”Nem építhetjük a jövőnket csak a fiatalokért, de a fiatalokat építhetjük a jövőért.” Franklin D. Roosevelt szavainak indoka a múlt homályába merül, mondanivalója azonban jelenkorunk sportja számára is üzenettel bír.
A világsztárok fényűző élete szinte a kameralencsék előtt zajlik, irigykedő szemeink pedig gyakran a látott életszínvonal után vágyakoznak. A sikeres, egészséges és gazdag sportolók a követendő példa látszatát kelthetik, így gyermekeinket gyakran azért indítjuk el a sportolás útján, hogy abból egészségügyileg és akár gazdaságilag is profitáljanak.
Nagyon sok eset szól sajnos arról, mikor a szülő az utódot akarata ellenére hajszolja a sportba, hogy a saját álmait váltsa valóra, akár nem kevés pénzt is a sportolásába ölve. Nem ritka eset az sem, mikor a gyermek élvezi is az adott sportot, viszont nincs meg a kellő tehetsége ahhoz, hogy a legfelső szinten űzze, de így is rengeteg forrást fordítunk a családi kasszából még annak ellenére is, ha a visszajelzések alapján ez felesleges.
Mindemellett az ifjúkori sportolás támogatása szubjektív nézőpontunk szerint indokolt és kifizetődő lehet fogyasztói, állami, de szolgáltatói szempontból is, nem árt azonban tudni, miben különbözik az utánpótlássport gazdasági vonzata az amatőr tömegsporttól, valamint a hivatásos/félhivatásos, illetve elitsporttól.
Utánpótlássport | Tömegsport | Hivatásos/félhivatásos sport | Elitsport | |
---|---|---|---|---|
Küldetés és csere tárgya | sportolási lehetőségek biztosítása, tehetséges sportolók felfedezése és kinevelése | az aktív életmód elsajátítása, sportolási lehetőségek biztosítása | rendszeres, életvitelszerű sportolás, megjelenik a munkaviszony, költségtérítés, sportvállalatok haszonnal való működtetése | sportsikerek elérése, sportvállalatok haszonnal való működtetése |
Fogyasztók | sportolók, sportszervezetek, sportvállalatok, közvetítők | alkalmi, nem nyilvántartott sportolók, gazdasági szereplők | sportvállalatok, sportszervezetek, nézők, gazdasági szereplők | nézők, gazdasági szereplők, közvetítők |
Szolgáltatók | sportolók, sportszervezetek, gazdasági szereplők, sportrendezvények szervezői | sportrendezvények szervezői, nyilvános sportközpontok üzemeltetői | sportolók, sportszervezetek | sportvállalatok, sportszervezetek, közvetítők |
Gazdasági lehetőségek | sporthoz való kötődés erősítése, sportsikerekhez kapcsolódó tudattársítás, termék- és szolgáltatás pozicionálás, ígéretes sportolók nevelése későbbi haszon ígéretében | fogyasztói bázis kiépítése, sporthoz kötődő termékek, eszközök, szolgáltatások promótálása | sporthoz való kötődés erősítése, sportsikerekhez kapcsolódó tudattársítás, termék- és szolgáltatás pozicionálás | termék- és szolgáltatás pozicionálás, sportsikerekhez kapcsolódó tudattársítás |
Mi is az utánpótlássport?
Jellemzői alapján a tömegsport és a hivatásos sport egyvelegeként definiálhatjuk: széles sportolói és fogyasztói bázis, melyben megjelenik a sportsikerek fontossága, a sportolókon kívül pedig a gazdasági szereplők (sportrendezvények, szolgáltatások szervezői), sporthoz kötődő termékek és szolgáltatások (ruházat, eszközök, szórakoztatás), valamint az utánpótlásképzésben érdekelt sportszervezetek, sportvállalkozások is.
Megéri a ráfordítást?
Míg Magyarországon az utánpótlássporthoz köthető fogyasztói szokásokról nem áll rendelkezésre átfogó, számadatokat felmutató tanulmány, gazdasági ereje és fogyasztói háttere alapján az utánpótlás, pontosabban ifjúsági sportok fellegvárának számító amerikai piac sajátosságait mutatjuk be.
Egyes felmérések szerint 40, sőt akár 50 millióra is tehető azon 6-18 évesek száma, akik legalább egy sportot űznek szervezett körülmények között, míg átlagban kb. 3-4 sportot próbálnak ki felnőtt korukig. Ez napi szinten több órás utaztatást, egész napos elfoglaltságot igényel a családtagok részéről is, mely legtöbbször más tevékenységek, családi teendők kárára megy, a több gyerek, valamint fuvarozó szülő együttléte viszont új baráti társaságokat, fogyasztói közösségeket és magatartást is kialakít.
Kiváltság
Még a legegyszerűbb sport is költségekkel jár és a háztartások anyagi korlátai még az USA-ban is gátat szabnak a sportnak: az évi 100 ezer dolláros bevételt meghaladó családok 41%-ában található rendszeresen sportoló gyerek, míg ez a mutató a 25 ezer dolláros bevételt nem elérő családoknál 19%. Ez nem meglepő, hiszen az ifjúsági sport ún. utazósport jelleget ölt: az edzések és versenyek rengeteg mérföld megtételét igénylik, melyért cserébe minőségi sportolási lehetőséget (jobb szakszemélyzetet, körülményeket), kiegészítő szolgáltatásokat (vendéglátás, szórakozás, kikapcsolódás) várnak el a szülők és gyerekek, nem beszélve az utazási költségekről és a sportszerek beszerzésétől.
