2026 várható sportmarketing trendjeinek feltérképezése során az volt a célunk, hogy a magyar piac folyamatairól, kihívásairól és lehetőségeiről kapjunk képet, ezért nem a nemzetközi trendeket gyűjtöttük össze, hanem kiemelkedő hazai szakembereket kértünk fel, hogy osszák meg velünk gondolataikat, várakozásaikat. A válaszokat rendszereztük, majd azonosítottuk a közös meglátások alapján kirajzolódó trendeket, fejlődési irányokat, amelyek tetten érhetők a magyar sportpiacon.
A sorozat harmadik részében a sportszponzorációs trendeket mutatjuk be (az alábbi linkekre kattintva a cikken belül az adott trendhez lehet ugrani):
- Sportszponzorációs trend #1: a sportolók önálló márkává váltak, ezért a szponzor nem üzenetet „helyez el”, hanem belép egy már létező narratívába – vagy kimarad belőle
- Sportszponzorációs trend #2: a szponzorációs piacon generációváltás figyelhető meg: a brandek fókuszába az Alfa generáció került, amelynek a médiafogyasztási és vásárlási szokásai teljesen eltérnek az elődeikétől, és gyorsan dekódolja a hiteltelen üzeneteket
- Sportszponzorációs trend #3: a sportszponzoráció terén a közös értékteremtés továbbra is meghatározó elem maradt
- Sportszponzorációs trend #4: 2026 globális (téli olimpia, futball-vb) és hazai rendezésű (BL-döntő, női kézilabda FINAL4, World Athletics Ultimate Championship) mega-sporteseményei csúcsot jelenthetnek marketingaktivációban – bár még jobb lett volna a helyzet, ha a magyar válogatott kijut a labdarúgó világbajnokságra
- + amire érdemes odafigyelni: a hazai piac fejlődése lassú, még mindig messze vagyunk az ideális szponzor-szponzorált kapcsolattól
Sportszponzorációs trend #1: a sportolók önálló márkává váltak, ezért a szponzor nem üzenetet „helyez el”, hanem belép egy már létező narratívába – vagy kimarad belőle
Balogh Orsolya – marketing- és kommunikációs igazgató @ MTK Budapest
Emiatt a szponzor és szponzorált közötti erőviszonyok jelentősen eltolódtak, ma már egyre inkább a sportoló, azaz a szponzorált diktál. Általában elmondható, hogy a szurkolók közvetlenül a sportolókat követik és nem a klubot vagy a szövetséget, a sportolók saját márkái és csatornái jelentik a legértékesebb felületet, így a szponzorok kevésbé tudják kontrollálni az üzenetet, alkalmazkodniuk kell a sportoló személyiségéhez, kommunikációs stílusához.
Kosaras Renáta – elnök @ Magyar Sport Üzleti Szövetség
Az erőviszonyok egyértelműen eltolódtak: ma már nem a szponzor diktálja az üzenetet, hanem az a sportoló, akit a szurkolók ténylegesen követnek és figyelnek. A márka nem üzenetet „helyez el”, hanem belép egy már létező narratívába – vagy kimarad belőle.
Ez a változás különösen látványosan jelenik meg abban, ahogyan a sportoló kulturális szereplővé válik. A „sportoló, mint street ikon” jelenség – például Tech Fleece szettekben, trap- és drillkultúrához kötődő vizuális világgal, – már messze nem puszta stílusjáték. Ez komplex társadalmi kommunikáció: identitásról, hovatartozásról, generációs lázadásról és társadalmi mobilitásról szól.
A sportoló nem egy reklámhordozó, hanem kulturális csomópont: sport, zene, divat és közösségi média metszéspontja. Ebben az értelemben a sportoló státuszszimbólum, amely egyszerre jelent utcai hitelességet és sportspecifikus életérzést. Amit tesz, amit mond, társadalmi kódokat aktivál.
