A Telekom Székház adott otthont a Magyar Fogyasztó Platform Sportkonferenciájának, amely a meghívott előadóknak köszönhetően a média szemszögéből közelített a sportmarketing témaköréhez. A sportfogyasztás jellemzőiről, nézettségi mutatók és lapszámok alakulását befolyásoló tényezőkről szóló prezentációk, valamint az esettanulmány jellegű előadások olyan területek sportmarketing és sportgazdaság vonatkozású alkalmazásait mutatták be, amelyek nem feltétlenül kerülnek napirendre minden szakmai konferencián.
Rácz Félix sportmenedzser a nyitóelőadásában azt tárgyalta, hogyan lesz egy sportolóból sztár. Kitért rá, hogy a sztárság fogalma nehezen definiálható, mert a klasszikusnak mondható jó teljesítmény – érdekes, szimpatikus személyiség párosítás mellett rengeteg példa van arra is, amikor valamelyik tényező hiányzik, és éppen emiatt kap különleges személyiséget a sportoló. A teljesítmény hiánya esetében elég csak Eddie-re a sasra, Erikre az angolnára vagy a jamaikai bobcsapatra gondolni, míg a negatív értelemben érdekes személyiség megnevezés igaz a kicsapongó életet élő síelő Bode Millerre vagy a birkózó olimpiai bajnok Farkas Péterre.
Rácz Félix szerint az igazi sportsztárokat már gyermekkoruktól kiemelten kezelik, tudatosan készítik a nyilvános szereplésre. Hazai sportolóink közül Erdei Zsoltot, Szávay Ágnest és Talmácsi Gábort nevezte meg, mint a sztársághoz legközelebb állókat, de ők sem örvendenek globális hírnévnek, legfeljebb európainak.
Dr. Papp-Váry Árpád, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola tanszékvezetője hasonló témakörben tartotta előadását, konkrétabban fogalmazva, tíz pontba szedve a sztársághoz elengedhetetlen tényezőket. Fontos közülük a jó sportág választása, a megkülönböztetés – pályán és azon kívül egyaránt -, a saját – jogilag is megalapozott – védjegy és a tudatos jövőmenedzsment. Az általa hozott Forbes listán a top 100 híresség között Tiger Woods, David Beckham és Roger Federer szerepel sportolók közül a legelőkelőbb helyeken, ők tekinthetők igazi világsztároknak. Papp-Váry a magyarok közül Dzsudzsák Balázst tartja a leginkább sztárnak nevezhető sportolónak.
Bacher János, a GFK médiakutatási vezetője, Mechler János az Omnicom Media Group kutatási vezetője, és Máth András, a Ringier kutatási vezetője egyaránt a sportfogyasztás jellemzőit járták körül.
Bachertől megtudtuk, hogy Magyarországon a lakosság közel hetven százaléka egyáltalán nem végez semmilyen testmozgást. A sportolásra leginkább kaphatók a fiatal, városi, magas iskolai végzettségű, vidám – nyitott személyiségű férfiak. Kiderült, hogy a számítógépes sportjátékok nagy népszerűségnek örvendenek nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek között is, erősödik a közösségi sport-televíziózás, és még mindig az ország 12 százaléka vallja azt, hogy havonta legalább egyszer látogat el sporteseményre, amely közel 1 millió embert jelent – nem elhanyagolható tömeg a szponzorok számára. A sportolókat egyébként is érdemes az üzleti szféra kommunikációjába bevonni, mert magas ismertségük pozitív megítéléssel párosul.
Mechler felhívta a figyelmet az online sportközvetítések egyre népszerűbbé válására, és adatokkal támasztotta alá, hogy továbbra is a labdarúgás a legnépszerűbb sportág a tévénézők körében.
Máth csak megerősíteni tudta az utóbbi állítást, mert a Nemzeti Sport eladott példányszámai szintén azt mutatják, hogy a futball címlapra tételével lehet a legtöbb érdeklődőt megfogni. Meglepő, hogy olyan kedvelt sportágak, mint a kézilabda, vagy a vízilabda rendszeresen alulteljesítenek az elvárthoz képest, amikor a legelső oldalra kerülnek. Az úszás és a Forma 1 pedig hiába hoznak csúcsközeli eladásokat, kevés az esemény. Konklúzió: biztosak lehetünk abban, hogy idén is a labdarúgók mosolyognak vissza ránk a legtöbbször a címlapokról.
