Simor Miklós, sportjogász vendégcikke
A sportot el lehet adni termékként. Aminek pedig a piacon értéke van, ahhoz a termékfejlesztéshez szükséges segédszolgáltatások társulnak. Lám-lám, kettő mondatból meg lehet teremteni a sportjog létjogosultságát. Egy termék értékállóságához és eladhatóságához tiszta viszonyokra van szükség, vagy legalábbis előre kiszámítható következményekre. A kiszámíthatóságot sportjogi szakemberek szabályalkotó munkája teremti meg. A rövid bevezető összefoglalója lehet egy sportjogi stúdiumnak. Ez azonban nem érne egy cikket, kivéve, ha egy mondattal később már a fenti sorok ellenkezőjét is megfogalmaznánk.
A napokban jelent meg Tóth Ádám publicisztikája a Nemzeti Sportban „Csörög a telefon” címmel. Az újságíró a Bayern München tündöklését és bukdácsoló jelenét veszi górcső alá. Vegyük a cikknek sportjogi vonatkozásait!
A bajorok felívelése döntő részben Uli Hoeneß elnök ötletének és kitartó munkájának következménye. A világ- és Európa-bajnok labdarúgó felismerte, hogy egy modern kori csapathoz több kell, mint ügyes játékosok – írja a cikk. Jegyeladások racionalizálására, televíziós szerződésekre, fanshopokra is szükség van, illetve megkerülhetetlen az adójogilag és szakmailag is kikezdhetetlen cégstruktúra. Ahogy az a cikkből is kitűnik: a Bayern München egyesületi felépítése a klubelnök mellett sportigazgató is működik [jelenleg a bajnokok ligája győztes Hasan Salihamidzic], akik ernyőként óvják a vezetőedző mellett működő stábot. Hogy Niko Kovac vezetőedzőnek ne legyen oka az anyagiak miatt aggódni, arra van a Bayernt működtető gazdasági társaság.
Az ötlet(ek) jövőbe mutató(ak), de a sportjogban jártas modellezők könnyen áttekinthetik az alapigazságokra épülő rendszert. Ne legyen a vagyon és a tényleges munka egy jogi személyben [értsd: cégben, vagy egyesületben], hogy az egyik szakmai válsága ne hasson ki a másikra. Egy sportegyesület munkáját szeletekre kell bontani, amelyeket külön-külön kell működésre bírni. Ezért van szükség sportigazgatóra, vezetőedzőre – és még mi mindenre! – az elnöki feladatok mellett. Bár beszámolni kötelező, de az egységes torta csak a szeletek harmonikus és eredményes működése esetén lehet gusztusos.
Visszatérve az írásra Tóth Ádám mégis a vezetői válságot sugallja. Megemlíti Herr Hoeneß sokhónapos „állami pihentetését” az egyik német börtönben a közteherviselés laza értelmezése miatt. Külön ír arról, hogy a német vezetés legfőbb ellensége a sajtó, mert amíg másra lőnek, addig nem kell szembesülniük a saját hibáikkal – pláne nem kell orvosolniuk azokat. Mi következik ebből? Hogy bár igaz a felvezetésben említett sportjogi létigazolás, de a sport mégis több, mint egy átlagos termék.
A közgazdaságtan szigorú válaszokat ad gazdasági nehézségek orvoslására. Emelj árat, csökkents költséget, változtass minőséget, vagy mennyiséget, stb. A legtöbb terméknél ezek működnek is. A sportnál azonban össze kell illeszteni a gazdasági struktúrát az ember fizikai és lelki teljesítőképességének naponkénti megteremtésével [azért egy Bayern-Manchester meccsen csak gyorsabban kell futni, erősebben kell lökni és rúgni, valamint jobb lelki állapotban kell lenni a másiknál a győzelemhez], a szórakoztatással és a szponzori valamint marketingmunkával. Ez azért több ismeretlenes egyenlet.
A Bayern nehézségeit az okozza, hogy a túlzott gazdasági eredmények miatt a vezetők elvesztették a kiindulópontot: a dolgok alapja mégiscsak a futball. Azt pedig emberek játsszák, akik nem gépek [még ha néha azt is gondoljuk]. Rengeteg mindent ki lehet számolni, meg lehet tervezni, de a labdarúgás nemcsak egy gazdasági tevékenység, hanem egy játék is. Lehet, hogy egy termék, de speciális: több emberi tényezővel kell számolni benne, ami időnként a nyereség, vagy a hibrid struktúra rovására megy.
Valaki lehet úgy befektető, hogy nem tudja mi a les. De ha kikap a csapat a Dortmundtól, vagy a Barcelonáltól, akkor a müncheni óvárosban egy krigli mellett mindenki a tehetetlen vezetésen köszörüli a nyelvét. Ilyenkor pedig a sportjogász sem segíthet, legfeljebb készíthet egy-két skiccet a közelgő sajtó-helyreigazítási perhez, vagy becsületsértési eljáráshoz. Abból nem születik majd gól, viszont a futballt arra játsszák.
A szerző a Simor Ügyvédi Iroda tulajdonosa. Még több (sport)jogi vonatkozás az iroda Facebook oldalán!
1 hozzászólás
Pingback: A gól szerepe – Simor Ügyvédi Iroda