Mindent összegezve az éves költségek a 20-30 ezer dollárt is elérhetik gyermekenként, a teljes ifjúsági sport üzleti értéke pedig (2018-as adatok alapján) az évi 17 milliárd dollárt is meghaladja – ez 55%-os növekedést jelent 2010 óta és becslések szerint 2023-ra eléri majd a 41 milliárd dollárt is. Az összevetés kedvéért, az NFL üzleti értéke jelenleg kb. 15 millárd dollár körül mozog.
Lemorzsolódás
A széles sportolói bázis nagyban hasonlít az amatőr sportokra, miközben az egyik elvárás a jövőbeli sztárok felfedezése. Adott a kérdés, hogy mennyien jutnak el addig, hogy a sport legyen az elsődleges megélhetésük? Amerikai adatok szerint a középiskolások mindössze 2%-a jut el az egyetemi bajnokságok (NCAA) első osztályába, holott az NCAA kb. 3 milliárd dollárnyi ösztöndíjat nyújt a tehetségeknek – igaz sok hallgató számára az egyetemi sportösztöndíj nem egy lépcsőfok a hivatásos sportolóvá váláshoz, hanem esély az egyetemi tanulmányokhoz.
A megtizedelődés gyakori indoka a kiégés és a motiváció elvesztése – a hatalmas költségek alkotta nyomás és elvárások miatt a gyermek számára a sport elveszti kikapcsolódási és szórakoztató jellegét, mely szélsőséges esetben a sporttól való teljes elfordulást is jelentheti. Nem mindegy az sem, milyen módon válik le a sportoló az élsporthoz vezető útról – feltehetőleg a szurkolók java is aktívan sportolt valaha, ezért sportgazdaságtanilag nagyon fontos tényező megtartani a sportolók pozitív kapcsolatát az adott sporttal, klubbal, közösséggel.
Milyen lehet a jövő?
A jelenkor serdülő sportolói digitális bennszülöttek: a Z-generáció hamarabb tanul meg okoseszközökkel bánni, mint írni és olvasni. A jövő sportolóinak többsége már nem csupán az edzőtől, szülőtől, csapattársaitól kaphat tanácsot és leshet el új trükköket, de a közösségi médiának köszönhetően sportinfluenszerek, e-sportolók, világsztárok vagy akár azok csemetéi is befolyásolhatják az ifjú atlétákat (pl. a világ top 20 legtöbb követőjével rendelkező gyerekei közt ott van Michael Phelps fia, Boomer is a maga 677 ezer fős publikumával).
A mi tájainkon még gyér a kínálat, de nyugaton a mobilalkalmazások, platformok és technológiai megoldások kínálata is színes lehetőséget nyújt az ifjúsági sportok szervezési teendőihez – pályafoglalás, önkéntesek keresése, ellenfelek és csapattagok verbuválása, statisztikák vezetése, streamek, videotár stb. A fiatal sportolóknak nem árt azt is tudatosítani, hogy a média nem csak szórakozási lehetőség, hanem kommunikációs és üzleti csatorna is – a sportolók nyilvános tevékenységét már a legtöbb sportegyesület és potenciális szponzor szemmel követi és fontos faktorként szolgál a tehetségkutatási folyamatokban.
Infrastruktúra
Az utánpótlássport előnye a hivatásos és amatőr sportolókhoz képest, hogy az ifjúsági sportcélok számára gyorsabban nyílnak meg az állami, nemzetközi, illetve magánforrások a széles fogyasztói köröknek (sportolók, családtagok, lakosok, média) köszönhetően a sport egészségmegóvó, személyiség- és közösségfejlesztő hatásai miatt. Az ifjúsági sport számára alkalmas létesítmények támogatása és a létesítmények környékéhez kapcsolódó rendezvényeken való megjelenés országtól és régiótól függetlenül remek lehetőséggel bírnak a fogyasztók eléréséhez és megszólításához.
Mi a küldetés?
Az utánpótlás és ifjúsági sportok sajátossága, hogy az egyes résztvevőket (gyerekek, szülők, sportszervezetek, szponzorok, támogatók) más-más üzenettel kell megszólítani. Míg a gyerekek számára a játék, a verseny, a szülő számára gyermeke fejlődése, életkörülményeinek a javítása a fontos, addig a sportszervezetek számára a tehetségek feltárása emberi erőforrásteremtő folyamat, a szponzorok és támogatók számára pedig jobbára a marketingtevékenység.
Az eltérő célok miatt az utánpótlássportban is indokolt a marketingszakemberek bevonása és marketingcélok megfogalmazása, melyek az alábbiakat kell, hogy tartalmazzák:
- Mitől vagyunk különlegesek, egyéniek, miben tudunk mást, mint a többi sportszervezet?
- Milyen más sportokhoz, sportszervezekhez tudunk kötődni, illetve melyektől tudunk sportolókat átvonzani?
- Hogyan tudjuk az adminsztrációt (tagdíjfizetés, regisztráció stb.) leegyszerűsíteni?
- Melyek a leghatásosabb reklámfelületek (online, hirdetőtáblák, sportefelszerelés)?
- Milyen helyi eseményeken tudunk megjelenni, pozitívan feltűnni, minél több embert megszólítani?
- Közösségi médiumok és platformok adta lehetőségek kiaknázása