A Real 1902-es alapítása óta a sociók (klubtagok) tulajdonában van, és bármilyen változtatás az ő jóváhagyásukat igényelné egy szavazás során. A spanyol futballban jelenleg csak három másik klub működik ugyanezzel a struktúrával: az Athletic Bilbao, az Osasuna és a Barcelona.
A Deloitte jelentése szerint a Madrid az egyetlen klub a világ futballjában, amely 1 milliárd eurót meghaladó bevételt ért el még a 2023/24-es szezonban, ennek ellenére Florentino Pérez elnök arról beszélt, hogy a tagsági tulajdonlás bizonyos módokon visszatartja a klubot, különösen, amikor olyan riválisokkal kell versenyezniük az átigazolási piacon, amelyek mögött milliárdos magántulajdonosok vagy állami befektetési alapok állnak.
A 78 éves klubelnök először tavaly, a klub éves közgyűlésén említette annak a lehetőségét, hogy „népszavazást” tartsanak a tulajdonosi struktúra megváltoztatásáról, olyan módosításokat javasolva, amelyek lehetővé tennék a külső partnerek befektetését, miközben a kontroll a tagok kezében maradna, bár konkrét javaslatokat akkor még nem osztott meg.
A The Athletic ügyet ismerő forrásai szerint a klubelnök most új részleteket és további terveket kíván bemutatni a 2025-ös éves közgyűlésen, amelyre várhatóan november vége előtt kerül sor.
Az ötlet – amelyet már házon belül is megvitattak – arról szól, hogy a Real Madridot lényegében két külön egységre osszák, különválasztva a futballrészleget az üzleti tevékenységtől, így a sociók technikailag megtarthatnák a tulajdonjogot, miközben a befektetőket arra hívnák meg, hogy vásároljanak részesedést a klub üzleti működésében.
A The Athletic forrásai kiemelték, az adózási és jogi okokból rendkívül összetett folyamat pontos részletein még dolgoznak, de a klubon belül és kívül egyaránt növekvő várakozás érződik, hogy a következő hetek a Santiago Bernabéuban történelmi változások kezdetét jelenthetik.
Mi a Madrid tulajdonosi modellje?
Minden spanyol sportklub tagi tulajdonban volt egészen az 1990-es évek elejéig, amikor a spanyol kormány előírta, hogy a profi csapatokat egy különleges típusú magánvállalattá kell átalakítani, úgynevezett sportvállalati részvénytársaságokká. A Real Madrid azon négy klub egyike volt, amely külön engedéllyel megőrizhette eredeti, tagi tulajdonosi formáját a Barcelona, az Athletic Bilbao és az Osasuna mellett.

(Fotó: realmadrid.com)
Ez a négy klub mind nagyon büszke a különleges státuszára, amely demokratikus folyamatokat foglal magában, például, hogy a tagok választják meg a klub elnökét, jóváhagyják [vagy elutasítják] az éves beszámolót, és szavaznak a klub alapszabályának módosításairól az évente kötelezően megtartott közgyűléseken.
Hogyan működik ez a gyakorlatban?
A jelenlegi szabályok szerint csak a sociók gyermekei vagy unokái jelentkezhetnek új tagnak. A klub körülbelül 100.000 tagjából pedig csak egy kiválasztott csoport szavazhat az éves közgyűlésen. Őket küldött tagoknak hívják, számuk nagyjából 2.000 fő, és őket egy választáson jelölik ki, amelyen minden tag részt vehet.
A másik három, tagi tulajdonban lévő La Liga-klubhoz képest a Real Madrid közgyűlésein szinte semmilyen nyilvános ellentmondás nem szokott lenni, az igazgatótanács javaslatait szinte mindig nagy többséggel fogadják el a küldött tagok.
