A székesfehérvári jégkorong klub – az új otthona, a MET Aréna birtokba vételéhez kapcsolódó HOMEfoglalás program keretében – egy régóta felszínen lévő szurkolói igényre adott választ a sportkártya-sorozat kibocsátásával. A Hydro Fehérvár AV19 és a magyar kártyagyártó és kiadó BlackLab közös projektje a 2025/2026-os szezonnal indult és azonnal közönségkedvenccé vált. A klub hisz abban, hogy a játékoskártyák nemcsak a gyűjtői szenvedélyt keltik életre, hanem közösségi élményt is teremtenek: a kártyák gyűjtése, cseréje, bemutatása közelebb hozza a szurkolókat a csapathoz, korábbi legendákhoz, a jelenlegi játékosokhoz és egymáshoz is.
A Hydro Fehérvár AV19 kártyaszett tapasztalatairól Kocsis Julianna, a klub kommunikációs menedzsere osztott meg velünk részleteket, míg a szakmai érdekességekbe Pongor Sándor, BlackLab alapítója adott mélyebb betekintést.
A klub hivatalos közleményében az áll, hogy a gyűjthető játékoskártyák egy régi szurkolói vágyat jelentenek. Hogyan szereztetek tudomást erről a szurkolói igényről, milyen formában jelentkezett nálatok?
Kocsis Julianna [KJ]: A játékoskártyák be- és visszavezetése egy tipikus asztalfiók-projekt. Ligaszinten 2010 és 2017 között már léteztek hivatalos játékoskártyák, azonban közel egy évtizedig nem készült hasonló termék. Az akkori – sok esetben még egészen fiatal – gyűjtők mára fiatal felnőttként vagy felnőttként követik a csapatot. A korábbi tapasztalatok és a generációs élmény alapján szakmailag relevánsnak éreztük az újra bevezetést: nem nulláról indultunk, hanem egy meglévő érzelmi kötődésre tudtunk építeni.
A klub fanshopja az elmúlt pár szezon alatt teljes megújuláson ment át, az ottani személyes megkeresések és a merchandising-termékek iránti növekvő érdeklődés pedig egy következő forrás volt, amely igazolta a kártyák bevezetését.
Harmadrészt – és így mérhető módon is – a klub 2024-es, MET Arénába való költözése előtt kérdőívet készítettünk, majd ugyanezt a kérdőívet az első év tapasztalatai után megismételtük. Az első kérdőívet közel 1.600, a másodikat 900 szurkoló töltötte ki, a merch kérdéseknél pedig markánsan megjelent a játékoskártya, mint vágyott termék a shopban.
A közösségi médiában is egyre több kérdést kaptunk, akár kommentben, akár üzenetben a játékoskártyákkal kapcsolatban. A projekt tervezése során a klub több szurkolói szegmens eltérő motivációit is figyelembe vette. A fiatalabb korosztály számára a kártyák játékos, jutalmazó élményt jelentenek, míg a hardcore szurkolók és gyűjtők esetében a ritkaság és a teljes kollekció megszerzésének vágya vált elsődleges motivációvá. Emellett megjelent egy nosztalgia-alapú fogyasztói réteg is, amely a korábbi ligás kártyák élményéhez kapcsolódva lépett vissza a gyűjtés világába.
A megvalósítás ugyanakkor nem volt egyszerű. Folyamatosan kerestük a gyártási lehetőségeket, több nagyobb kártyagyártóval is egyeztettünk, azonban a szükséges volumen miatt hosszú ideig nem jutottunk el a kivitelezési szakaszba.
A projekt tehát stratégiai szinten már régóta napirenden volt, de végül három tényező metszéspontjában, egy megfelelő gyártó partner segítségével vált megvalósíthatóvá: a generációs nosztalgia, a kérdőíves kutatás által igazolt piaci igény, valamint az új arénakörnyezetben jelentkező kapcsolódási deficit.

A megvalósítás végül egy egy hazai piaci szereplővel jött létre. Hogyan alakult ki a kapcsolat a BlackLabbel?
