Az elmúlt időszakban mindennapjainkat körülöleli a terrorizmus, az azt körülvevő pánik, a katatón állapot és a vele járó megrökönyödés. Ennek következtében az emberek alapvető biztonságérzete sérül, amely állapot hosszú távon nem tartható fenn.
Számos kérdés merül fel nap, mint nap, amelyek egyre gyakrabban sportesemények kapcsán is relevánsakká válhatnak. A hatalmas tömegeket megmozgató sportesemények, potenciális célpontjai lehetnek a terrorcselekményeknek, így sportgazdasági szempontból is komoly szerepük van ezen kellemetlen akcióknak.
A sport rengeteg embert összehoz szűk területekre [stadionokba, sportcsarnokokba], ahol az öröm, az önfeledt szurkolás, a vidámság és a sport kollektív szeretete bontakozik ki. Ezt a státuszt, a rendezők az elkövetkezendő világversenyeken is minden körülmények között fent szeretnék tartani. De vajon, ez milyen financiális áldozatokkal jár?
A sporteseményekhez kapcsolódó terrorizmus, illetve bűncselekmények elkövetése nem új keletű dolog. Sajnos a történelem, már számos példát szolgáltatott.
A „leghírhedtebb” sportesemények a következők:
- 1972 – Müncheni Olimpia: 17 halálos áldozat palesztin terrorszervezet által
- 1996 – Atlantai Olimpia: 2 halálos áldozat, 120 sérült bombarobbanás végett
- 1997 – Liverpool: bombafenyegetés miatt 60 ezer embert evakuáltak a Grand National versenyről, 0 sérülés
- 2002 – Pakisztán: bombatámadás az új-zélandi krikett válogatott szállása előtt, 14 halott
- 2002 – Madrid: bombatámadás a Real Madrid – Barcelona Bajnokok Ligája mérkőzés előtt, 11 sérült
- 2006 – Iraki Olimpia Csapat több tagja emberrablás és gyilkosság áldoztává vált, 30 halott
- 2008 – Sri Lanka: bombarobbanás az új évi maratonon, 15 halott, 90 sérült
- 2008 – Dakar Rally: 30 év után először elmaradt a verseny az Al Queda fenyegetései miatt
- 2009 – Pakisztán: a sri lankai krikett csapatot terrortámadás érte, 8 halott, 6 sérült
- 2013 – Boston: bombatámadás a maratoni verseny alatt, 3 halott, 264 sérült
- 2015 – Párizs: bombatámadás labdarúgó mérkőzés közben a Stade de France közelében, 4 halott, 50 sérült
A párizsi [és brüsszeli] robbantások és támadások kapcsán, jelenleg még szenzitívebbek az emberek, mivel a 2016-os franciaországi, labdarúgó Európa-bajnokság nagyon közel van mind időben, mind földrajzilag, így erre kiemelt figyelmet szentel egész Európa.
A francia elnök és az Európa-bajnokság szervezőbizottsága is kiemelte, hogy fokozott készültségben fókuszálnak a biztonságra és mindent megtesznek, hogy az esemény alatt semmilyen atrocitás ne következhessen be. Ehhez, plusz 600 millió eurót szánnak a szervezőknek. Emellett 5000-rel több rendőrt és 3500-rel több biztonsági szakembert fognak az utcákra küldeni. Patrick Kenner, francia sportminiszter kijelentette, hogy az esemény ideje alatt a szurkolói zónákban, rendszeresítik az átkutatásokat, fémdetektorokkal és bombakereső eszközökkel, illetve videós megfigyelőrendszereket telepítenek szerte a rendező városokban. A szurkolói zónák biztonsági költsége jelenleg 17 millió eurót kóstál, amit az UEFA plusz 4 millióval kiegészített.
Biztonsági kérdésekben nem lehet biztosra menni, így ezen költségek az idők folyamán dinamikusan megugrottak. Azonban, 2001. szeptember 11-e nevezhető az abszolút fordulópontnak. Ezt követően, 2002-ben a Salt Lake City-i Téli Olimpián 400 millió dollárt fordítottak a megfelelő biztonságra, Athénban 2004-ben 1,5 milliárd dollárt, 2010-ben Vancouverben 1 milliárd dollárt, míg 2012-ben Londonban 1 milliárd fontot [1,4 milliárd dollárt]. A 2016-os Riói Olimpia szervezői 60 ezer biztonsági alkalmazottat fognak mozgósítani, illetve közel 400 millió dollárt költenek a megfelelő körülményekre.
Összességében elmondható, hogy a biztonsági kiadások egyre nagyobb szeletet emésztenek fel a költségvetésből, de a világesemények szervezőinek ezzel kalkulálni kell, hiszen biztonságban szurkoló és boldog fanok nélkül, mit sem ér az egész.
Forrás: www.theguardian.com, www.reuters.com