Visszatekintés
2012-ben a klub alapszabályát úgy módosították, hogy az elnökjelölteknek legalább 20 éve tagnak kell lenniük, és a klub éves költségvetésének 15%-át fedező pénzügyi garanciát kell vállalniuk [ez a 2024–25-ös szezonban 1,1 milliárd euró volt]. A módosítást 997-en támogatták, 100-an ellene szavaztak, és 15-en tartózkodtak.
Az utóbbi években a küldött tagok hasonló többséggel hagyták jóvá azt a javaslatot is, amely lehetővé tette a klub számára, hogy amerikai befektetési cégekkel társuljon a Bernabéu stadion újjáépítésének finanszírozására.
Milyen külső partnerei vannak már most a Real Madridnak?
A felújított Bernabéu körülbelül 1,8 milliárd eurós költsége, valamint a COVID 19-járvány pénzügyi hatásai miatt a Real Madrid az utóbbi években külső pénzügyi forrásokat keresett. 2017-ben a klub megállapodást kötött az amerikai Providence magántőke-befektetési csoporttal, amely 200 millió eurót biztosított a jövőbeni szponzori bevételek egy részéért cserébe.
2021-ben ezt a megállapodást újratárgyalták, és további 50 millió eurót kaptak. 2022 májusában az amerikai Sixth Street befektetői csoport 360 millió eurós finanszírozást nyújtott a Bernabéu átépítéséhez. Ez a megállapodás egy 20 éves partnerséget hozott létre egy közös vállalaton keresztül, amely a stadion összes bevételét kezeli — kivéve a bérletesek jegyeladásait.
A Legends nevű stadionüzemeltető cég — amelyben a Sixth Street többségi tulajdonos — szintén társult a Real Madriddal, hogy kezelje a klub kiskereskedelmi tevékenységeit, valamint a Bernabéu összes éttermét és bárját. Emellett egy külön Bernabéu nevű vállalatot és márkát is létrehoztak, amely a klub nem futballal kapcsolatos tevékenységeit irányítja, például Taylor Swift-koncerteket, NFL-mérkőzéseket és vállalati rendezvényeket.
Hogyan készíti elő Pérez a változást?
Pérez gyakran hangoztatta, hogy elsődleges célja a tagi tulajdonosi modell megőrzése, és hogy ez motiválja a La Ligával és az UEFA-val folytatott rendszeres csatáit, valamint az Európai Szuperliga tervének folyamatos támogatását. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy ez a socio-modell megnehezíti a versenyt azokkal az európai elitklubokkal, amelyek tulajdonosai közvetlenül tudnak tőkét injektálni a csapataikba.
Mindezeket az érveket újra felelevenítette a Real Madrid 2024. novemberi közgyűlésén, amikor váratlanul bejelentette, hogy jövőben akár szavazásra is bocsáthatják a klub irányítási és tulajdonosi struktúrájának módosítását.
Pérez ezt mondta akkor: “Megerősíthetem, hogy elhozzuk ebbe a közgyűlésbe a javaslatot a klub vállalati átszervezésére, amely világosan biztosítja a jövőnket, megvéd minket az előttünk álló fenyegetésektől, és mindenekelőtt garantálja, hogy mi, a tagok, valódi és teljes tulajdonosai legyünk klubunknak és gazdasági javainknak. És természetesen bevezetjük azokat a szükséges elemeket is, amelyek biztosítják, hogy a klub feletti tényleges ellenőrzés mindig a tagok kezében maradjon. Mi, a tagok, közösen, egy népszavazás keretében döntjük majd el a sorsunkat.”

(Fotó: realmadrid.com)
Azóta Pérez nyilvánosan alig beszélt erről a népszavazásról, vagy arról, hogy pontosan milyen kérdésről szólna. A Real Madrid vezetése azonban nagyon is tisztában van a klub pénzügyi értékével: egy forrás szerint a Real Madrid akár 10 milliárd eurót is érhet, ugyanannyit, mint az NFL legértékesebb csapata, a Dallas Cowboys.
Mi történhet most?