[KJ]: A partnerség egy szurkolói kapcsolati hálón keresztül indult, ami jól mutatja a sportklubok ökoszisztémájának sajátosságát: a közösségi kapcsolatok gyakran üzleti innovációk kiindulópontjai. A szezon végén [2025 február], egy telefonhívás után nyílt lehetőség a BlackLab-bel való közös munkára. A srácokat meghívtuk az egyik mérkőzésünkre a MET Arénába, a hangulat pedig magával ragadta őket, így nem is volt kérdés, hogy belevágunk a közös munkába. Mivel az egész projekt a gyűjtői szenvedélyről, a csapat iránti rajongásról szólt, fontos volt számunkra, hogy az együttműködés olyan partnerrel történjen, akik hasonló szenvedélyt éreznek a sport iránt, mint a klubnál dolgozók, és szerencsére az első perctől kezdve egy nyelvet beszéltünk. A kapcsolatfelvétel jellege is szép példája annak, hogy milyen közösség is veszi körül a csapatot – a klub életének egyik fontos lépése egy szurkoló segítségével valósult meg.
Pongor Sándor [PS]: Igazából a sors rendezte a dolgokat. Egy kedves gyűjtőbarátunk keresett meg az ötlettel, aki nagy jégkorong és főleg Hydro Fehérvár AV19 rajongó, miszerint tök jó dolog lenne összehozni egy szép csapatszettet, és hogy tud segíteni a kapcsolatfelvételben a csapattal, ugyanis Kocsis Juliannával gyerekkori barátság fűzi össze őket. Így megtettük az első lépéseket: telefonhívások, e-mail-váltások, és onnantól már elég gördülékenyen lezajlottak az események, és nyomban elindultak az előkészületek, majd a projekt tényleges megvalósítása is.
A gyűjtők igazi kincsei a különlegességek és ritkaságok. Az alap kártyák mellett milyen speciális kártyák kerültek a csomagokba?
[PS]: A szettben jócskán találhatók on-card aláírt kártyák. Ez azt jelenti, hogy a játékos magát a kártyát írta alá – kézbe vette, személyesen szignálta. Gyűjtői szempontból ez mindig a legértékesebb aláírt kártyatípus, hiszen nincs köztes matrica vagy utólagos applikáció, teljesen közvetlen az élmény. Ezen felül készültek mezdarabos aláírt kártyák, illetve „sima” mezdarabos változatok is, aláírás nélkül. A mezeket közvetlenül a klubtól kaptuk, így minden beépített darab teljes mértékben autentikus. Számomra egy ilyen sorozatban a legendák mindig kiemelten fontosak. Egy nagy hagyományokkal rendelkező klubnak kötelessége tisztelegni azok előtt a játékosok előtt, akik a történelmet írták. A Hydro Fehérvár esetében 9 legenda került be a szériába – a névsort a klub menedzsmentjével közösen, egyeztetve állítottuk össze.
Sikerült néhány igazán különleges extra kártyát is becsempésznünk a sorozatba. Ezek meccsen használt hokiütődarabokat, illetve meccsen használt korongdarabokat tartalmaznak. Mindössze 9 darab ilyen ritkaság került a csomagokba. Mivel ezek a kártyák jóval vastagabbak az alapsorozatnál, egy úgynevezett kódkártyás megoldást alkalmaztunk: a csomagban egy kódkártyát találsz, amelyen szereplő egyedi kódot a weboldalunkon beváltva juthatsz hozzá a fizikai relikviakártyához.
Szurkolói csoportokat, mint például futball klubok esetében előfordul, specifikusan nem ábrázoltunk, ugyanakkor helyet kapott a sorozatban egy Celebration fantázianevű inzert szett is, amely a szezon legszebb, legörömtelibb pillanatait örökíti meg.

Fizikai szinten maradt a kártya, vagy átcsatornáztátok a digitális térbe is? Vannak interaktív elemei pl. QR-kóddal hozzáférhető extra online anyagok?
