Ha visszaemlékszel a kezdetekre, fel tudod még idézni, hogy pontosan mi motivált titeket a cég megalapításakor, és milyen célokat fogalmaztatok meg az elején?
Az ötlet már korábban megszületett, de hivatalosan 2014-ben alapítottuk a céget azzal a céllal, hogy a felhasználóknak az akkori megoldásokhoz képest merőben más módon juttassuk el az információkat. Ebből kiindulva fejlesztettünk egy mobil notifikációs rendszert, ami a képek erejét használja arra, hogy az információ a lehető leggyorsabban befogadható legyen, hiszen a tudomány is bebizonyította már, hogy a képeket sokkal gyorsabban dolgozza fel az ember, mint az írott szöveget.
Milyen adottságok alapozták meg az indulást? Milyen háttérrel, fejlesztési és üzleti tapasztalattal vágtatok bele a Pressengerbe?
Már elég korán volt egy egyedileg fejlesztett technológiánk, amivel eleinte más volt a motivációnk, mint az értesítések jobbá, egyedibbé tétele. Egy olyan koncepcióval kezdtünk, hogy egy akkoriban nagyon divatos Snapchat-funkciót adtunk a GSM-hívásokhoz, amivel extra információt tudott kapcsolni a hívó fél a híváshoz, ami a hívott fél képernyőjén jelent meg. Összességében az alapötlet talán manapság is megállná a helyét, de be kellett látnunk, ahhoz, hogy egy ilyen termék sikeres legyen és gyorsan, dinamikusan be tudjon robbanni, akkora erőforrásokra lett volna szükség, ami akkoriban Magyarországon és Európában sem volt elérhető. Elkezdtünk tehát azon gondolkodni, hogy ha ezt nem tudjuk így megvalósítani, akkor mihez kezdhetünk ezzel a technológiával, hiszen tudtuk, hogy egy nagyon érdekes megoldás van a kezünkben. Arra jutottunk, hogy használjuk fel ezt értesítésekhez, hiszen ebben az esetben nem kell millió embert meggyőznünk arról, hogy használjanak valamit, hanem csak néhány üzleti ügyfelet kell meggyőznünk arról, hogy ők küldjék ki a több százezer felhasználónak a képeket. A technológiai alappillér tehát megvolt, és útközben jöttünk rá, hogy ezt jobban lehet monetizálni.
Milyen kérdéseket kellett letisztáznotok az üzleti modell, és az értékajánlatotok megalkotásakor?
Miután biztossá vált az, hogy az értesítések területén fogjuk felhasználni a technológiát, tudtuk azt is, hogy ehhez képeket fogunk használni, mert tisztában voltunk vele, hogy mennyire erős és hatékony eszköz a kommunikációra. Viszont be kellett látnunk, hogy nem tudjuk és nem is akarjuk ezt úgy csinálni, hogy egy teljesen haszontalan, spammingelős stratégiával kiküldünk többezer, semmitmondó képet. Sokat beszélgettünk egymás között, illetve kutatásokat is felhasználva arra jutottunk, hogy
Milyen volt maga a sportpiac üzleti ökoszisztémája 2015 környékén, hogyan emlékszel vissza rá? Az applikációfejlesztés például akkoriban milyen helyet foglalt el a sportklubok prioritási listáján?
Akkoriban nagyon sok klub fordított figyelmet a már híres, de a sportban újonnan felbukkanó közösségi média platformokra, de sajnos az is jellemző volt, hogy a figyelem nagyon nagy része még mindig a direkt befektetésekre irányult, azaz a játékosokra, a teljesítményelemzésre, a stadionokra. Később ezen a social média változtatott, de minket még ez a nem túl szerencsés környezet fogadott. Nagyon kevés klub használt ekkor még saját applikációt, de tudtuk, hogy ez előbb-utóbb változni fog. Lassan felismerték, hogy érdemes saját felhasználói bázist építeni és „házon belül” tartani a szurkolókat. Elég csak megnézni, hogy ma már a vezető európai bajnokságokban a mérkőzések során a LED falakon hányszor tűnik fel az saját alkalmazás reklámja. Türelmesnek kellett lennünk, ugyanakkor el kellett kezdenünk terjeszteni, hogy mi mivel is foglalkozunk, hiszen ezen a terepen mi akartunk az elsők lenni. Sokat dolgozunk a versenyelőny megtartásán, így továbbra is mi vagyunk az egyetlenek, akik ilyen szinten, fókuszáltan szolgáltatnak vizuális értesítést a sportban.
Milyenek voltak a kezdő lépések, milyen kihívásokba ütköztetek az ötlet gyakorlatba való átültetése során – technológiai, humánerőforrás és üzletfejlesztési szempontból?