Ez a jelenség azonban kockázatos is. A szponzor számára kevesebb a kontroll: a sportoló értékrendje, ízlése és közössége felülírhatja a márka klasszikus brand safety logikáját. Ugyanakkor éppen ez adja az együttműködés valódi értékét. Az Alfa generáció nem hisz a steril, mindenkihez szóló üzenetekben; számukra a hitelesség gyakran együtt jár a polarizáltsággal.
Szabó Gergő – sport média tanácsadó @ The Team Play
A fiatalabb generációk egyre kevésbé reagálnak klasszikus kampányokra, sokkal inkább folyamatos narratívákra, hiteles arcokra és hosszú távú történetekre. Ennek hatására tovább tolódik az erőviszony a szponzor és a szponzorált között: a sportoló vagy tartalomkészítő szerepe erősödik, hiszen ő birtokolja a közönség figyelmét és bizalmát. A sportolói márka az együttműködések központi pillérévé válik.
Tímár Bálint – marketingvezető @ Ferencvárosi Torna Club
A szponzor továbbra is kontrollálja az üzenetet, ám annak bele kell simulnia a szponzorált kommunikációjába, azzal összhangban kell koherens, hiteles, közös értéket közvetítő tartalomként megjelennie. A sportszervezeteknek ugyanakkor mindez kihívás, hiszen szerepük kettős, nemcsak a szponzornak kell megfelelni, de saját márkájukat is kell építeni.
Szabó Máté – Senior Sports Communications Manager @ AMC Networks International – Central and Northern Europe (Sport TV)
Történt valami az elmúlt évben, ami megrengette a sportszponzoráció világát. Steph Curry és az Under Armour 12 éves, jól dokumentált és kölcsönösen előnyös kapcsolata véget ért. Meg merem kockáztatni, hogy Curry személye egykor jelentősen hozzájárult az Under Armour márka felemelkedéséhez. Azóta folyamatosan arról szólnak a hírek, hogy Curry épp milyen cipőben lép pályára a Li-Ningtől kezdve a Niken át az Antáig. Múltkor például egy Roger Federer signature teniszcipőben melegített be. Hoppá, ebben az esetben két sportlegenda találkozik! Az Under Armour részvényárfolyama az akkori hirtelen zuhanásból már visszatért, mégis mutatja Curry hatását. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a sportoló maga is márka, és az ő márkája akár túl is tud nőni bizonyos brandeken.
Egyébként maguk a sportolók is content kreátorok lettek. Abszolúte nem azt a világot éljük már, hogy egy sportoló úgy jelenik csak meg, hogy szerepel egy nagyszabású reklámban vagy óriásplakáton. Az a jó együttműködés, ahol a márka és a sportoló kéz a kézben együtt tud dolgozni egy közös célért. Ezért is fontos, hogy jó legyen a szinergia a két fél között.
Kiss Balázs – sports marketing manager @ PUMA Eastern Europe
A jelenlegi makrogazdasági környezet hatására 2026-ban várhatóan céltudatosabb, óvatosabb marketingköltés jellemzi majd a piaci szereplőket. A csökkenő forgalom különösen érzékenyen érinti a sportruházati szektort, de hasonló tendenciák más iparágakban is megfigyelhetők, elsősorban európai működésű vállalatoknál. Ennek következményeként az egyéni sportszponzorációk területén a sportolók előtt komoly kihívások állnak. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a márkák a sportolók közösségi média teljesítményét a főállású digitális tartalomkészítőkéhez hasonlítják, ami jelentősen megnehezíti a kötelezettségvállalások teljesítését. Ez a helyzet hosszú távon csak strukturáltabb együttműködésekkel és reális elvárásokkal kezelhető.
Érdemes lesz figyelni a nem európai, különösen kínai vállalatok megjelenését is a hazai sportszponzorációs piacon. Az elmúlt időszakban már láthattunk erre példát (Xiaomi), és én nem tartom kizártnak, hogy 2026-ban ezek a szereplők aktívabb jelenléttel formálják a piacot.
