Szerző: Dallos Dávid

marketing és kommunikációs szakember | Vívó pályafutása befejezése után több mint tíz évet dolgozott reklámügynökségeken, jelenleg a médiapiacon tevékenykedik. Részt vett többek között a Dreher a Mol, a Ford és a Kia sport irányú kommunikációs fejlesztéseiben. Dolgozott, illetve dolgozik többek között az MLSZ-szel és a Magyar Vívó Szövetséggel, kezdeményezésére indult el hazánkban is a Vívó Flashmob rendezvénysorozat. Több autós esemény ötletgazdája, szervezője. 2013 óta a tagja a Sportsmarketing Hungary csapatának.

2021. január 24-én 1,6 millió ember fizetett azért, hogy élőben lássa McGregor és Poirier MMA-meccsét. A magasnak tűnő szám ellenére nem ez volt a történelem legnézettebb ketrecharc küzdelme. Az összes pay-per-view [PPV] közvetítés rangsorában pedig épp csak befér az első tízbe. Kik a legjobbak, és hogyan épült fel ez az iparág?

Hol tanuljon tovább a gyerek a középfokú oktatásban, ha jól sportol? Egyáltalán kinek érdemes sportiskolába menni? Mit nyújt egy sportgimnázium, sportosztály? Mit érdemes figyelembe venni a kiválasztásnál? Hogyan lehet megismerni az egyes intézményeket? Mit kell tudni a felvételiről? Sok családban rágódnak most szülők és gyerekek ezeken a kérdéseken. Megpróbáltam összeszedni a válaszokat, egyrészt saját tapasztalat alapján, másrészt az EMMI Sportállamtitkárságának, a Sportiskolák Országos Szövetségének [SIOSZ] és a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium igazgatójának, Polgár Anikónak segítségével.

A magyar válogatott és a Dunaújváros játékosa saját márka építésébe fogott, szakemberekkel együttműködve tudatos marketing és kommunikációs tevékenységet folytat. Az eddigi eredményekről és a további célokról beszéltünk a 24 éves sportolóval.

A Magyar Olimpiai Bizottság [MOB] tavaly novemberben mutatta be a Magyarock – Olympic Team Hungary kezdeményezés első elemeit, grafikai megjelenését. Az olimpia eredetileg tervezett időpontjának nyitónapján pedig elindult a magyar olimpiai csapat új szurkolói márkája, amely, alkotói és létrehozói szerint a sport által nemzeti egységet kovácsoló eszmévé válhat.

Az év elején még úgy tűnt, hogy 2020 a sportgazdaság arany éve lehet, az iparági előrejelzések azt jósolták, hogy az egész globális reklámipart a sport viszi majd előre, köszönhetően elsősorban a labdarúgó Európa-bajnokságnak és a nyári olimpiai játékoknak. A Covid19 járvány természetesen mindezt borította, nem csak a fenti két eseményt halasztják el, hanem gyakorlatilag a teljes sportélet leállt. Ennek pénzügyi következményeit még megbecsülni is nehéz.

A járvány miatt kialakult helyzet, a sportélet összeomlása az elmúlt hetekben még inkább középpontba állította az e-sportot. Több klasszikus sportághoz – mint a labdarúgás vagy autóversenyzés – kapcsolódó verseny indult, vagy erősödött meg, és mivel friss sport tartalom szinte csak ebben a sportágban elérhető, a közvetítések egyre több helyen megjelennek. Az e-sport jövőjéről, speciális helyzetéről, szervezeti felépítéséről beszéltünk Biró Balázszsal, aki a Magyar E-sport Szövetség elnöke [HUNESZ] és az Európai E-sport Szövetség [EEF] tanácsadói tagja.

Temesvári Zoltán és csapata közel 11 évig dolgozott a Ferencvárosi Torna Clubnál. Elindították az ország első hivatalos szurkolói ajándékboltját, létrehozták a webshopot, a merchandising a klub üzleti tevékenységének fontos eleme lett. Január óta önállóan, saját cégével azon dolgozik, hogy a magyar sportszervezetek kereskedelmi szempontból is hatékonyan működjenek. A hazai piac sajátosságairól, a klubok lehetőségeiről beszélgettünk.

Sorra jelennek meg a hírek az e-sport gyors fejlődéséről, óriási pénzdíjakról, hatalmas nézettségről, tőkeerős szponzorokról. Ám ezek szinte mindig a nemzetközi helyzetet mutatják. A terület két hazai szakemberével, dr. Rippel-Szabó Péterrel, a Bird & Bird nemzetközi ügyvédi iroda ügyvédjével és Szalai Ádámmal, a Nemzeti Gaming és eSport Sportági Szövetség [NGES] alelnökével, beszélgettünk az itthoni körülményekről, illetve arról, hogy hogyan halad az e-sport szakosodásának, szövetségi rendszerének építése.