A cégen belül leginkább a kreatív oldallal foglalkoztam, de nyilván volt rálátásom, hogy milyen üzletfejlesztési problémák voltak akkoriban. Éppen az előbb felvázoltak miatt mondhatom, hogy leginkább az értékesítésben voltak kihívások. A humánerőforrásban nem igazán, hiszen mi egy butikszolgáltatást nyújtunk, sosem az volt a gondunk, hogy például bejött 200 új kliens és ki foglalkozik velük, hanem volt egy teljesen egyedi termékünk és erről kellett meggyőzni a piacot, hogy üzletfejlesztés szempontjából fordítsanak erőfeszítéseket arra, hogy meghallgassanak, megértsenek minket és dolgozzanak velünk.
Mikor jött el a pillanat, amikor megéreztétek, hogy ez tényleg működni fog, kell a piacnak, és „bejön” az elgondolásotok?
Volt egy olyan időszak, amikor nagyon sok pozitív megerősítést kaptunk nagyon rövid időn belül olyan külföldi szereplőktől, akik általában akkor kezdenek el egy magyarországi startuppal foglalkozni, ha már itthon befutott, de nálunk ez épp fordítva volt. Anélkül, hogy itthon bármilyen referenciamunkánk lett volna, megbeszéléseket kezdtünk folytatni a La Liga-val, aztán az akkor spanyol élvonalbeli focicsapattal, a Levantéval kezdtünk el együtt dolgozni, majd a Microsoft kimondottan sportinnovációval foglalkozó ágával [GSIC] kezdtük meg az együttműködést. Ez volt az a pillanat, amikor úgy voltunk vele, hogy már rajtunk kívül is biztosan elhiszi valaki, hogy ennek a projektnek létjogosultsága van.
Hogyan lett az ügyfeletek a Borussia Dortmund?
A Dortmund rendezett egy házon belüli pitch eventet, és itt sikerült jól bemutatnunk a víziónkat, hogy hogyan tennénk a játék legizgalmasabb pillanatait elérhetővé annak a több százezer Dortmund-szurkolónak, akik sem a stadionban, sem a televízió előtt ülve nem tudják követni a mérkőzést. Átnéztük ezt a szurkolói számok mentén, hozzászámoltuk a potenciális szponzorációs érdeklődést és bevételeket, ezt követően pedig nem is nagyon volt kérdés, hogy belevágnak-e velünk a közös munkába, a többi pedig már történelem.
Milyen az együttműködés velük, milyen visszajelzéseket küldenek nektek?
Sem a klub, sem a szurkolók, sem a szponzorok nem tudják már elképzelni azt, milyen lenne újra egy szürke sávban, szövegesen kapni az értesítéseket. A Dortmundnál a fekete-sárga színkombináció hatalmas jelentőséggel bír, és jól vizualizálható. A szponzorok is nagyon elégedettek, egyre inkább hajlandóak mélyebben a zsebükbe nyúlni a projekttel kapcsolatban.
Hogyan lehet elérni azt, hogy egy ekkora klub elkezdjen dolgozni egy induló vállalkozással, és teret adjon az innovatív elképzeléseknek?
Mindenképp segít az, ha a termék a lehető legkisebb komplexitással bemutatható, de ennek ellenére a legnagyobb potenciális eredményt érheti el. Amikor a Dortmundnál voltunk, több startup nagyon összetett ötletet prezentált és biztosan meg is van az a hely és az a formátum, ahol ezeket díjazzák, de a legtöbb ilyen pitch event alkalmával nagyon nehéz komplex gondolatokat átadni. Ezért voltunk mi szerencsések, mert végeredményben
Tudom, hogy ez más cégeknél nehezen átültethető, de próbáljanak meg a legfontosabb funkciókra, jellemzőkre fókuszálva a legegyszerűbben kommunikálni és remélni a legjobbakat, hiszen szerintem az is ugyanúgy 50%-ot tesz ki, hogy épp milyen napja, vagy milyen motivációja van az asztal másik oldalán ülőnek. Ez a Dortmundnál nálunk nagyon szerencsésen összejött.
A klubokkal való együttműködéseknél mekkora emberi és időbeli erőforrást igényel az, hogy belekerüljetek az ökoszisztémába?
Ez több dologtól is függ. A mi technológiánk beültetése nem nagy munkaigényű, a klub fejlesztői oldalán 10-15 óra. A munka nagy része leginkább abban valósul meg, hogy mi konzultációt is nyújtunk egyidejűleg, ami azt is jelenti, hogy meg kell értenünk, a klubnak mekkora a felhasználói és a szurkolói bázisa, milyen lehetséges üzenetei vannak – ezekből pedig kiszűrni azokat, ami nem feltétlenül annyira fontos. Ha ez a kommunikációs stratégia megvan, akkor elkezdjük a grafikai anyagok gyűjtését, összeállítását, automatizálását – ez több időt, akár 2-3 hetet is igénybe vehet. Ezután a kezdés már csak azon múlik, hogy a push-üzeneteket milyen grafikai megoldásokkal juttatjuk el a telefonokra.