Több forrás is megerősítette a The Athleticnek, hogy a Real Madrid vezetősége – a közeli tanácsadóival, a Key Capital Partners befektetési céggel és a Clifford Chance ügyvédi irodával együtt – új tulajdonosi modelleket vitat meg, amelyek lehetővé tennék a külső befektetéseket, miközben a klub irányítása továbbra is a sociók kezében maradna.
Ennek ellenére továbbra sem egyértelmű, pontosan milyen irányt fog venni a klub. Az egyik elképzelés az, hogy a Real Madridot két külön entitásra osztanák: az egyik a futballtevékenységet, a másik pedig a klub üzleti működését fedné le.
Ebben a forgatókönyvben a Madrid lehetőséget adna befektetőknek, hogy részesedést vásároljanak az üzleti részben (például televíziós jogokban vagy stadionbevételekben), miközben a klub tulajdonjoga jogilag továbbra is a sociók kezében maradna a klub alapítványán keresztül.
Hogy ez pontosan hogyan működne a gyakorlatban, és hogyan egyeztethető össze a spanyol adózási és cégjoggal, az még nincs véglegesítve.
Felmerült az a lehetőség is, hogy a tagok eladhassák saját részesedésüket, akár 50.000–100.000 euró közötti egyszeri haszonért, de a források szerint ezt a tervet már elvetették. Egy külső befektető számára előnyösebb lenne, ha kevesebb helyi tag és több egyszeri látogató járna a stadionba, azonban ezek a sociók képezik Pérez hatalmi bázisát, így az ő elégedettségük kulcsfontosságú számára.
A Madridon belüli vitákhoz közel álló források szerint a vezetőség mindenképpen szeretné biztosítani, hogy a legfontosabb döntések – például az edző kinevezése vagy a játékosigazolások – mindig a klub igazgatótanácsánál maradjanak, amely végső soron a socióknak felel. Egy, a klub és a tagok számára is elfogadhatóbb lehetőség lehetne a Bundesliga 50+1 szabályához hasonló modell, amelyben a klubtagok mindig megtartják a döntéshozatali jog többségét (50% + 1 szavazat).
Az viszont továbbra sem világos, hogy a klub hogyan tudná a tulajdonosi struktúrát ilyen irányba terelni anélkül, hogy komoly jogi és működési akadályokba ütközne a vezetőség, a tagok és a befektetők részéről egyaránt.
Egy iparági forrás szerint az ilyen modellben a befektetők számára elérhető 49%-os részesedés a korlátozott befolyás miatt kevésbé lenne vonzó, vagyis pénzügyileg nehezen értékesíthető. Pérez mindig világosan kifejtette, hogy soha nem akar olyan helyzetet, ahol kívülállók átvehetnék a Real Madrid irányítását.
“Senki nem veheti magához a teljes hatalmat” – mondta még 2012-ben a tagoknak. – “És nem akarok rosszat feltételezni senkiről, se arab sejkekről, se oroszokról, de ez a mi saját ügyünk.”
Bármilyen új modellről is legyen szó, a befektetőktől befolyó pénz nem magánszemélyekhez kerülne, hanem a klubhoz, a csapat megerősítésére vagy egyéb infrastrukturális beruházásokra.
A 78 éves elnök, aki az 1950-es évek óta jár a Bernabéuba, olyan módot keres, amellyel rövid távon is megtartja az irányítást, miközben hosszú távon is biztosítja a klub versenyképességét az elitben. Akármi is lesz a döntés, a Real Madrid klubmodelljének megváltozása elkerülhetetlen, és már egy ideje elő van készítve.
Hogy hogyan sikerül majd megtalálni a megfelelő egyensúlyt a különböző érdekek – az élethosszig tartó szurkolók, a jelenlegi vezetők és a jövőbeli befektetők – között, az még kérdéses. A döntő tényező minden bizonnyal a részletekben rejlik majd, abban, amit végül a tagok szavazásra bocsátanak.




