A német sportdiplomata ellenfél nélkül indult a vezetői címért. Nyolc éve áll az ötkarikás szervezet élén és most további négy évig kapott bizalmat.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság [NOB] 137. kongresszusának március 10. és 12. között eredetileg Athén adott volna otthont, de a koronavírus-járvány miatt online tartják meg az eseményt, a szervezet Lausanne-i központjából koordinálva. Rögtön az első nap délutánján került sor az elnökválasztásra, amelyen a 67 esztendős Thomas Bach volt az egyedüli induló. A 98 szavazat közül 93 igen voksot gyűjtött be, 1 nem szavazat érkezett, négyen pedig tartózkodtak.
„Szívből köszönöm ezt a bizalmat. Mindenki elnöke szerettem volna lenni, és ez a második, egyben utolsó ciklusomban is így marad. Az ajtóm, a fülem és a szívem is mindenki számára nyitva marad. Remélem, számíthatok az önök elköteleződésére és barátságára az elkövetkezendő négy évben” – mondta a régi-új elnök a megválasztását követően.
Újraválasztási beszédében az olimpiai mozgalom jelmondatának – „gyorsabban, magasabbra, erősebben” – kibővítését javasolta: „gyorsabban, magasabbra, erősebben – együtt”.
A következő elnöki ciklus programja az Agenda 2020+5 nevet viseli, erről pénteken határoz majd a NOB. A célkitűzések között szerepel a szervezet még digitálisabbá szervezése, az e-sport támogatása és a sportolók jogainak megerősítése is azt követően, hogy az eredeti program, az Agenda 2020 hatására az olimpiai pályázat és az ötkarikás játékok megrendezése olcsóbbá és fenntarthatóbbá vált.
Kitért rá, a szponzori bevételek meg fognak háromszorozódni, elérik majd a 3 milliárd dollárt a 2021-2024-es időszakban, és több mint 4 milliárd dollár bevételre számít a szponzoroktól és a közvetítési jogokért befolyó összegekből 2029 és 2032 között.
Thomas Bach jelentős sportolói múlttal büszkélkedhet, tőrvívásban az 1976-os montreali olimpián, valamint az 1976-os és 1977-es világbajnokságon is aranyérmet szerzett csapatban. A jogász végzettségű sportdiplomata 1991-től a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, 1996-tól dolgozik a végrehajtó bizottságban, majd 2000-től kisebb megszakítással a NOB alelnöki pozícióját töltötte be. 2006 és 2013 között a Német Olimpiai és Sportszövetség [DOSB] első embere volt. A sportvezető kiváló kapcsolatot ápol a Magyar Olimpiai Bizottság [MOB] vezetésével, elnöki ideje alatt többször is járt Budapesten a MOB-székházban.
Thomas Bach a NOB kilencedik, egyben nyolcadik európai elnöke. Először 2013. szeptember 10-én, a szervezet 125., Buenos Aires-i közgyűlésén választották meg a belga Jacques Rogge utódjául. A NOB szabályai szerint az elnök első ciklusa nyolcéves, majd a vezető egy újabb – egyben végső – négyéves időszakra újraválasztható. Bach újabb hivatali ideje 2025-ig tart, így a 2024-es párizsi nyári játékokat is magába foglalja.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság eddigi elnökei:
Név | Nemzetiség | Időszak | |
---|---|---|---|
1. | Demetrius Vikelas | görög | 1894–1896 |
2. | Pierre de Coubertin | francia | 1896–1925 |
3. | Henri Comte de Baillet-Latour | belga | 1925–1942 |
4. | Sigfrid Edström | svéd | 1942–1952 |
5. | Avery Brundage | amerikai | 1952–1972 |
6. | Lord Killanin | ír | 1972–1980 |
7. | Juan Antonio Samaranch | spanyol | 1980–2001 |
8. | Jacques Rogge | belga | 2001–2013 |
9. | Thomas Bach | német | 2013- |
Forrás: NOB, MOB, MTI