Pehl Bernadett – ügyvezető @ InScope Consulting
A nemzetközi példák azt is mutatják, hogy a sportolók egy része mára önálló márkává vált, ami túlmutat a hagyományos szponzorációs modelleken, és amelynek felépítésében kiemelt szerepet játszik a közösségi média. Topsportolók esetében a sportteljesítmény és az ismertség egy komplex, tudatosan épített márkaidentitás alapját képezi. Példaként korunk talán legnagyobb atlétáját, Mondo Duplantis-t említem, aki nem titok, hogy a zeneiparban is bontogatja a szárnyait. Kíváncsi vagyok mit tartogat a budapesti eseményre a svéd világsztár! (World Athletics Ultimate Championship, Budapest, szept. 11-13.!)
Sportszponzorációs trend #2: a szponzorációs piacon generációváltás figyelhető meg: a brandek fókuszába az Alfa generáció került, amelynek a médiafogyasztási és vásárlási szokásai teljesen eltérnek az elődeikétől, és gyorsan dekódolja a hiteltelen üzeneteket
Kosaras Renáta – elnök @ Magyar Sport Üzleti Szövetség
Az Alfa generáció sport iránti érdeklődésének megjelenésével a sportfogyasztás és a hozzákapcsolt üzenetek egy teljesen új szintre léptek. Vagyis a kötődés, és véleményformálás megnyilvánul a reklámfogyasztásukban is és a sportszponzoráció számukra már nem egy „csatorna” kérdése, hogy hol?, hanem értékkérdés lett. A figyelmük nem jár automatikusan a márkáknak. Annál van, akit hitelesnek éreznek. Egy sportoló, aki „mindent is reklámoz”, gyorsan elveszítheti azt a bizalmi tőkét, amelyre a személyes márkája épül. Az Alfák rendkívül gyorsan dekódolják az önazonosság hiányát: számukra nem a logók száma számít, hanem a következetesség, az önazonosság.
Ebben a generációban a cool nem egyenlő már a luxussal, vagy a jóval, kiszélesítették a véleményformálás szintjeit, sokkal inkább állásfoglalásokat használnak – banger, slay, rizz, brain rot – és tesznek, akár a sportolóra is. Egy tudatosan vállalt, akár kevesebb szponzorból álló portfólió – amely társadalmi, környezeti vagy mentális értékeket is képvisel – hitelesebb számukra, mint egy túlárazott, de üres reklámzaj. Az Alfa generáció nem utasítja el a drága termékeket, de érzékeny arra az ellentmondásra, amikor egy példakép elérhetetlen és frusztráló életstílust reklámoz.
Ez komoly felelősséget tesz a sportolókra. Egy luxusmárka ajánlása egyszerre hordozhat pozitív üzenetet – aspirációt, a teljesítmény jutalmát –, és negatívat is: irreális elvárásokat, fogyasztási nyomást vagy hitelességi törést. A kérdés nem az, hogy szabad-e ilyet vállalni, hanem az, hogy milyen kontextusban jelenik meg. Szimbólumként vagy életcélként. Ez a különbség ma már mindent eldönt. A sportszponzoráció az Alfa generáció megjelenésével nem lett hatékonyabb, sőt sokkal kevésbé kontrollálhatóvá vált.
Balogh Orsolya – marketing- és kommunikációs igazgató @ MTK Budapest
A szponzorációs piacon is generációváltás figyelhető meg, a brandek fókuszába az Alfa generáció került, akiknek a médiafogyasztási és vásárlási szokásai teljesen eltérnek az elődeikétől. Ez a korosztály már nem a hagyományos reklámokra fókuszál és reagál, hanem az általuk kedvelt tartalomgyártókon keresztül érhető el leginkább.
