Több mint 700 magyar szurkoló töltötte ki egy egyetemi diplomadolgozat során összeállított kérdőívet, amely a válogatott és az NB I. közötti szurkolói érdeklődés különbségeinek vizsgálatára irányult.
A kutatás főbb megállapításai
- A biztonság már adott, de a színvonalas meccsek hiányoznak. A kitöltők többségét a biztonságérzet hiánya már nem tartja vissza a mérkőzések megtekintésétől, a színvonal és a nehezített beléptetés és jegyhez jutás azonban valós akadály.
- A lényeg a jó társaság, és a közösségi élmény. Ha a szurkolót már sikerült becsábítani a meccsre, helyszíni élményét a társaság és a jó hangulat határozza meg leginkább, a színvonal és a játékosok teljesítménye csak ezután következik. A pirotechnika sokaknak azonban inkább zavaró, mint fontos.
- A kiugró siker azonnali gyógyír, de folyamatos nemzetközi szereplés kellene. Az elmúlt évtizedek legnagyobb sikerét érte el a magyar labdarúgó válogatott a 2016-os franciaországi Európa-bajnokságra való kijutással. A klubok azonban a kutatásban megszólaltatott szakértők véleménye szerint sem tudták ezt kihasználni. Ennek egyik oka ismételten a gyenge európai kupaszereplés, és az, hogy az emberek teljesen különválasztják a magyar bajnokságot a magyar válogatottól.
- Előtérben a saját kommunikációs csatornák. A sportmédia mellett a klubok és az MLSZ saját csatornáin tájékozódnak legtöbbször a szurkolók a magyar futball mindennapi történéseiről, így egyre inkább itt is elérhetők, részvételre ösztönözhetők. Ez a terület a klubok többségénél még fejlesztésre vár.
- Jegyárkedvezmények helyett folyamatos kapcsolatmenedzsment. A magyar piacon is egyre inkább előtérbe kerül az a nemzetközi trend, miszerint a jegyárkedvezmények időszakos figyelemgenerálás helyett sokkal fontosabb lesz a kapcsolatok folyamatos ápolása, és a szurkolók véleményének meghallgatása. A közelmúltban életre hívott Szurkolói Klub ezért is az egyik legfontosabb szerepet töltheti be a drukkerekkel való közvetlen kapcsolattartásban.
A kutatás háttere
A Szent István Egyetem Marketing Msc. képzési keretein belül készült kérdőívet idén márciusban 774 magyar szurkoló töltötte ki. A minta szűrési kritériumai között szerepelt a futball iránti mélyebb érdeklődés és ismeret, a válaszadók döntő többsége (több mint 99%) a válogatott és az NB I. küzdelmeit is rendszeresen követi.
A kutatás összesen négy terület a szurkolói hűség, élmény, bevonódás és kapcsolat szintjét feltérképezve igyekezett a probléma, vagyis a „kevés néző az NB I-es meccseken” kérdéskörének feltárására.
A válogatott már bizonyított, a klubok még nem
A válogatott meccsek nézőszámaira vonatkozó célkitűzés (20.000 fő) teljesülése a sikeresség miatt jelenleg nagyon jó úton halad, a csapat rendszeresen teltház előtt rendezheti tétmérkőzéseit. A lelkesedés az Eb után is megmaradt, a Svájccal és Andorrával vívott világbajnoki selejtezőkön is teltház fogadta a nemzeti csapatot. A 2019-re elkészülő új Puskás Stadionban alighanem a célszám többszörösét is elérheti majd a gárda.
Az utóbbi öt évben az NB I. átlagnézőszáma viszont tovább csökkent. A transfermarkt.de adatai alapján a 2016-os évben átlagosan 2.558 ember ment ki egy-egy élvonalbeli mérkőzésre. Ennél sötétebb képet fest a másodosztály statisztikája: átlagosan 641 ember volt kíváncsi a Merkantil Bank Liga küzdelmeire.
A magyar drukkerek kedvenc csapatukkal való azonosulására vonatkozó kérdések viszont csak részben igazolták vissza az előbb említett adatokat: sok az olyan „lappangó szurkoló”, akit érdekel a csapata, ám a mérkőzésre különböző okok miatt nem megy el. A válogatott és a kedvenc magyar klub sorsát is szívükön viselik a szurkolók, és a csapat által elért eredmények hatással vannak az egyének hangulatára – a kettő azonban különböző mértékben érvényesül a szurkoló életében. A válogatott egyértelműen jobb eredményeket ért el ebben az összehasonlításban, a szurkolók 84,4%-a nagyrészt, vagy teljes mértékben a szívén viseli a sorsát, a kedvenc klubcsapat esetében ez a mutató 67,8%. A magyar labdarúgó válogatott eredménye a válaszadók 73,6%-ának hangulatára van nagy hatással, klubcsapat esetében ez 57,2%.
A biztonsággal már nincs baj (sőt)
A minta kitöltőinek a felsorolt listából 3 tényezőt kellett kiválasztania, ami leginkább akadályozza abban, hogy a helyszínen kövessen végig egy NB I-es összecsapást. A listát alkotó tényezők a sportsajtóban megjelent, a szurkolók és a média által legtöbbször megjelölt területek alapján kerültek kiválogatásra.
