Az első modern olimpiai játékokon még nem vettek részt női sportolók. Ennek fő oka leginkább maga Coubertin báró volt, aki azt mondta: „a hölgyek bizonyos megrázkódtatásokat nem bírnak ki”. A helyzet mára alaposan megváltozott, a NOB alapszabálya kimondja: „erősíteni kell a nők megjelenését a sportban, minden szinten”. Hogyan értünk el idáig?
A második modern nyári olimpián már 22 hölgy versenyzett, innen lassan, fokozatosan nőtt a nők száma és aránya a játékokon. De csak az 1976-os montreali olimpián érte el a arányuk a 20%-ot! 2012-ben, Londonban már minden ország delegációjában volt női atléta. 2016-ban Rióban pedig a 11.238 versenyző 45%-a hölgy volt.
Női versenyek, versenyszámok
1900-ban három „vegyes sportágban” – vitorlázás, krikett, lovaglás – és két „női sportágban” – tenisz és golf – küzdöttek hölgyek. Pont 100 évvel később, Sydneyben már súlyemelésben is versenyeztek, négy évvel később birkózásban és vívásban is. Majd Londonban a női boksz, Rióban pedig a rögbi mutatkozott be. Brazíliában 161 sportágban osztottak érmeket férfiaknak,136-ban nőknek, emellett 9 vegyes sportág – többek között vitorlázás és lovaglás – volt műsoron.
A „csak férfi” sportágak között még ott van az 50 km-es gyaloglás és a kenu, a NOB tervei szerint ezek szabályai is változnak majd 2020-ra. Vannak „csak női” sportágak is: a szinkronúszás és a ritmikus sportgimnasztika tartozik ide.
Az Egyesült Államok és Magyarország riói olimpiai csapata
2016-ban Rióban az USA 121 érmet nyert, ezzel első lett az éremtáblázaton, ez önmagában nem meglepő, hiszen az ország mindig a legjobbak között van. Azt talán kevesebben tudják, hogy a hölgyek mind az érmek, mind az aranyérmek számában eredményesebbek voltak a férfiaknál. [61 vs. 55 érem, 27 vs. 19 aranyérem]. Ez nem egyszeri kiugrás, már Londonban 13-mal több érmet nyertek a nők mint a férfiak.
Brazíliában a magyar csapatból is a nők vitték a prímet. Hosszú Katinka és Kozák Danuta 3-3 aranyérmet gyűjtöttek, kiemelkedtek a küldöttségből. Sőt a megszerzett összes aranyból csak egyet nyert férfi versenyzőnk. Ha az összes hazahozott érmet és érmest vizsgáljuk, akkor 14-8 a hölgyek javára
Nők a sportvezetésben
A sportban gyorsabban nő a hölgyek szerepe mint a sportvezetésben. A NOB saját anyaga szerint is, a nők megjelenése a szervezetben „alacsony”. Bár van haladás: mára a Végrehajtó Bizottság 15 tagjából már 4 hölgy. Jelenleg 135 nemzeti olimpiai bizottságból 11-ben van női elnök [ez 8%].
A NOB több programot indított a hölgyek helyzetbe hozása” érdekében, például vezetői oktatást szervezett az érdeklődőknek.
2000-ben alapította a szervezet a „Women and Sport Trophy” díjat, amelyet olyan személyiségek kaphatnak, akik sokat tettek a nemek egyenlőségéért. Minden évben hat díjazott van, kontinensenként egy és egy „világnyertes”.
Emellett a NOB 2017 márciusában megjelentetett egy „nemi egyenlőség tanulmányt” aminek érezhető hatását várják már 2020-ra. Az általános törekvés, a hölgyek erőteljesebb megjelenése mellett a konkrét, kimondott cél az, hogy Tokióban a résztvevők fele nő legyen.
Változás Magyarországon is
A Magyar Olimpiai Bizottság idén hozta létre a „Nők a Sportban Bizottságot”. Az alakuló ülés január 10-én volt, a tagok: dr. Bukta Zsuzsanna, Drávucz Rita, Fodor Anett, Hoffmann Nóra, Kelemen Ildikó [elnök], Kökény Beatrix, Monspart Sarolta, dr. Sarnyai Zsuzsanna [titkár], Sastin Mariann, Szabó Zita.
A Bizottság első feladata a tájékozódás, az adatgyűjtés. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság irányelveit követve elsősorban nem kvótarendszerben gondolkoznak, hanem igyekeznek megkeresni azon fiatalokat, akik a sport különböző területein – legyen az sportvezetés, sportirányítás, vagy nemzetközi tisztség – szívesen tevékenykednének és ehhez fogják a megfelelő ösztönző, támogató rendszert kialakítani. Emellett nem feledkeznek meg az elismerésekről és a jó példák bemutatásáról sem és nagyon fontosnak tartják az érintett korosztályok által közkedvelt közösségi oldalak és a megfelelő kommunikáció szerepét is.
Forrás: BBC, MOB