Dudás Hunor – ügyvezető, tulajdonos @ the path sportsmanagement
Az Alfa generáció elérése minden szponzor számára kritikus. A fiatal közönség más értékeket képvisel, más márkákat követ, és más módon kommunikál. A szponzoroknak szegmentált megközelítésre van szükségük.
Dr. Pethő Beáta – marketing igazgató @ One Veszprém KC
Már évekkel ezelőtt is prognosztizálható volt, hogy a sportszponzoráció új korszak előtt áll. A digitalizáció egyre jelentősebb térnyerésével és a fiatalabb generációk (Alfa és késői Z ) merőben más médiafogyasztási szokásai miatt ezen a területen is egyre több lehetőséggel, – ugyanakkor változással – kell számolnunk, ami a klubokat folyamatos alkalmazkodásra kényszeríti. Úgy gondolom, ez a változás sokkal inkább egy folyamat, semmint konkrét évszámhoz köthető esemény. A kizárólag hagyományos modell alkalmazása már kevésbé működőképes a digitális világban. A mezeken, mérkőzéseken való megjelenés már önmagában nem elegendő, a social platformok bevonásával a szponzoráció kiterjedt, folyamatos online jelenlétté vált, amely nem csupán eseményekhez kötött. A szponzorok így a teljes szezonban kapcsolatban maradhatnak a csapatok szurkolóival.
Sportszponzorációs trend #3: a sportszponzoráció terén a közös értékteremtés továbbra is meghatározó elem maradt
Tímár Bálint – marketingvezető @ Ferencvárosi Torna Club
A sportszponzoráció alaposan átalakulóban van az eddig megszokott modelltől, de a sportszervezetek jócskán profitálhatnak belőle. Az egyre nagyobb médiazajban, a digitális világban egyre nehezebb egy fogyasztói márkának a figyelmet folytatólagosan megragadnia „önerőből”. A sportszervezetekre mindez szerencsére nem jellemző, hiszen folyamatos nyilvános figyelem, érdeklődés követi a sporteseményeket és a klub körüli működést – bár esetükben is megfigyelhetők figyelmi hullámok, meccs hiányában kisebb érdeklődéssel. A sportszervezetek segítséget nyújthatnak a szponzoroknak, hiszen a felhasználó szeretett klubja iránti bizalom és érdeklődés segítségével sokkal hatékonyabb, a szponzorok üzenetét érdekes formában közvetítő szereplőként jelenhetnek meg a sportklubok, ami mára jóval túlmutat a ruházaton vagy egyéb reklámfelületen megjelenő logómegjelenésnél.
Kocsis Julianna – kommunikációs menedzser @ Hydro Fehérvár AV19
A sportszponzoráció világában, minden digitális átalakulás ellenére, az értékteremtés továbbra is meghatározó elem maradt. Székesfehérváron, ahol több profi sportcsapat is aktívan jelen van a városi kezdeményezésekben, és ahol a helyi közösségek támogatása kiemelt szerepet kap, ez különösen hangsúlyos. A szponzoráció ebben a környezetben sok esetben már nem egyedi együttműködésekben, hanem hosszabb távon épülő, közös jótékonysági és társadalmi felelősségvállalási gyakorlatokban jelenik meg. A partnerek nem csupán a csapat működését támogatják vagy CSR-célokat valósítanak meg, hanem saját kommunikációs felületeiken keresztül üzleti céljaik mellett közvetetten a magyar jégkorong népszerűsítéséhez is hozzájárulnak.