A mintában szereplő szurkolókat jelenleg leginkább a színvonalas találkozók hiánya akadályozza a meccsek látogatásában, a kitöltők közül 306-an (39,5%) jelölték meg a három legfontosabb visszatartó tényező között. A második legégetőbb probléma a szigorú beléptetési rendszer, ezt 250-en (30,7%) jelölték meg. Azokon a pályákon viszont, ahol a beléptetés korántsem szigorú a többi jellemző miatt jár ki kevesebb szurkoló – a nézők hiánya pedig a mérkőzés hangulatára és színvonalára is rányomja a bélyegét. A magas árat is többen kifogásolták, azaz hiába a jegyárcsökkentés, a szurkolók közül sokan még most is sokallják a kiadást. A biztonságérzet hiánya és a nem megfelelő tájékoztatás keveseket tart vissza, ahogyan a televíziós közvetítések elérhetősége is. Érdekes pont a lelátói rasszizmus: a minta mindössze 9,2%-a jelölte meg fontos problémának.
A csapatok folyamatos költözése, a stadionhelyzet jelenleg a szurkolók 15%-ának okoz gondot, és ugyanennyien gondolják azt, hogy a mérkőzéseket nem megfelelő időpontban rendezik.
Ha már ott van a szurkoló, fontosabb a társaság, mint a színvonal
A helyszíni élményre vonatkozó kérdésben azonban már egyértelműen a hangos buzdítás és a társaság dominált. Közepesen fontos szerepet töltenek be a szurkolói koreográfiák, a klasszis játékosteljesítmények és az egyszerűsített jegyvásárlás is. A megfelelő körülmények és az udvarias, szakszerű biztonsági szolgálat csak ezek után következik. A pirotechnika viszont a minta 51%-ának nem fontos egy mérkőzésen- a felsorolásból egyedüliként több negatív visszajelzést kapott, mint pozitívat.
Összességében a minőségi játék a szurkolónak valóban nagyon vonzó -a klasszis játékosteljesítmény is magas pontszámot kapott – de mindez csak akkor érvényes, ha az élményt van kivel megosztania.
Kulcskérdés a kétoldalú kommunikáció
A drukkerek véleménynyilvánításra vonatkozó igénye a klubok és Szövetség felé is magas a: a minta alapján drukkerek többsége mind a klub, mind az MLSZ részéről vágyik arra, hogy meghallgassák visszajelzését.
A szurkolói kártyát a válaszadók 56%-a (420 fő) kiváltotta. Az MLSZ Szurkolói Klubjáról a válaszadók 68%-a már (508 fő) már hallott, azonban csak 16,8%-uk (125 fő) csatlakozott, így ezen a területen még jelentős növekedési potenciál van.
Az MLSZ Szurkolói Klubja lehetne jövőben a legfőbb platform, ahol a drukkerek aktuális véleményét követhetnék a magyar futballról. A kétoldalú kommunikációt a válaszadók egynegyede jelölte meg elsődleges motivációs tényezőként. A kitöltők részére a jegyárkedvezmény a legfontosabb, de az exkluzív információk és a nyereményjátékok együttesen (148 fő; 20%) sem érik el a véleménynyilvánítás fontosságát.
A szinergia és a stratégiai szemlélet javulást hozhat
Az öt meghatározott stratégiai terület (eredményesség és színvonal növekedés, kétoldalú kommunikáció, a hazai játékosok szerepeltetése, stadionbiztonság és stadionfejlesztés, tömegbázis) szoros kölcsönhatásban van egymással a nézőszám növelésében, akkor érthető el hosszútávon tartós fejlődés, ha mindegyik tényező megvalósul. A bajnokság szintjén a szurkolói visszajelzések alapján csak színvonalemelkedésben nincs előrelépés, ezáltal a többi, már fejlődést mutatott terület (pl. több fiatal, új stadionok) sem hozták meg egyelőre a várt eredményt. Ez igaz arra is, ha egy csapat megnyeri az NB I-et sem feltétlenül jelent több nézőt: nemzetközi szinten is újra kiugró sikerek kellenek a tömegek megszólításához. A kívánt eredmény eléréshez tehát a tényezők szinergiája, együttes létrejötte a legfontosabb.
A klubok a bázisépítés közben saját kommunikációs csatornáikat is kiépíthetik, és akár úgy is képesek lehetnek hatékony kapcsolatot tartani a szurkolókkal, hogy szinte minden médiafelületet ők birtokolnak, szerveznek. Ezzel a klubhoz való kötődés egyik legmagasabb szintje is elérhető. A szurkolók bevonása jelenleg is folyik, ezek azonban gyakran időszerű akcióban merülnek ki a stratégiai szemlélet helyett – a központi szervezés megvalósításával mindez már a közeljövőben is áthidalható.
További információ a kutatás eredményeiről: mate.farkas@oneonone.hu
Grafika: Orbán Péter /Super11