labdarúgás, Sportgazdaság — 2013/05/22 at 11:50

Mennyi az annyi? – Televíziós jogdíjak itthon és külföldön

by

A La Liga vagy az OTP Bank Liga a nézettebb bajnokság hazánkban? Mekkora a honi, valamint a külföldi topklubok televíziós jogdíjai közti különbség? Miért motiválja a tévés bevételek kapcsán a hazai csapatokat, hogy minél több néző járjon ki a mérkőzéseikre?

Az ötödik Sportmarketing Meetup egyik előadója, a Magyar Labdarúgó Szövetség [MLSZ] kommunikációs és marketing referense, Sztancsik Tamás volt. Előadásában bemutatta az MLSZ-t, mint jogtulajdonost, valamint a televíziós közvetítési jogok körképét itthon és külföldön. A következőkben az előadásában elhangzottakat egészítem ki saját meglátásaimmal és válaszolom meg korábban felvetett kérdéseimet.

gólkamera a kapuban

Hazánkban évente átlagosan 150 millió forintot kap egy NB1-es csapat a televíziós jogdíjak bevételeiből. Kezdésnek nézzük végig, hogy mik is azok a tényezők, amelyek befolyásolják az összeg nagyságát. Természetesen a jogdíjak szempontjából komoly szerepe van a válogatott szereplésének, illetve a kupacsapatok nemzetközi porondon nyújtott teljesítményének. Az idei szezonban több, nemzetközi szinten jegyzett és a válogatottban is meghatározó játékos tért haza az OTP Bank Ligába, a jelenlétük és az általuk kiegyensúlyozottabbá, színvonalasabbá váló bajnokság is emeli az összeget. Az utóbbi években pedig szintén fontos szemponttá vált a DIGI Sport színrelépésével kialakult versenyhelyzet, hiszen ez arra készteti a televíziós társaságokat, hogy növeljék a bajnokság közvetítésérét kínált összeget.

camera

De hogyan alakulnak a külföldi top ligákban a televíziós jogdíjak? Spanyolországban a legkisebb csapatok is 14-15 millió eurót kapnak évente – a Barcelona és a Real Madrid ebből a szempontból is más kategória, hiszen ők 140-140 millió euróval gazdagodnak –, ugyanakkor a Premier League-ben egyenlőbb az elosztás, hiszen 40-50 millió font között kapnak a jogdíjakból átlagosan a csapatok. A Bundesligaban az éllovas Bayern München 25 millió eurót, míg a sereghajtó Greuther Fürth 12,9 millió eurót kap a mérkőzéseik közvetítéséért.

Természetesen nem lehet az NB1-et ezekkel a bajnokságokkal összehasonlítani, viszont érdekes adat, hogy a honi klubok éves költségvetésének átlagosan 33 százalékát teszi ki a televíziós jogdíjakból származó bevétel, ami a gazdasági szakemberek szerint a megfelelő arány (ideális esetben a költségvetési torta egyharmadát a közvetítési összegek, egyharmadát a kereskedelmi jogok, egyharmadát pedig a meccsnapi bevételek teszik ki). Természetesen külföldi topcsapatoknál vannak ellenpéldák is: az Olympique Lyonnais-nál ez a mutató 19 százalék, az Internazionale-nál viszont 60 százalék. Kijelenthető tehát, hogy hiába kapnak összegszerűen jóval kevesebbet a hazai klubok, mégis sokkal kiegyensúlyozottabban és biztonságosabban tudják felépíteni költségvetésüket a jogdíjakra alapozva.

spider cam

Az NB I-ben három tényező alapján áll össze, hogy pontosan hány milliót is kap az adott klub a jogdíjakból. Korábban 70 százalék volt a normatív tényező, 20 százalék függött a csapat elért helyezésétől és mindössze 10 százalék a nézettségtől. Ezt az arányt 2016-ra szeretné egyensúlyba [50 százalék normatív, 50 százalék teljesítmény] hozni az MLSZ, valamint Bajnokok Ligája mintára a győzelem és pontszerzés után is plusz anyagi jutalmat kiosztani a csapatoknak. Így tehát a gyakorlatban egy győzelem 2 millió forint pluszt jelentene az adott klubnak, hiszen egy mérkőzés megrendezése – papíron – 1 millió forintba kerül, a győztes meccs prémiuma a szövetségtől pedig 3 millió forint lenne. Azok a csapatok, amelyek a jó helyezés mellett komoly szurkolótáborral is bírnak a hazai mérkőzéseiken és a tévék előtt egyaránt, a jogdíjakból magasabb összeget kapnának.

harmadik_felido

Az OTP Bank Liga közvetítéseit itthon több mint 160 000 ezren kísérik átlagosan figyelemmel, összehasonlításképpen a Bajnokok Ligája mérkőzéseinek 167 000 az átlagos nézettsége. Ha pedig kivesszük a Ferencváros és a Videoton, valamint a Barcelona és a Real Mardid meccseinek nézettségi adatait az összehasonlításból, akkor kijelenthető, hogy hazánkban nézettebb az NB I, mint a La Liga. A magyar labdarúgás közvetítésében tehát van potenciál és az utóbbi évben ez komoly anyagi támogatás formájában is megjelent a honi klubok számára.

Forrás: Sportmarketing Újragondolva Meetup: Sport és média előadások

One Comment

  1. Erdekes cikk, hianyolom belole a fradi szereplese miatti jogdijemelkedes merteket. Mert ugye amig nb2 ben voltak addig csak 100milliot ert meg a harom eves szerzodes a sport tv nek

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

Sportszemle 2013.05.22.

Friss hírválogatás sportmarketing és sportgazdaság témájú cikkekből.

Close