Míg néhány sportágban – például az autóversenyzésben vagy a teniszben – az egyéni sportolók erős személyes márkája köré épülnek a szponzorációk, addig a jégkorongban más a dinamika. Itt nem az egyes játékosok, hanem a csapatmárka az elsődleges vonzerő, különösen a szurkolók és a márkák szemében. A sportág hazai növekedési potenciálja miatt a partnerek stratégiai szerepe kiemelt: egy jól megválasztott szponzor nem csupán megjelenési felületet kap, hanem platformot is biztosít a jégkorong népszerűsítéséhez – legyen szó családi programokról, mérkőzésnapi aktivitásokról, edukációs kampányokról vagy innovatív digitális tartalmakról. Ebben az együttműködési modellben a szponzor nem pusztán „láthatóvá válik”, hanem aktívan hozzájárul a sport fejlődéséhez, miközben a szponzorált tartalommal, történettel és valódi értékkel jelenhet meg új közönségek előtt.
Dudás Hunor – ügyvezető, tulajdonos @ the path sportsmanagement
2026-ban a hazai sportmarketing piacnak követnie kell a globális trendeket, miközben meg kell tartania a helyi autenticitást. Azok a szponzorok és szervezetek, amelyek képesek a globális best practice-eket lokalizálni, versenyelőnyre tehetnek szert.
A globális piacon a szponzoráció már nem csupán logóelhelyezés. A közös értékek közvetítése és az élményt nyújtó partnerségek jelentik az új standardet. A hazai piacon még mindig sok szponzor a régi modellben gondolkodik, de a globális trendek azt mutatják, hogy a co-creation modellek és az autentikus partnerségek lesznek a sikeres megoldások.
Az autenticitás, az adatvezérelt döntéshozatal és az értékteremtés lesz a sikeres kampányok alapja. Azok a szponzorációs modellek, amelyek valódi partnerséget, közös értékeket és élményt nyújtanak, felülmúlják a tradicionális megoldásokat. A hazai sportmarketing piac 2026-ban az inflexiós pont küszöbén áll. Azok az ügynökségek, szponzorok és szervezetek, amelyek képesek gyorsan adaptálódni és innoválni, lesznek az igazi nyertesek.
Dr. Pethő Beáta – marketing igazgató @ One Veszprém KC
Az adatvezérelt, személyre szabott tartalmak lehetővé teszik, hogy a szponzori megjelenések ne csupán passzív, logóalapú brandjelenlétre korlátozódjanak, hanem a cégek aktív értékteremtőkként pozicionálják magukat a közösségen belül. Ezért a hagyományos reklámkommunikáció mellett elengedhetetlenek a stratégiai kollaborációk, a co-branded kampányok, a közös élményalapú aktivációk és a CSR-projektek is, amelyek nemcsak mérhető üzleti hatást generálnak, de a szurkolók számára is értéket teremtenek.
Azok a stratégiák lesznek igazán sikeresek a jövőben – véleményem szerint -, amik olyan partnerségi rendszerre építenek, ahol minden fél – a klub, a szponzor, a csapat és a szurkolók – kölcsönösen erősíti egymást. Ez a fajta üzleti ökoszisztéma elkötelezetté tesz minden részvevő felet, és nem utolsósorban mélyíti az összetartozás érzését, ami a sportban még kiemelkedőbb jelentőséggel bír. A One Veszprém HC együttműködéseiben is törekszünk és törekednünk is kell arra, hogy a szponzorainkat érdekeltté tegyük az együtt gondolkodásban, a közös értékteremtésben, valamint az olyan tartalmak, aktivitások kialakításában, amelyek a szurkolóink számára új élménnyel, értékkel szolgálnak.
Sportszponzorációs trend #4: 2026 globális (téli olimpia, futball-vb) és hazai rendezésű (BL-döntő, női kézilabda FINAL4, World Athletics Ultimate Championship) mega-sporteseményei csúcsot jelenthetnek marketingaktivációban – bár még jobb lett volna a helyzet, ha a magyar válogatott kijut a labdarúgó világbajnokságra
Kiss Balázs – sports marketing manager @ PUMA Eastern Europe
Budapest sportesemény szempontból kiemelt szerepet kap idén köszönhetően a Bajnokok Ligája döntője és a World Athletics Ultimate Championship új versenyének lokális megrendezésével. Ezek az események lehetőséget adnak arra, hogy a globális márkák különleges aktivációkon keresztül mozgósítsák szponzorált klubjaikat, sportolóikat, ami várhatóan új típusú megoldásokat hozhat a hazai piacra.