[PS]: Esetünkben fizikai szinten maradt a széria, nem kapott semmilyen extra digitális tartalmat, de a jövőre nézve tervezünk különböző extrákat belecsempészni a szériáinkba, ezzel is fokozva a gyűjtői élményt. A fogadtatás ellenben minden várakozásunkat felülmúlta: a piaci visszajelzések megerősítették a koncepció életképességét.
Említettétek, hogy ligaszinten léteztek korábban a játékoskártyák. Mit lehet erről bővebben tudni és miben más most a ti kezdeményezésetek?
[KJ]: Az Erste Bank Eishockey Ligában [a mostani ICE Hockey League elődje] a 2010-es évek elején és közepén a játékoskártyák gyűjtése hivatalos, szezonális alapszettek formájában létezett. A gyártást egy osztrák cég végezte [City Press – jelenleg is működő cég, a DEL játékoskártyáit gyártják most]. A cég képviselői a szezon előtt minden csapatot körbejártak és profi fotósok segítségével elkészítették a játékosok portré- és akciófotóit. Az adott idény csapatainak játékosai egységes liga-dizájnnal ellátott kártyákon szerepeltek, a hátoldalon statisztikai adatokkal és szezonmegjelöléssel. A kártyákat jellemzően csomagolt formában és dobozos kiszerelésben lehetett megvásárolni, ami klasszikus gyűjtői modellt jelentett: a vásárló nem tudta előre, melyik játékost húzza, így kialakult a csere és a közösségi interakció kultúrája is. A kluboknak egy adott mennyiséget a kártyákból és a gyűjtőalbumokból meg kellett vásárolni, és ezeket a saját felületeken, csarnokokban vagy a szurkolói boltokban árusították. A liga és a gyártó cég ezen kívül számos promóciós anyagot, grafikát és hirdetési anyagot is a klubok rendelkezésére bocsátott. Egyes szezonokban megjelentek limitált, sorszámozott vagy aláírt változatok is. 2017 után gyakorlatilag megszűnt a rendszeres kiadás, ami nosztalgikus értéket adott a korábbi szériáknak, és máig fenntart egy kisebb, de aktív gyűjtői másodpiacot [leginkább Ausztriában].
Fontos különbség volt tehát a ligaszinten létező kártyacsomagok és a mostani szett között, hogy akkoriban a liga összes játékosát tartalmazta a kártyaszett, nem csapatspecifikus csomagok kerültek kiadásra.
Milyen publikus adatokat lehet velünk megosztani a kártyaszett fogadtatásról?
[KJ]: A klub számára a játékoskártya-projekt nem csupán egy új merchandising-termék bevezetését jelentette, hanem egy tudatosan felépített fogyasztási modell kialakítását is. A hagyományos szurkolói termékek többsége egyszeri vásárlásra épül, míg a gyűjthető kártyák sajátossága az ismétlődő vásárlási ciklus: a véletlenszerű csomagtartalom, a ritkasági szintek és a teljes szett megszerzésének motivációja természetes módon ösztönzi a visszatérő vásárlást. Ez a mechanika a sport merchandising egyik leghatékonyabb formája, mivel nem helyettesíti a meglévő termékkategóriákat, hanem új vásárlási alkalmakat teremt. A kártyák így egyszerre működnek élménytermékként és stabilan tervezhető bevételi forrásként, miközben folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a szurkoló és a klub márkája között a mérkőzésnapokon túl is.
A játékoskártya-sorozat fogadtatása minden várakozásunkat felülmúlta. A teljes gyártási mennyiség 3.500 tasak volt, amelyből november óta közel 3.000 már gazdára talált. Meccsnapokon átlagosan 150–200 csomag kerül értékesítésre a MET Arénában, ami stabil, folyamatos érdeklődést jelez a szezon során, ráadásul jelentősen növelték a fanshop látogatottságát.