Milyen iparágakban dolgoztok még a sporton kívül?
Jelen vagyunk HR területen, kereskedelmi, e-kereskedelmi partnereknél, sőt van például turisztikai projektünk is. De például biztosak vagyunk abban, hogy a médiapiac számára is nagyon erős értékajánlatot tudunk nyújtani. A sporton kívül tehát sok irányban látunk lehetőséget, de mindig az lesz az első lépés, hogy leüljünk és átgondoljuk, van-e olyan üzenet és kommunikációs koncepció, ami érdekes tud lenni a felhasználó számára. Ez az ő oldalukról is egyfajta önvédelem, hiszen tudjuk, hogy kontraproduktív is tud lenni a szolgáltatásunk, ha túl sok, vagy nem kellően fontos üzeneteket küldünk ki. A sport egy univerzális nyelv, mindenki tudja, hogy mit várhat a másik féltől, úgyhogy ez az iparág zászlóshajónk.
De mondok egy másik példát! Mindenki ismeri azt a mondást, hogy a „szemünkkel eszünk”. A mi technológiánkat használva még inkább összefut a nyál az ember szájában, ha lát egy szépen komponált, gőzölgő, friss pizzát egy szép környezetben, mintsem úgy, hogy csak a szöveges értesítés jön meg, hogy „egyél egy finom pizzát”. Sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy a képre rákattintok, hiszen már annak is nagyobb volt az esélye, hogy észreveszem ezt a bannert.
A kezdetekre visszagondolva mennyit fejlődött ez a piac, az applikáció és technológia adaptálása a sportban B2C és B2B oldalon?
Mi egy változásra fókuszálunk, ez pedig a felhasználói oldal felől jön. Egyre kevesebb idejük és türelmük van az embereknek arra, hogy információhoz jussanak. A piacnak ezt a változást kellene csak lekövetnie, mi erre koncentrálunk. Ez a trend nagyon kapóra jön, hiszen éppen abban tudunk maradandót alkotni, hogy rövid időn belül, jól átgondolt és nagyon gyorsan feldolgozható információt juttatunk el hozzájuk. Ezt az igényt támadhatatlanul kielégítjük. A piac azon része, amelyik hajlandó a döntéseit ezekhez a trendekhez igazítani, előbb-utóbb belénk fog botlani. Mi nem kimondottan egy Saas [software as a service] cég, hanem egy stylist és konzultációs ház vagyunk, amelynek egy egyedi technológiai megoldásban valósul meg a szakértelme. Tulajdonképpen a konzultáció nagyobb része a szolgáltatásunknak, mint maga a futó kód az alkalmazásban.
Mi a vízió, merre viszitek tovább a Pressengert a következő 2-3 évben?
A sportot a lehető legnagyobb mértékben szeretnénk lefedni a lehető legrövidebb időn belül, mert itt tudjuk a legnagyobb értéket teremteni a kluboknak, szurkolóknak és szponzoroknak is. De nyitottak vagyunk más iparágakban felfedezni azt a modellt, hogy hogyan tudnának ők is hatékonyabban kommunikálni. Személy szerint nagy örömmel töltene el, ha a technológiánk figyelemfelkeltő potenciálját olyan mindenkit érintő, rendkívül fontos üzenetek eljuttatására is használnák, amik elgondolkodtatók, vagy cselekvésre sarkallják az emberiséget, mint például a globális felmelegedés, béke, rasszizmus elleni küzdelem, stb. Sajnos nagyon sok téma van, ahol mérhetetlenül nagy hatást tudnánk elérni, ha csak egy nagyon picivel is több figyelem terelődne rájuk, a figyelem pedig a mi termékünk. Remélem, minél hamarabb meg tudjuk találni a módot olyan üzenetek eljuttatására is, amelyekkel hozzá tudunk járulni egy jobb világhoz. Ha van olyan dolgod, ami méltó a figyelemre, akkor mi szeretnénk ott lenni és segíteni.
Ezen belül a te szereped hogyan folytatódik, mivel lennél elégedett?
Nagyon jó lenne, ha új sztenderdet tudnánk teremteni az értesítési piacon, ami azt jelenti, hogy a notifikációkra nemcsak technológiai eszközként tekintenek, hanem teljesen átgondolt folyamattá válik A-Z-ig az, hogy mit kell kiküldeni, mire kell kattintani, mire nem kell kattintani. Ha a piac átveszi tőlünk ezt a mentalitást, akkor én már boldog lennék, hogy egy kicsivel jobbá tudtuk tenni az egész értesítési piacot.
Az interjú angolul is elérhető ezen a linken.