Szabó Máté – Senior Sports Communications Manager @ AMC Networks International – Central and Northern Europe (Sport TV)
Emlékezetes hetei lesznek a magyar szurkolóknak. Sokat beszélünk róla, hogy a Puskás Aréna ad otthont a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjének, de arról talán kevesebb szó esik, hogy egy héttel azután a női kézilabda FINAL4 mezőnye költözik Budapestre. Ez utóbbit persze már megszoktuk, de mégis elmondható, hogy két sportág csúcssorozatának legfőbb eseménye lesz hazánkban. Ez nagy dolog a szurkolóknak, és legalább ilyen fontos a cégeknek is. Az UEFA és az EHF nagyszabású megállapodásai korlátozhatják valamelyest a szponzorok jelenlétélt, de ezek mellett az események mellett érdemes megjelennie a nagyobb költőknek. Elképesztő elérése lesz a rendezvénysorozatnak. Zárójeles megjegyzés, hogy a FINAL4-t a Sport1 közvetíti majd, és ez minden évben kiemelt esemény számunkra.
Az idei foci-vb picit más is lehetett volna, ha ott van a magyar válogatott, de ettől függetlenül ez mégis a labdarúgás csúcseseménye, ami kiemelt időszak a sportszponzoráció tekintetében, ugyanez igaz a téli olimpia esetében. Egyébként az engem személy szerint külön érdekel, hogy milyen hatással lesz a torna körüli kommunikációra és felhajtásra, hogy az USA házigazda lesz.
Balogh Orsolya – marketing- és kommunikációs igazgató @ MTK Budapest
Az előttünk álló időszakot jelentős globális sportesemények határozzák meg, amelyek köré rengeteg hazai és nemzetközi kampány is épül. A Téli Olimpia és a Labdarúgó-világbajnokság mellett számunkra kiemelt jelentőséggel bír, a májusban megrendezésre kerülő budapesti Bajnokok Ligája döntő.
Ezek az események nemcsak nézettségben, hanem marketingaktivációban is csúcsot jelentenek majd. A hazai rendezésű BL-döntő óriási lehetőség a helyi márkák és a magyar sportmarketing szakma számára, hogy nemzetközi szinten is megmutassák kreativitásukat. A szponzoroknak fel kell készülniük arra, hogy ezeken az eseményeken a zaj óriási lesz, így csak hiteles, a sportolói márkával szervesen illeszkedő, értékalapú kommunikációval lehet majd kitűnni.
Szabó Gergő – sport média tanácsadó @ The Team Play
A nagy globális sportesemények — téli olimpia, labdarúgó-világbajnokság, budapesti BL-döntő — továbbra is kiemelt láthatóságot biztosítanak, ugyanakkor azoknál a márkáknál keletkezik nagyobb érték, amelyek nem pusztán eseményekhez, hanem közösségekhez kapcsolódnak, és nem kampányszerűen, hanem folyamatos jelenléttel építkeznek.
Kosaras Renáta – elnök @ Magyar Sport Üzleti Szövetség
A globális sportesemények – világbajnokságok, olimpiák – továbbra is óriási figyelmet generálnak, de az Alfa generáció számára önmagukban nem elegendőek. A budapesti UEFA Champions League-döntő jó példája annak, hogyan találkozhat egy globális esemény lokálisan értelmezhető élménnyel. A valódi hatás azonban nem a döntő napján születik, hanem az események közötti időszakban: abban, hogy van-e folyamatos, értékalapú narratíva.