A projekt időzítése különösen fontos és szerencsés volt számunkra. A MET Arénába való költözéssel a klub egy új, 6.000 fős létesítménybe lépett, ami hatalmas előrelépés infrastruktúrában és élményben, ugyanakkor új kihívásokat is hozott. Az infrastruktúra-fejlődés paradox módon csökkentheti a játékosok és szurkolók közötti közvetlen kapcsolat érzetét. A játékoskártyák ebben a környezetben kézzelfogható kapcsolódási pontként működnek, és segítenek fenntartani a személyesség élményét egy nagyobb arénakörnyezetben is. Az aláírt és relikviakártyák különösen erős érzelmi kötődést teremtenek, és segítenek közelebb hozni a csapatot a lelátón ülő közösséghez.
Emellett rendkívül sok pozitív visszajelzést kaptunk a kártyák kiváló minőségéről és a kivitelezés magas szintjéről. A prémium anyaghasználat, az igényes grafikai megoldások és az autentikus relikviák mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a termék nemcsak egy gyűjthető tárgy, hanem a klub márkáját erősítő eszköz is legyen. A minőség kommunikálja azt a professzionalizmust és igényességet, amelyet a pályán és a pályán kívül egyaránt képviselni szeretnénk.
Számunkra a siker nem kizárólag az értékesített darabszámban mérhető, hanem abban is, hogy egy új közösségi élmény született a kártyák köré. A projekt egyszerre merchandising-siker és közösségépítési eszköz, amely jól illeszkedik a klub hosszú távú stratégiájába. A projekt tapasztalata azt mutatja, hogy a fizikai gyűjtői termékek a digitális korszakban sem vesztették el relevanciájukat, hanem új szerepet kaptak: a közösségi élmény fizikai hordozóivá váltak.

Milyen eredményeket láttok a fogyási számokon túl?
[PS]: Információim szerint a szériának remek közösségépítő ereje van, és gyártóként talán ennél fontosabb visszajelzés nem is létezik. A gyűjtők létrehoztak egy saját Facebook csere-bere csoportot, kifejezetten ehhez a sorozathoz kapcsolódóan. A csoportnak már több mint 200 tagja van, és folyamatosan aktív: posztolnak, cserélgetnek, segítik egymást a hiányzó darabok megszerzésében. Ez egy kiemelkedően erős közösségi reakció. Ezen felül kialakult egy úgynevezett „gyűjtői sarok” is a MET Arénán belül, ahol meccsnapokon több gyűjtő találkozik, és személyesen cserélnek kártyákat. Lépésről lépésre haladnak a közös cél, a teljes szett kigyűjtése felé. Ez a fajta élő, személyes interakció adja ennek a hobbinak az igazi értelmét. Gyártóként és magánemberként, kártyagyűjtőként is azt gondolom, hogy ezek a pillanatok jelentik az egész műfaj lényegét. A valódi öröm nem csak a ritka kártya megszerzésében van, hanem a közösségben. Felnőttként a mai napig összejövünk a barátaimmal, és órákon keresztül „kártyázunk” – együtt, beszélgetve, közösen élve át az élményt. A klubbal folyamatosan egyeztetünk a jövőbeni projektekről, és személy szerint úgy gondolom, mindenképpen érdemes folytatni a közös munkát, sőt emelni a tétet. Egy ilyen kaliberű, nagy hagyományokkal rendelkező klub esetében bőven van még lehetőség arra, hogy újabb, csodaszép és egyre izgalmasabb szériákkal örvendeztessük meg a gyűjtőket.
[KJ]: Klubszemszögből a projekt egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a játékoskártyák a passzív szurkolói jelenlétet aktív részvétellé alakították. A gyűjtési mechanika természetes módon interakciót hoz létre a szurkolók között: a hiányzó darabok megszerzése, a csere és a közös cél – a teljes szett összeállítása – közösségi aktivitást generál. A kártyák így nem pusztán termékként működnek, hanem olyan társas élményt hoznak létre, amely az arénán belül és online térben egyaránt új kapcsolódási pontokat teremt. A spontán módon létrejövő cserecsoportok és meccsnapi találkozások azt mutatják, hogy a gyűjtés képes strukturált közösségi viselkedést kialakítani, ami hosszú távon erősíti a klubhoz való tartozás élményét.
Milyen terveitek vannak a kártyákkal a jövőre vonatkozóan, lesz folytatás?
