Érdekes kérdéseket vet fel egy sportszövetség megszüntetésének gondolata: felszámolható-e egy eladósodott sportszövetség, valamint felszámolása után alapítható-e egy új sportszövetség az adott sportág irányítására?
Egy nemrég folytatott beszélgetésem során merült fel az a kérdés, hogy felszámolható-e – azaz megszüntetésre kerülhet-e – egy adósságban lévő sportszövetség, ill. a jogszabályok szerint egyáltalán mégis mi történne ebben az esetben? Nemrég végre időm is volt átgondolni ezt a kérdéskört. Így jelen bejegyzésben röviden bemutatásra kerül, hogy milyen módon lenne felszámolható egy eladósodott sportszövetség, és azt – törlése után – hogyan, ill. egyáltalán lehet-e „újraalapítani”?
Egy sportszövetség esetleges felszámolása és következményei
A Sporttörvény – ahogy azzal 2011. november 30-ai bejegyzésemben is foglalkoztam – január 1-jével jelentős módosításokon esett át. Az egyik beiktatott új rendelkezés kimondja, hogy a sportszövetségre „megfelelően” kell alkalmazni a Csődtörvény – a gazdálkodó szervezetek csőd- és felszámolási eljárásra vonatkozó jogszabály – rendelkezéseit. Ebből következően, ha egy sportszövetség eladósodna, a Csődtörvény általános előírásainak alkalmazásával akár felszámolással megszüntetésre is kerülhet. A Csődtörvény szerint lefolytatható felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők kielégítést nyerjenek. A jogszabály szerint ebben az értelemben gazdálkodó szervezetnek minősülnek az egyesületek is. Egy sportszövetség pedig olyan egyesület, amelynek sportszervezetek (pl. sportklubok, sportiskolák) a tagjai. A jogalkalmazók ebben az esetben nem egyszerű dolgát megkönnyítendő, a Csődtörvény rendelkezéseinek egyesületekre való „megfelelő” alkalmazását több helyen konkretizálja az egyesületeket és egyesülési jogot – a Polgári Törvénykönyv mellett – szabályozó ún. Civiltörvény szintén január 1-től hatályos néhány előírása. Fentiekből adódóan tehát elvileg nem lehet akadálya annak, hogy egy sportszövetség – amely kifizetéseit esedékességükkor, a hitelezők felszólításai ellenére sem teljesíti – a Sporttörvény, a Civiltörvény és a Csődtörvény rendelkezéseinek alkalmazásával felszámolási eljárással megszűnjön.
Egy sportszövetség ilyen módon való megszűnése ahhoz a „lehetetlen” szituációhoz vezetne, hogy – bár az adott sportszövetségben volt tag klubok a versenyzőkkel együtt továbbra is léteznének – az egész sportág működése „szétesne”. Sportszövetség hiányában – többek között – a versenyszervezés, a sportág felügyelete és irányítása, az állami támogatások szétosztása, a versenyengedélyek rendszerezése vagy a doppingtilalom érvényesítése lehetetlenné válna. Ráadásul nem létezne olyan szerv, amely a sportág nemzetközi szervezetébe ágyazódva a magyarországi és nemzetközi kapcsolatokat megfelelően csatornázná, igazgatná.
Egy felszámolt sportszövetség „újraalapításának” nehézségei
A Sporttörvény – három speciális forma mellett – jelenleg kétfajta sportszövetséget ismer: az országos sportági szakszövetséget és a sportági szövetséget. Az előírások szerint országos sportági szakszövetség, ill. – amennyiben az adott sportágban nincs országos sportági szakszövetség – sportági szövetség – amennyiben az alábbiakon kívül még néhány egyéb feltételt teljesít – csak olyan szövetség lehet, amelynek
a) legalább tíz, az adott sportágban tevékenykedő sportszervezet a tagja,
b) legalább három éve folyamatosan országos, ill. sportági szövetség esetében országos jellegű versenyrendszert (bajnokságot) működtet,
c) versenyrendszerében rendszeresen legalább száz fő, sportági versenyengedéllyel rendelkező sportoló vesz részt.
A nyilvánvaló problémát – hiszen a megszűnt sportszövetségből visszamaradva mind a legalább tíz sportklub, ill. mind a legalább száz igazolt versenyző „rendelkezésre áll” – az okozza, hogy az érintett sportszervezetek rögtön nem „alapíthatják újra” a felszámolt sportszövetséget, hiszen – ahogy fentebb említésre került – a Sporttörvény megköveteli, hogy az érintett szövetség legalább három éve országos szintű versenyrendszert működtessen. E kérdésre a megoldást az kínálhatja, ha a sportszervezetek a Polgári Törvénykönyv és a Civiltörvény alapján az általános szabályok szerinti szövetséget („egyesületet”) alapítanak, amely az alapítását követő három évben folyamatosan országos szintű versenyeket, bajnokságokat szervez, ill. emellett ellát sportszövetségi jellegű feladatokat is.
Jelentős problémákat okozhat azonban, hogy a felszámolt sportszövetség „romjain” – olyan sportágak esetében, ahol akár több tíz vagy száz sportklub is van – több ilyen sportszövetség jellegű, az általános szabályok szerint alapított szövetség jöhet létre, melyek egymás mellett párhuzamosan működnének és szerveznének versenyeket. Ez különösen azért problémás, mivel az ún. „egy hely elv” alapján a nemzetközi sportszövetségek – akárcsak a Sporttörvény – egy országban egy „sportszövetséget” ismernek el, ami – főként a későbbi sportszövetségként való bejegyzés esetében – nehézségekhez és vitákhoz vezethet mind a hazai, mind a nemzetközi kapcsolatokban.
Összegzés
Fentiek alapján összességében tehát nem lehetetlen, hogy egy sportszövetség felszámolásra kerüljön. Mindazonáltal jogi szempontból az elsősorban „valódi” gazdasági társaságokra szabott Csődtörvény rendelkezéseinek sportszövetségekre történő jogszabály szerinti „megfelelő” alkalmazása jelentős nehézségeket vethet fel. Továbbá az érintettek – így elsősorban a sportklubok és a sportolók – a felszámolás és az „újraalapítás” során jelentős jogi és működési problémákkal szembesülhetnek.
A bejegyzés eredetileg a www.facebook.com/sportjog oldalon jelent meg, ahol elérhetők további, a sport, a sportmarketing és a jog összefüggéseit elemző írások.
2 hozzászólás
Pingback: Hogyan „váltható le” egy rosszul működő sportszövetség? | Sportsmarketing
Pingback: Hogyan „váltható le” egy rosszul működő sportszövetség? | Sport 540