Tóth Dávid – kommunikációs és marketing menedzser @ Falco-Vulcano Energia KC Szombathely
A sportélmény mellett a szponzori aktivitások miatt is érdekes lett volna, ha a magyar férfi futballválogatott kijut a 2026-os futball VB-re. Így is lesznek események, de olyat láthattunk volna, amit talán még az olimpiák idején sem…
+ amire érdemes odafigyelni: a hazai piac fejlődése lassú, még mindig messze vagyunk az ideális szponzor-szponzorált kapcsolattól
Pehl Bernadett – ügyvezető @ InScope Consulting
Kedvenc témám a médiát követően, de csak ismételni tudom tavalyi önmagam és minimális változtatással a 2025-ben elmondottakat tudnám idetenni. A sportkörnyezet itthon nem lépett szintet tavaly óta, továbbra is várom azt az üdítő példát, amely magával húzza majd a többieket.
Érhetné kritika persze a márkákat is. Egy kérdéses, ám vélhetően egy nagyobb összegű/értékű megoldással találkozhatunk ma is. Az egyik látványcsapatsportág bajnokságának névadója egy másik csapatsportág néhány képkockájával készítette el az imidzsfilmjét. Én örülök, ha mindkét sportág profitál a márka dotálásából, de ez nem látszik a mindennapok kommunikációjában, ettől nem lesz nagyobb a nézőszám és én sem bankolok majd ott, ahonnan ez a példa jött.
Itt szeretném kiemelni, hogy nagy örömünkre sikerült a tavalyi évben olyan marketing szponzorációs megoldást akvirálnunk az Inscope-val, amely a márkának és a sportklubnak is kiemelt figyelmet generált a közösségi médiában, egyúttal edukált a felelős és környezettudatos viselkedésre egyaránt.
Tóth Dávid – kommunikációs és marketing menedzser @ Falco-Vulcano Energia KC Szombathely
Véleményem szerint ezen a piacon nem történt nagy változás, megyünk tovább azon az úton, miszerint a szponzoráció kezd még jobban egyfajta kollaborációvá átalakulni, ahol a sportklub, sportoló, szövetség folyamatosan kommunikál és alkot a szponzor céggel. Én ezt látom a sikeres és követendő példának, mert így lehet egy sikeres kommunikációt felépíteni, és a mai gazdasági környezetben a szponzorált célja ugyanúgy a szponzor sikeressége, hiszen a szponzoráció az egyik legdrágább és legnehezebben mérhető marketingkommunikációs eszköze a cégeknek. Ha nem úgy megy a cégnek, és üzleti alapon hozza meg a döntéseit, akkor a leghamarabb a szponzoráció összege csökkenhet, vagy szűnhet meg! Éppen ezért a szponzoráltaknak érdemes aktívan, és gyakran proaktívan, szerepet vállalni a szponzorációban. Szigorúan a hazai trendeket figyelve, valami megmozdult, de még mindig messze vagyunk az ideális szponzor-szponzorált kapcsolattól (vagyis, amit látni lehet a nyugat-európai, észak-amerikai példákból). Nem szabad beleesnünk abba a hibába, hogy azt hisszük, hogy a külföldön már egy-két helyen megváltozott erőviszonyok (a cégek versenybe szállnak a sportklub, sportoló szponzorálásért) itthon is tetten érhetőek lesznek… A hazai sportéletben (talán) egy-két kivételtől eltekintve nincs ilyen sportklub, vagy sportoló, aki megteheti, hogy hátra dőlhet ezen a területen.
Az én meglátásom, hogy még rengeteg feladata van a sportszférának, hogy érdekesek/értékesek legyünk a cégek számára, mert ha jobban belegondolunk, ugyanazok a platformok állnak a rendelkezésükre, mint nekünk, sőt a legtöbb cégnek, nagyobb emberi, tárgyi és anyagi erőforrás áll a rendelkezésére (a marketing területén is), mint a sportklubok többségének. Akkor mit tud a sportszféra ezeknek a cégeknek? Ezen a kérdésen mihamarabb el kell gondolkodni. Egy biztos a money first gondolkodásmód eddig sem működött, és a későbbiekben még inkább nem fog.
