A közbeszerzések elindultak, 2014 és 2016 között négy új, a nemzetközi labdarúgás minden elvárásának megfelelő stadion fog épülni hazánkban. Ha minden jól megy, új pályát kap a nemzeti válogatott mellett a Debrecen, a Ferencváros, valamint Felcsúton a helyi csapattal karöltve az egész honi utánpótlás labdarúgás is. Úgy tűnik, hogy az építkezések finanszírozására sikerült megtalálni a forrásokat, viszont továbbra is nagy kérdés, hogyan alakul majd a létesítmények fenntarthatósága és kihasználtsága.
A stadionok – egyenként – nagyságrendileg 10 milliárd forintos befektetések, az ehhez szükséges anyagi forrásokat közvetve és közvetlenül is az állam biztosítja: a TAO-s támogatások jelentik a közvetett forrást, de mivel ezek az összegek önmagukban még kevesek lennének a multifunkcionális stadionok felépítéséhez, így közvetlenül is igen komoly támogatások érkeznek a vezetéstől. Tehát egyelőre úgy néz ki, hogy sikerült előteremteni az építkezésekhez szükséges körülbelül 40 milliárd forintot, viszont az üzemeltetés kérdésére még messze nincsenek kidolgozott tervezetek és az összegekről is keveset hallani.
Egy dolog szinte biztos, mégpedig, hogy ezek a stadionok sosem fogják megtéríteni anyagilag a beléjük fektetett milliárdokat. Természetesen az anyagiakon kívül másban bőven mérhető lesz a megtérülésük, hiszen a fogyasztókat jóval közelebb hozzák a sportághoz, növelik a nemzeti válogatottban rejlő potenciált, valamint fejlesztik a honi utánpótlásrendszert is! Viszont itthon az első osztályú klubok átlagosan 700 millió forintos költségvetéssel rendelkeznek, ahhoz pedig, hogy ezek a befektetések hosszútávon anyagilag is megtérüljenek, sokszorosára kellene felemelni az átlagos éves költségvetést az egyesületeknél.
Így azt mindenkinek látnia kell és el kell fogadnia, hogy ezek a létesítmények közpénzből lesznek felépítve és az állam egyáltalán nem várja a körülbelüli 40 milliárd forint megtérülését. Viszont az már kivitelezhetetlen, hogy a fenntartásukat is teljes mértékben közpénzekből finanszírozzák. A csapatoknak éppen ezért valószínűleg bérleti díjat kell majd fizetniük a használatért cserébe, de ezekről az összegekről mostanáig még semmilyen kalkuláció nem látott napvilágot. Előreláthatólag ezeket a bérleti díjakat a csapatok éves költségvetéséhez igazítják majd. Ez egyrészt azért érdekes, mert úgy indulnak el az építkezések, hogy konkrétan senki nem közölte a fenntartásuk terheit, másrészt pedig az éppen aktuális politikai vezetés szabhatja majd meg a bérleti díjak nagyságát.
Az újonnan épülő stadionok közül egyébként a Felcsúti létesítmény talán a legérdekesebb, hiszen egy 1800 lelkes településen épül egy több mint 3000 nézőt befogadó létesítmény, amelyben akár még Bajnokok Ligája selejtező mérkőzéseket is lehet majd játszani. A vezetők tervei szerint azonban ez a létesítmény lesz az egyik leginkább kihasznált az összes közül, valamint az első olyan komoly stadion-beruházás, ami elsősorban nem a felnőtt labdarúgásnak, hanem az utánpótlás versenyeztetésnek az érdekeit fogja szolgálni. Ha szerencsénk van, akkor az MLSZ vezetői azt az esélyt is felismerik a stadion és az eddigi felcsúti létesítményrendszer kapcsán, hogy lehetőségünk nyílik kipróbálni az utánpótlás nevelés egy másik ágazatát is: a Franciaországban évek óta remekül működő, a szakszövetség álalt központosított labdarúgó nevelés honi adaptációjára remek helyszín lenne Felcsút. A vezetők tervei szerint a 2014-ben hazánkban rendezendő U19-es labdarúgó Európa bajnokság egyik helyszíne már az új létesítmény lesz. Megoldás lehet további fontos utánpótlás mérkőzésekre is, amelyek eddig Telkiben nem fértek el, sőt nagyvalószínűséggel 2014-ben az ügyvédek világbajnokságának is az egyik fontos helyszíne lehet. (Ezt várhatóan ugyancsak hazánk fogja megszervezni, köszönhetően annak, hogy Orbán Viktor korábban már szerepelt ilyen világbajnokságon és nagyon fontos számára az esemény). Ennek köszönhetően talán pont a Felcsúti pálya lehet az, amely az évi 50-60 labdarúgó mérkőzésen túl, szinte az egész naptári évben ki lesz majd használva.
Forrás: SportM