Itt a The New Norm, az Agenda 2020 részletesebb, konkrét lépéseket és számokat tartalmazó változata.
The New Norm. Ez a neve annak a 118 reformjavaslatot tartalmazó dokumentumnak, amely a költségcsökkentést a középpontba állítva újragondolja azt olimpiarendezési folyamatot. A The New Norm a Nemzetközi Olimpiai Bizottság [NOB] 132. kongresszusán került bemutatásra, közvetlenül a pjongcsangi téli olimpia megnyitója előtt.
A Thomas Bach NOB elnök belépőjeként létrehozott Agenda 2020 program egyik legnagyobb kritikája az volt, hogy csak általános ajánlásokat tartalmazott, konkrét akciótervet, vagy a költségek átcsoportását nem. Ráadásul semmi újdonságot nem fogalmaztak meg benne, ami ne lett volna korábban is megvalósítható – fenntartható rendezésre, meglévő infrastruktúra használatára, ideiglenes létesítmények építésére előtte is volt példa az olimpiák történelmében. Az Agenda 2020 nem is hozta meg a várt sikert. A pályázat és az olimpiarendezés továbbra is hosszú és drága folyamat maradt, így az Agenda 2020 kihirdetése óta is inkább a pályázók visszalépéséről, a kedvezőtlen népszavazásokról szóltak a hírek, mint a jelentkezők tolongásáról.
Mivel odáig jutott a helyzet, hogy legutóbb egyszerre ítéltek oda két olimpiát a megmaradt két pályázónak, a NOB is belátta, hogy a felszínes ajánlásoknál konkrétabb intézkedésekre van szükség. A The New Normmal pontosan ebbe az irányba mentek el. Sőt, ezúttal a számok sem hiányoznak, ugyanis kiszámolták, hogy a reformjavaslatokkal a nyári olimpiai játékok rendezési költségéből 1 milliárd, a téliéből pedig fél milliárd dollár faragható le.
Az új program az Agenda 2020 hat olyan ajánlására épül, amelyek az ötkarikás játékok rendezésére vonatkoznak, és egy pályázó szempontjából átfogja a teljes ciklust a jelentkezéstől kezdve, a megvalósításon át, az olimpiai örökség ápolásáig. A városok alapvetően nagyobb rugalmasságot kapnak a hosszú távú fejlesztési céljaik figyelembe vételére, és több segítségre számíthatnak a NOB részéről.
A The New Norm 3+4 éves folyamatra bontja az olimpiarendezést, amely során az első szakaszban a tervezésen, a kommunikáción és a bevonódáson van a hangsúly, míg a második szakasz szól az operatív megvalósításról. A NOB illetékesei minden funkciót – többek között létesítmények, energia, közlekedés, szállás, televíziós közvetítés – átvilágítottak, kitérve a paralimpiai játékokra is. Rengeteg pontot találtak, ahol javítani lehet a folyamatokon. A 118 reformjavaslat közül több, mint 80 eredményezhet költségcsökkenést, mindezt anélkül, hogy az olimpiai élmény csorbát szenvedne. Az elemzés szerint a legnagyobb megtakarítás a technológia/energia, a verseny-, és edzőkomplexumok és a szolgáltatások terén érhető el, a nyári és a téli játékok esetében egyaránt.
Amellett, hogy a pályázó és rendező városok hatékonysága várhatóan javulni fog a The New Norm javaslatainak hatására, az olimpiai család is nagyobb segítséget nyújt majd az eddigieknél. Az olimpiai család alatt a NOB-on kívül, a nemzeti olimpiai bizottságokat, a nemzetközi sportági szakszövetségeket, valamint a szponzorokat kell érteni. A segítség pedig már bevált jegykezelési rendszer, honlap sablonok, CRM-adatbázis és társaik formájában érkezhet, amelyeket a helyi szervező bizottságok azonnal használatba tudnak venni.
A The New Norm teljes terjedelmében elérhető ezen a linken, egy rövidebb verziója infografika formájában pedig ezen a linken.
Forrás: olympic.org