Hol tanuljon tovább a gyerek a középfokú oktatásban, ha jól sportol? Egyáltalán kinek érdemes sportiskolába menni? Mit nyújt egy sportgimnázium, sportosztály? Mit érdemes figyelembe venni a kiválasztásnál? Hogyan lehet megismerni az egyes intézményeket? Mit kell tudni a felvételiről? Sok családban rágódnak most szülők és gyerekek ezeken a kérdéseken. Megpróbáltam összeszedni a válaszokat, egyrészt saját tapasztalat alapján, másrészt az EMMI Sportállamtitkárságának, a Sportiskolák Országos Szövetségének [SIOSZ] és a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium igazgatójának, Polgár Anikónak segítségével.
Kinek érdemes sportiskolába menni, oda felvételizni?
Könnyű rávágni: annak, aki jól sportol. A lényeg valóban ez, a gyermeknek legyenek kimagasló eredményei sportágában. Aki csak mellékesen, szabadidejében mozog, az ne sportiskolába jelentkezzen.
A jelen sikerei mellett viszont ugyanolyan fontos, hogy a fiatalnak legyen perspektívája, konkrét céljai, elképzelései az elkövetkező évekre, hosszú távon gondolkozzon. A családi tanácskozások mellett érdemes az edzővel is beszélni, vele is egyeztetni a tervekről.
Mik a sportiskolák előnyei?
Szinte minden típusú középiskolában, gimnáziumban elmondják, hogy nagyon örülnek a sportolóknak – mert keményen tudnak dolgozni, céltudatosak, jól osztják be az idejüket… -, szeretik és várják őket, de az általános tapasztalat az, hogy ez konkrét támogatással nem jár. A sportiskolák azok, ahol valóban segítenek a gyerekeknek, egyengetik karrierjüket. Figyelembe veszik az edzések számát, idejét, az edzőtáborokat, hazai és külföldi versenyeket, utazásokat.
A Csik Gimnáziumban – a tanulmányi eredmények függvényében – lehetőséget adnak arra, hogy a diák egy adott napon az első vagy az utolsó óráról felmentést kapjon, ha ez segíti edzéseit. Ha valaki hosszabban volt edzőtáborban, a tanárok segítenek a pótlásban.
A nagyon sokat utazó tanulók kérvényezhetik, hogy egyedi tanrend szerint készülhessenek – régebben ez volt a magántanulói státusz -, ilyenkor egy mentor is segíti tanulmányaikat, aki közreműködik a diák iskolai éves programjának kialakításában, segít a tananyagnak a diákhoz való eljuttatásában, feldolgozásában, a vizsgák szervezésében.
Hol lehet megnézni a sportiskolák listáját?
Ma gyakorlatilag sehol nincs egy teljes lista. A legteljesebb felsorolás a SIOSZ honlapján található, de az sem hiánytalan, vannak tagok, támogatott intézmények, új iskolák, a változás folyamatos. Egy adott megyére, városra azért jó pontossággal lehet rákeresni az interneten. Tovább bővíti a kört, hogy egyre több az alapítványi-, magán-, és egyéb alternatív iskola – ezekről szinte lehetetlen teljes adatbázist szerezni. Továbbá megjelentek az akadémiák is, jelenleg három sportágban húsz intézmény [labdarúgásban 10, kézilabdában 6, kosárlabdában 4] működik állami támogatással.
Mit érdemes figyelembe venni az iskola kiválasztásánál?
A budapestiek előnyben vannak, választék igazából csak a fővárosban van, általában a többi városban nincs sok, vagy egy településen belül több ilyen intézmény.
A válogatásnál több dolgot érdemes figyelembe venni. Az egyik természetesen az iskola helye, megközelíthetősége. A sportoló gyerekek a sok edzés miatt időhiányban szenvednek, nagy terhet jelent számukra, ha több órát kell utazgatniuk. Ma már az intézmények honlapján sok információ megtalálható az adott helyről, a speciális programokról, tantárgyakról, lehetőségekről, szakokról. A Csik Gimnáziumban a ‘köznevelési típusú sportosztály’ mellett ‘média kultúra’ osztály is működik, és bár arra a szakra elsősorban azokat várják, akiket vonz a vizuális kultúra, a média világa, ott is támogatást kapnak a sportolók.
Az iskolaválasztásnál természetesen fontos támpontot adnak az ismerősöktől kapott információk. Ezek nagy segítséget jelentenek, de pár dolgot figyelembe kell venni. Az egyik, hogy aki az adott iskoláról beszél, és elmondja, hogy az „milyen jó, nagyon szeret odajárni a gyerek”, ugyanazokat a dolgokat, értékeket tartja-e fontosnak, mint mi. Emellett, ha lehet, egy intézményről több emberrel beszéljünk. Könnyen előfordulhat, hogy más osztályfőnök, a részben különböző tanári kar, és eltérő osztályközösség miatt egy gyerek vagy szülő egészen máshogy látja az iskolát, mint egy másik ismerősünk.
A nyílt napok szintén sok információt, benyomást adhatnak az iskoláról. Annyit mindenképp lehet látni, érezni, hogy a már ott tanuló gyerekek jókedvűen, felszabadultan töltik-e az időt az iskolapadban. Az órák látogatása során a tanárok mellett érdemes figyelni, hogy a gyerekek bátran kérdeznek-e, mernek-e hozzászólni. Személyes tapasztalatom szerint a szünetekben is érdemes nyitott szemmel járni, ilyenkor a diákok nem „viselkednek”, kimondják amit az iskoláról gondolnak.