[KJ]: A játékoskártya-projektben egyértelműen nagy potenciált látunk, és hosszú távon gondolkodunk benne. A BlackLab szakértelme és gyűjtői szemlélete számunkra biztosíték arra, hogy a projekt stabil, minőségi alapokon áll, és érdemes rá építeni a következő években is. Természetesen az első év részben tapasztalatgyűjtő időszak is volt számunkra. Fontos volt megérteni a szurkolói reakciókat, a vásárlási szokásokat, a gyűjtői igényeket és azt, hogyan tudjuk a lehető legjobban integrálni a kártyákat a klub életébe. A következő szezon tervezését már az idei visszajelzések és konkrét tapasztalatok birtokában kezdjük meg, ami lehetőséget ad arra, hogy még tudatosabban és még izgalmasabban építsük tovább a sorozatot. Klubrészről szeretnénk több interaktív elemet is becsempészni a projektbe. Gondolkodunk például élő adásban tartott „break”-eken, ahol közösen bontanánk ki csomagokat a szurkolókkal, illetve egy-egy különleges, limitált kártya jótékonysági árverésének megszervezésén is. Ezek nemcsak plusz élményt adnának, hanem tovább erősítenék a közösségi dimenziót és a klub társadalmi szerepvállalását is. Hosszabb távon célunk, hogy a kártyák ne csupán merchandising-termékként működjenek, hanem még inkább a szurkolói élmény szerves részévé váljanak.

Hydro Fehérvár AV19 a jégkorongban az első, de nem összességében az egyetlen hazai sportklub, amely saját kártyaszettet bocsátott ki. A DVSC és a DVTK szurkolók is örülhetnek hasonló kezdeményezésnek. Mekkora és mennyire pezsgő a hazai sportkártya-gyűjtő piac?
[PS: ]Az Egyesült Államokban a sportkártya-gyűjtés több évtizedes múltra tekint vissza, és a pandémia idején a hobbi gyakorlatilag világhódító útjára indult. A bezártság időszakában rengetegen fedezték fel újra a gyűjtés örömét, ami globális szinten is komoly piacot teremtett. Magyarországon is egy rendkívül aktív, több ezres gyűjtői közösség működik. A BlackLab SportCards küldetése az, hogy ennek az igényes és elkötelezett közösségnek elhozza a hazai csapatokat és ligákat gyűjthető kártyák formájában. Büszkék vagyunk arra, hogy olyan nagy múltú csapatokkal dolgozhatunk, mint a DVSC, a DVTK vagy a Hydro Fehérvár AV19, és emellett a hobbi történetében először a világon 2025 karácsonyán a BlackLab gondozásában jelent meg a Puskás Ferenc hivatalosan licenszelt kártyaszett. Marketing szempontból a kártyaszett egy jól tervezhető, pontosan számolható merchandising-termék, miközben valódi piaci rést tölt be itthon. A nagy, világhírű gyártók számára Magyarország túl kicsi piac ahhoz, hogy dedikált, úgynevezett „kismennyiségű” gyártásokat indítsanak, így ezek a projektek helyi szinten valósulhatnak meg igazán hatékonyan. A gyűjtői közösség ráadásul rendkívül sokszínű. Vannak, akik konkrét csapatokra fókuszálnak, mások egy-egy játékost gyűjtenek, megint mások specifikus szériák vagy ritkaságok után kutatnak. Ugyanakkor létezik egy jelentős réteg, amely a magyar sport egészének elkötelezett híve, és kifejezetten a hazai csapatok teljes szettjeit szeretné birtokolni. Nem mehetünk el szó nélkül a gyerekek szerepe mellett sem. Ők – szüleik támogatásával – a hobbi egyik legerősebb vásárlói bázisát jelentik. Magas számuk, lelkesedésük és őszinte rajongásuk hosszú távon biztosítja a gyűjtői kultúra utánpótlását is. Egy ilyen projekt tehát nemcsak üzleti lehetőség, hanem generációkon átívelő közösségépítés is.