Tóth A. Péter, a Magyar Telekom szponzorációs vezetője elmondta, hogy szerinte akkor jó a vállalat és a sport közötti együttműködés, ha a fogyasztó egy élménygyárnak érzi a szponzorációt. Szintén az élményekre, a részvétel örömére alapozik a tömegrendezvények első számú szervezője, a Budapest Sportiroda is. Kocsis Árpád tulajdonos kiemelte és a szponzorok figyelmébe ajánlotta, hogy bár a versenyzők amatőrök, egy-egy verseny alkalmával több százmillió forint értékű az általuk használt felszerelés, tehát értékes piacot jelentenek.
Bécsy Balázs a Red Bull képviseletében a cég extrém kalandtúra versenyét mutatta be, amely során a 30 kiválasztott sportolónak a Salzburg – Monaco távot gyalog, illetve siklóernyő segítségével kell leküzdenie az Alpokon keresztül, útba ejtve 7 darab 3000 méter fölötti állomást.
A nap egyetlen angol nyelvű előadása a NavyBlue stratégiai igazgatója, Ron Cregan nevéhez fűződik, aki két esettanulmányt hozott annak bemutatására, hogyan alkottak globális márkát a Tottenham Hotspur labdarúgó klubból, valamint a Soccerex üzleti fórumból. A Tottenham példája volt a szemléletesebb: leírva egyszerűen hangzik a viktoriánus kori arculati elemek leporolása, a latin jelmondat angolra fordítása a közérthetőség kedvéért, a zavaró elemek elhagyása, a konzisztens megjelenés kidolgozása és a jogilag védhetővé tehető szimbólumok megalkotása, de komoly stratégiai tervezés, valamint a klub vezetőit és a szurkolókat egyaránt bevonó workshopok állnak a kivitelezés mögött A letisztultságot hozó megújulást jól szemlélteti az egyesület logójában bekövetkezett változás:
Dr. Berkes Péter, a Semmelweis Egyetem adjunktusa zárta az előadás-sorozatot egy igazán előremutató témával. A közösségi médiumok (pl.: Facebook, Twitter, stb.) előretörése a márkák által használt médiamix eszközkombinációban alapvető változásokat hozhat a sportvállalatok kommunikációjában. Külföldi labdarúgó egyesületek milliós nagyságrendű rajongótáborral rendelkeznek az említett online médiumokon, míg a hazai sportklubok nagy része egyáltalán nem is használja az interaktív megoldásokat nyújtó és a fogyasztók hatékonyabb, aktívabb bevonását lehetővé tevő felületeket.
A jövő a digitális világban rejlik, rohamosan nő a felhasználók száma és az elsőségre törekvő sportvállalatoknak fel kell ismerniük az offline kommunikáció online területre való szinergikus kiterjesztésének nélkülözhetetlenségét.
Összességében igen pozitív tapasztalataim vannak a konferenciával kapcsolatban, érdemes volt részt venni, mert színvonalas és érdekes előadásokat hallhattunk. A média szempontú megközelítés pedig külön aktualitást és a szakmai fókusz megtartása mellett egyedi színezetet adott a rendezvénynek.
A konferencia szaklapja az előadók publikációival letölthető innen.
2 hozzászólás
nagyon sajnálom, hogy nem tudtam elmenni, köszönöm az összefoglalót.
Majd legközelebb remélem sikerül eljönni. Igyekszem a jövőbeni konferenciákról is időben értesíteni mindenkit.
A Facebookra már kitettem, de ide is belinkelem a Népszabadság beszámolóját, valamint a BrandTrend fényképes – idézetes tudósítását:
http://nol.hu/sport/erdei_a_temzeig_sztar__koeman_kell_a_cimlapra__sport_es_marketing__ha_talalkozik____
http://www.brandtrend.hu/hir/3930/magyar_sport_fogyaszto__elmenygyar.html