A 2012. XXX. Nyári Olimpiai Játékok rendezéséért folytatott harcban London többek között azért is győzte le Párizst, mert a szervezők az eddigi, „legzöldebb” Olimpiát, valamint a valaha épített legzöldebb Olimpiai Stadiont ígérték, az East End városrész rehabilitációja mellett. A játékok előtt egy nappal lássuk, mik valósultak meg az ígéretekből.
A pekingi játékokon, több környezetvédő cég által a legszennyezettebbnek titulált olimpia során, több mint 20 százalékos megújuló energia felhasználási arányt értek el. Ilyen volt például a geotermikus energiát felhasználó fűtött tenisz központ, vagy a 130 kW-os napkollektorokkal megvilágított Olimpiai stadion. A londoni szervezők szintén ezt az arány célozták meg, ebből azonban részben tecnológiai, részben anyagi okokból, csak 11százalék realizálódott.
Az olimpia szervezőbizottság [LOCOG] a legmodernebb tecnikákat alkalmazta a szervezés során, és több energetikai, valamint környezetvédő szervvel [WWF-el és BioRegionallal] is együttműködött a szervezés során. Az EDF például az esemény ideje alatt a felhasznált villamos energiát garantáltan CO2 mentesen biztosítja.
A víz gazdaságos felhasználására szintén nagy figyelmet fordítottak, aminek eredményeképpen, a különböző helyszíneken 40 százalékkal, az Olimpiai faluban 30 százalékkal kevesebb vizet fognak használni.
Az építési munkálatok során termelődő hulladékot a tervezett cél szerint 90 százalékban használnák fel újra. 2011 végére, ez az arány a Telegraph felmérése szerint 98,5 százalékra módosult, és az épületek kivétel nélkül megfelelnek a BREEAM minősítésnek.
A széndioxid-kibocsátás terén a szervezők vállalták, hogy az új épületek a jelenlegi átlagos értékeknél 50%-kal kisebb környezetterheléssel bírnak majd. A szén-dioxid lábnyomot [amely azt próbálja megmérni, hogy egy adott termék gyártásakor mekkora mennyiségű szén-dioxid képződik és kerül ki a környezetbe] az olimpiai projekt hétéves időtartamára, azaz a rendezés jogának 2005-ben való megnyerésétől a játékok végéig ellenőrzik. Az utolsó adatközlés szerint a megtervezetthez képest az újonnan felépített létesítmények környezetterhelése 58 százalékkal alacsonyabb, vagyis ebben a tekintetben is sikerült túlteljesíteni az előzetesen megfogalmazott célkitűzést.
A megtakarítás 29 százaléka a Kings Yard Energy Centre-nek, az Olimpiai Park Energia Központjának köszönhető. Az egység trigenerációs elven működik, tehát villamos, hő- és hűtési energiát is előállít. Mindemellett a tervezők biomassza-kazánokat is elhelyeztek a központ területén. Az energia centerben helyet kapott egy 3,1 mW-os Jenbacher gázmotor, két 20 mW-os kazán, három 3,5 mW-os biomasszakazán, két 7 mW-os elektromos és egy 4 mW-os abszorpciós hűtőberendezés is. A decentralizált, fogyasztáshoz közeli termelésnek köszönhetően a szervezők állításai szerint 30 százaléknyi villamos energiát takarítanak meg az országos hálózati ellátáshoz képest. Hosszútávon, az olimpiát követően az energiaközpont közel 10 ezer háztartás teljes energiaellátását biztosíthatja majd.
A játékok rendezésének azonban negatív externáliái is vannak: a lakosság és a környezetvédő szervek által keltett nagy felháborodás miatt, több módosítást kellett végrehajtani. Például. a szélturbinák telepítésének ötletét elvetették, csakúgy mint, azt, hogy az Olimpiai fáklya üzemeltetését, tollborzfű [Pennisetum purpureum] égetésével biztosítsák.
Mint köztudott, az Olimpia megrendezése óriási költségekkel jár. Ezeknek a terhét legtöbbször a lakosság érzi, és a GDP arányos elosztása is gondot jelenthet. A játékokra szánt büdzsét már többször újra szabták: a tervezett 14,4 milliárd dolláros költséget rég túllépték, de vélhetően az előző, pekingi Olimpia költsége [kb. 18,3 milliárd dollár] alatt maradnak.
A fent tárgyalt adatokból azt látjuk, hogy az elképzelések többségét sikerült megvalósítaniuk a szervezőknek, sőt néhány esetben túlszárnyalták az eredeti terveket. Azonban ekkora mega-event-nél a fenntarthatóságról és a zöld energiák felhasználásáról, csekély jelenlétük miatt, véleményem szerint, csak mint kiegészítő marketing tevékenységekről, társadalmi felelősség vállalásról beszélhetünk.