Visszatérve a saját magam kérdésére, hogy mit tud adni egy sportklub, sportoló a cégeknek? Reflektorfényt (olimpia, vb, tv-s közvetítések), új célcsoportot (ismerjük a szurkolóinkat?), célzott elérést (tudjuk, kik, milyen érdeklődési körrel rendelkezők követnek minket, látogatnak ki a csarnokba/stadionba?), érzelmi kötődést – nem szeretem használni, mert van egy negatív kép már a fejünkben erről a szóról -, mert a sportklubok, sportolóink igenis influenszerek. Példaképpé tudnak válni a gyerekek, szurkolók, családok szemében. És igen, az érzelmi kötődés a legnagyobb „ütőkártyája” a sportszférának, mert ilyen szoros kapcsolatot nagyon kevés cég képes kiépíteni a vásárlói és maguk között. Én ebben látom a legnagyobb fejlődési potenciált, hogy igenis építsünk közösségeket, (inkább offline, mint online) lesz hatása…
Összefoglalva:
- még mindig a sportszférának kell adni, és megküzdeni a szponzorokért (és ez így is van jól)
- szoros kapcsolatot kell tartani, hiszen a célunk, hogy sikeres legyen az együttműködés
- mit tudunk adni? – egy elkötelezett közösséget (ezért tenni, dolgozni kell, éveken keresztül)
A 2026-os hazai sportmarketing trendekről szóló cikksorozatunk további részei elérhetők az alábbi linkekre kattintva:
- Közösségi média trendek
- Sportmédia trendek
- Sportszponzorációs trendek (jelenlegi cikk)
- Digitális trendek
Módszertan:
A megkérdezett szakembereknek szabad teret adtunk a véleményük kifejtésére, csupán a témákat jelöltük meg ötletindítónak, amelyeket egy-egy cikkben dolgozunk fel. A válaszokat rendszereztük, majd azonosítottuk a közös meglátások alapján kirajzolódó trendeket, fejlődési irányokat, amelyek tetten érhetők a magyar sportpiacon. A szakemberek válaszainak vonatkozó részeit az adott trendnél tüntettük fel megszólalásként, így egy megkérdezett több trendnél is szerepelhet, ha a válaszában több témára is kitért.
Köszönjük azoknak, akik megosztották velünk a gondolataikat arról, hogy 2026-ban milyen jelentős változások várhatók a hazai sportmarketingben, és részletezték, hogy véleményük szerint ezek a trendek milyen hatással lesznek a munkájukra, illetve általában véve az iparágra:
- Balogh Orsolya – marketing- és kommunikációs igazgató @ MTK Budapest
- Dudás Hunor – ügyvezető, tulajdonos @ the path sportsmanagement
- Kiss Balázs – sports marketing manager @ PUMA Eastern Europe
- Kosaras Renáta – elnök @ Magyar Sport Üzleti Szövetség
- Kocsis Julianna – kommunikációs menedzser @ Hydro Fehérvár AV19
- Murár-Biczó Nikoletta – marketing menedzser @ Győri Audi ETO KC
- Pehl Bernadett – ügyvezető @ InScope Consulting
- Dr. Pethő Beáta – marketing igazgató @ One Veszprém KC
- Szabó Gergő – sport média tanácsadó @ The Team Play
- Szabó Máté – Senior Sports Communications Manager, AMC Networks International – Central and Northern Europe (Sport TV)
- Sztancsik Tamás – kreatív producer @ pretanet.tv
- Tímár Bálint – marketingvezető @ Ferencvárosi Torna Club
- Tóth Dávid – kommunikációs és marketing menedzser @ Falco-Vulcano Energia KC Szombathely