Sportiskolák partnerei, együttműködési programjai
Szinte minden intézményben működik valamilyen program, általában a helyi vagy közeli egyesületekkel, sportszövetségekkel, vagy akár sportszakmai szervezetekkel. Érdemes ezeket is megnézni, mert információt ad az iskoláról és esetleg valamilyen lehetőséget is nyújt a gyermeknek. Ezek a kooperációk minden résztvevő számára előnyösek, hiszen pl. egy adott klub népszerűsíti az iskolát, küldi oda a gyerekeket, az iskola pedig tud válogatni, a legjobbakat kiválasztani.
Felvételi eljárás
A köznevelési típusú sportiskolákban félig ugyanaz a folyamat, mint a „normális” középiskolákban, vagyis nézik az általános iskolából vitt jegyeket és a gyereknek meg kell írnia a központi felvételit. Gyakran kérnek egy hivatalos – a gyerek egyesülete és sportága szakszövetsége által aláírt – dokumentumot az elért legjobb sporteredményekről. Azt, hogy melyik milyen súllyal számít, az iskola dönti el.
Emellett sok sportiskolában van „sportalkalmassági vizsga” is. A törvény szerint ez ma már nem kötelező, van ahol elhagyták, van ahol hasznosnak tartják. A Csik Gimnáziumban egy 48 elemből álló gyakorlatsort kell megtanulni és bemutatni, ez nem csak arra szolgál, hogy az iskola lássa, hogy, milyen a gyerek mozgása, hanem kicsit a hozzáállást is mutatja: aki komolyan veszi a felvételit, az jól megtanulja a feladatsort. Gyakorlatilag mindenhol van szóbeli rész is, ahol a tudás, hozzáállás mellett felmérik a gyerek sportolói motivációit, hosszútávú terveit is.
Ponthatár
Az, hogy összesen hány pont elérhető, az milyen részletekből, súlyozással áll össze, az iskola rendszerén múlik, de ez a honlapokon megtalálható. A szülők nagyon kíváncsiak, szinte minden nyílt napon elhangzik kérdésként, hogy „kb. hány ponttól veszik majd fel a gyereket az iskolába?”. A legtöbb intézményben nem mondanak konkrét értéket. Ennek oka, hogy nem kiszámítható, hogy egy adott évben milyen nehéz lesz a központi írásbeli, illetve milyen jegyekkel érkeznek a diákok a középiskolába. Van olyan intézmény, ahol annyit elárulnak, hogy mondjuk „az elmúlt öt évet alapul véve átlagosan x pont kellett a felvételhez”, de nem szabad erre alapozni. Természetesen minden iskoláról keringenek számok, legyen az egy támpont, de ne építsen rá a felvételiző és családja.
A neten található egy „középiskolai felvételi kalkulátor”, a felvizsga.eu honlapon láthatóak ponthatár adatok pl. a budapesti Kölcsey és Vörösmarty Gimnázium sportosztályairól, de valamiért a 2020-as számok még nem kerültek fel.
Trendnek látszik, hogy egyre nehezebb bekerülni a sportiskolákba, szívesen mennek oda a fiatalok. A Csik Gimnáziumba tavaly tízszeres volt a túljelentkezés, volt olyan válogatott szinten sportoló, jól tanuló diák, aki nem tudott bekerülni.
Gyakori kérdések
Két kérdés merül fel nagyon gyakran a sportiskolákkal kapcsolatban. Az egyik, hogy mi lesz, ha megsérül a gyerek, vagy bármi más okból megszakad a sportpályafutása? A visszajelzések alapján nem kell otthagyni az iskolát, nem küldik el a diákot. Tudják, hogy ilyen előfordulhat, minden évfolyamban van pár ilyen fiatal, alapvetően ezek az intézmények mégis elsősorban iskolák, nem sportegyesületek.
A másik gyakori kérdés, hogy elég erős-e az oktatás, elég tudást kap-e egy gyerek, hogy majd továbbtanuljon, felsőoktatási intézménybe menjen. A statisztikák azt mutatják, hogy igen. A sportiskolák segítik a sportot, de ezért cserébe elvárják a tanulást. A Csik Gimnázium sportosztályában a tavaly végzett 36 gyerekből 26 tanult tovább, a 10 „kieső” közül van, akinek a sport mellett már nem fért bele a tanulás, van, aki vállalkozásba kezdett.
A számok, az adatok mindenhol mások, minden intézményben el lehet kéni, meg lehet nézni a továbbtanulási arányokat.
A sportgimnáziumokon belül pedig a köznevelési iskoláknál magasabb a továbbtanulók száma, az alternatív iskoláknál és az akadémiáknál alacsonyabb.
Új kihívások
A legfontosabb a digitalizáció. A koronavírus-járvány nélkül is készültek erre az iskolák, a történtek felgyorsították a folyamatot. Az internet használata különösen hasznos lehet sportolóknál, akikhez így, bárhol is vannak, eljut a tananyag. Emellett a kapcsolattartás, sőt akár a számonkérés is történhet online. A mindennapi életben is nő a szerepe az új eszközöknek, a Csik Gimnáziumban egyre több az okostábla, a tanárok megtalálják és használják a neten kiadható feladatokat, oktatási formákat, alkalmazásokat.
A járvány okozta helyzethez is alkalmazkodnia kell az iskoláknak, ha be is járnak a diákok, még akkor is sok a változás. A Csikben idén online nyílt napot szervez a vezetőség, ez feltehetően más intézményekben is így lesz. Ha netán nem javul a helyzet, ki kell dolgozni a felvételi eljárás új rendjét, beleértve az esetleges sportalkalmassági felmérést.
Érdemes tehát alaposan tájékozódni, egy-egy iskola honlapját többször is meglátogatni, hiszen gyorsan változhatnak a gyermekeket érintő szabályozások.