A cikk Iványi Márton Dávidtól származik, aki vendégszerzőként szerepel az oldalunkon.
LeBron James a Jordan utáni korszak egyik legtehetségesebb játékosa, és jelenleg az egyik legbefolyásosabb híresség Amerikában. Noha az épp lezárult NBA döntő kapcsán érdekes elemzést lehetne írni tehetségéről és annak kiaknázásáról, illetve esetleges elvesztegetéséről is, az alábbiakban LBJ-ről mint márkáról, illetve szemük előtt lezajlott átpozicionálásáról olvashatnak.
James az NBA sztárok harmadik generációjához tartozik, és népszerűségével, ismertségével közülük is kiemelkedik. A nyolcvanas évek közepétől, Michael Jordan berobbanásával jelentek meg a kosárlabdán messze túlmutató, hatalmas marketing erővel bíró szupersztárok a köztudatban. Jordan a liga arca lett, amihez vitathatatlan kvalitásain és személyes varázsán kívül hozzájárult David Stern liga vezető zsenialitása is. MJ második visszavonulását követően az ezredfordulón a ligának szüksége volt egy új arcra.
A kialakult vákuum betöltésére Kobe Bryant [Los Angeles] mutatkozott a legalkalmasabbnak és egészen 2003 nyaráig remekül is alakult az „őrségváltás” az ügyeletes szupersztár posztján, ekkor azonban kipattant Bryant szexbotránya. Miután az internetes korszakban az ilyen „kabát-ügyek” teljes elsikálása lehetetlenné vált, az NBA-nek hirtelen nagyon nagy szüksége lett a figyelemelterelésre. James-re 2001 tájékán kezdtek el felfigyelni, ekkor került még középiskolai játékosként SLAM magazin címlapjára, majd egyre több média figyelmet kapott a tinédzser fenomén. 2003-ban az Ohio-i születésű játékost a Cleveland Cavaliers választotta a draft első játékosaként, tökéletes körülményeket teremtve a PR és marketing szempontból.
Adott volt egy kiemelkedő fizikai adottságokkal bíró, borzasztóan látványos játékot felvonultató, már országszerte ismert kosárlabdázó, aki ráadásul szűkebb hazája [Ohio] megmentőjeként, mondhatni fehér lovas hősként vonult be köztudatba. Cleveland nem tartozik a nagy amerikai sportsikerek szempontjából elkényeztetett városok közé, a Browns [NFL] 1964-es győzelme óta csapatai nem nyertek semmit. Az ekkor 19 éves James-re hatalmas feladatot szabtak, amely azonban megnyilvánulásai alapján illett is hozzá – példának okáért magára tetováltatta a „chosen1”, azaz „kiválasztott” frázist –, ő lett a hometown hero. A Nike még profi szerződése aláírása előtt lecsapott a tinédzserre, aki hozta is az eredményeket esti sportösszefoglalókat megtöltő zsákolások és az Év Újonca díj formájában. A sport- majd a mainstream média első számú kedvencévé vált, hamar bedobták a King James nevet, melyet a játékos magáévá is tett. A korábban mindenki által lesajnált Cavaliers világszerte ismerté vált, 2004-ben James vezette a mez eladási listákat, az ő 23-asában kezdtek Magyarországtól Kínáig rohangászni az újdonsült rajongók.
James egyéni mutatók szempontjából a korszak kiemelkedő játékosa lett, igaz ez nem párosult azzal a fajta csapat szintű eredményességgel, mint mondjuk Jordan esetében. A Nike LBJ-t egyértelműen mint első számú zászlóshajóját kezelte, sorban adták ki dedikált cipő sorozatait és indították a rá alapozott kampányokat. A sportszergyártó mellé természetesen sok más cég is felsorakozott [pl. Coca-Cola, McDonald’s]. 2007-re James lett a Forbes magazin 25 éven aluli legjobban keresők listájának vezetője [évi 27 millió dollár], és ezzel egyetemben folyamatosan javította helyezését a legbefolyásosabb hírességek listáján is.
LeBron James-szel kapcsolatban fontos tudni, hogy 2005 óta menedzsere és legfőbb tanácsadója gyerekkori barátja, Maverick Carter. Üzleti ügyeinek kezelése során, ahogy Jason Whitlock a Fox újságírója fogalmazott „a rap modellt és nem a Micheal Jordan modellt követik”, sok újszerű, a szokványostól eltérő megoldást alkalmaznak. Miután 2010 tavaszán lejárt a szerződése, a nyár slágerére, az átigazolásával kapcsolatos találgatásokra James és csapata az egyórás, főműsoridőben sugárzott „The Decision” néven elhíresült műsorban adott választ. Ez az egy óra volt az ESPN történetének – NFL-t nem számítva – legnézettebb műsorszáma, a befolyt reklámbevételeket pedig jótékony célra ajánlották fel. Utóbbi nem tudta megakadályozni az utálat cunamit, melyet maga a bejelentés [Cleveland elhagyása], a bejelentés formája [főműsoridős arculcsapás] és következménye [feladva a harcot a kiscsapat élén összeállt két másik sztárral Miamiban] váltott ki. James egyik pillanatról a másikra hősből főgonosszá lett, Clevelandben a mezeit égették, és nagyjából mindenki, aki számít az amerikai sportsajtóban elítélte a történéseket.
Azt, hogy a The Decision nem volt egy ízléses húzás, nehéz vitatni. Az is tény, hogy Miamin kívül szinte mindenki James új csapata, a Heat ellen szurkolt a szezon során. Ugyanakkor nézzük a számokat: LeBron 2004 után először újra a mez eladási listák élére került, a Forbes legbefolyásosabb hírességek listáján a 10. helyre ugrott, a Heat 2.000-rel növelte átlagnézőszámát, idegenben pedig átlag 19.447-en voltak élőben kíváncsiak csapatára [csak a Lakers került 19.000 fölé rajtuk kívül]. A Dallas-Miami NBA döntő nézettsége csúcsokat döngetett, utolsó meccsét 22%-kal többen nézték mint a tavalyi Lakers-Celtics és 35%-kal többen, mint a 2006-os Miami-Dallas döntőt. „LeBron és a Heat, mint az utálni való csapat, mindenképpen jót tettek az NBA terméknek” – mondta Bob Gutkowski a Madison Square Garden volt elnöke. Azt képtelenség megmondani, hogy a The Decision utórengésére számított-e James menedzsmentje – azt állítják nem –, de az biztos, hogy az NBA profitált LeBron James a sötét oldalra való átállásából.
Személy szerint én úgy gondolom, milliárd dolláros sportüzletekben ritkán történnek véletlenek. Azt el tudom képzelni, hogy az NBA vezetése nem tudta a The Decision-t megakadályozni. Ahogy azt is, hogy nem akarta, mert már jó előre számoltak, terveztek és felkészültek a szituáció kiaknázására.