy új, az általános egyesületi törvény hatálya alá tartozó szövetség, azonban ez – az előzőekben írtak szerint – nem működhetne sportszövetségként, mivel mellette már van egy bejegyzett és jogszerűen működő sportszövetség. Ráadásul ezt az új szövetséget a nemzetközi sportszövetség sem ismerné el, mivel annak a régi sportszövetség már korábban a tagjává vált. Így mindaddig, amíg egy adott sportágban a régi sportszövetség jogszerűen létezik, az új szövetség nem tudná gyakorolni azokat a funkciókat, amelyekre a tagok (sportszervezetek és/vagy sportolók) igényt tartanának, ezért nagy valószínűséggel nem lenne”életképes”, és egy idő után ebben a formában megszűnne.
3. Összefoglalás
Összességében megállapítható, hogy egy rosszul funkcionáló sportszövetség „leváltása” több nehézségbe is ütközhet: jogutódláskor mindenképpen szükséges a korábbi vezetés együttműködése, kiválás esetén pedig a nemzetközi elismerés okozhat problémákat. Az azonban bizonyos, hogy ugyanabban a sportágban két sportszövetség párhuzamosan nem működhet.
A bejegyzés eredetileg a http://www.facebook.com/sportjog oldalon jelent meg.