Május végén publikálták az NB I-es labdarúgó klubok a 2016-os üzleti beszámolóikat. Nézzük, hogyan szerepeltek az anyagi lehetőségeikhez képest a csapatok!
A Sportbiznisz blog háromrészes sorozatban elemezte az NB I-es labdarúgó klubok gazdálkodásainak részleteit. Írásunkban ennek a sorozatnak a legfontosabb megállapításait foglaljuk össze. Annak, aki szeretne teljes képet kapni a magyar élvonal üzleti adatairól, érdemes elolvasnia az eredeti cikkeket a Sportbiznisz blogon.
A magyar labdarúgás esetében nem újdonság, hogy az árbevételeket tekintve, tehát önerőből a csapatok nagy része nem tudná eltartani magát, az egyéb bevételek nélkül tetemes lenne a veszteség. Az üzleti alapú működéstől tehát még mindig messze áll az NB I, bár akadnak üdítő kivételt jelentő klubok, amelyek legalább közelítenek efelé.
Az előző beszámolókhoz, tehát a 2015-ös évhez képest, nem történt jelentős változás az klubok erősorrendjében. Továbbra is kiemelkedik a mezőnyből a Ferencváros [4,4 milliárd forint] és a Videoton [3,6 milliárd forint] költségvetése, mögöttük viszont sűrű a mezőny, hiszen a csapatok többsége 1,4-2,2 milliárd forintból gazdálkodik. Az egymilliárdos álomhatár alatt csak négy csapat volt: a Paks és a Vasas alulról súrolták ezt az összeget, míg a Mezőkövesd és a Gyirmót jelentősen elmaradtak tőle.
Nagy meglepetés a trendek tekintetében sem éri a hazai sportgazdasággal tisztában lévő érdeklődőket:
- továbbra sem a szurkolók tartják el a csapatokat, a legtöbb klub esetében marginális a jegyértékesítésből származó bevétel
- a klubok bevételének tetemes része az MLSZ-től érkezik különböző formákban [sportfogadásból származó bevételek, televíziós közvetítési díjak és a liga névszponzori szerződése alapján kapott összeg visszaosztása]
- szintén jelentős bevételt jelent sok klub esetében tao-program lehetőségeinek kihasználása
- a vidéki klubok sokat köszönhetnek az önkormányzati támogatásnak is
- gyakorlatilag az összes csapat a személyi jellegű kiadásokra, vagyis a bérekre költi messze a legtöbbet, a költségvetése több, mint felét
A bajnoki táblázat alsó régióját tekintve a két újoncé, a Gyirmóté és a Mezőkövesdé volt messze a legalacsonyabb költségvetés az NB1-ben. Közülük a Gyirmót el is búcsúzott az első osztálytól, így a Mezőkövesdnek sokat kellene erősödnie ahhoz, hogy bent tudjon maradni a következő szezonban, főleg úgy, hogy az NB II-ből a Puskás Akadémiával egy kimondottan magas költségvetésű csapat érkezik.
http://sportbiznisz.blog.hu/2017/06/02/a_magyar_foci_bugyraiban_i_igy_muveszet_volt_kiesnie_az_mtk-nak
A középmezőnyben a Diósgyőr mellett a Debrecen számára is csalódás volt a szezon, de vélhetően Újpesten is jobb helyezésről álmodtak a szurkolók. A Haladásnál és a Paksnál viszont nem lehet ok panaszra, hiszen anyagi lehetőségeikhez képest kifejezetten jól szerepeltek.
http://sportbiznisz.blog.hu/2017/06/06/mennyibol_el_egy_magyar_focicsapat_a_kozepmezonyben
Az élmezőnyben a Ferencváros talán a szezon legnagyobb csalódását szolgáltatta, hiszen az NB I legmagasabb költségvetésével a dobogóra sem fért fel. Kellemes meglepetést okozott viszont a Vasas és a Budapest Honvéd szereplése, hiszen gazdálkodását tekintve egyik csapatnak sem a dobogós helyekért kellett volna harcolnia.
http://sportbiznisz.blog.hu/2017/06/10/uszik_a_penzben_a_fradi_megis_a_szezon_csalodasa_volt
Forrás: Sportbiznisz blog