interjú, Sportpolitika, többféle sportág — 2017/05/05 at 08:40

Interjú Dr. Szabó Tündével, a sportért felelős államtitkárral

by

A magyar sportirányítás első emberét kérdeztük a módosított sporttörvény hatályba lépése óta eltelt időszakról, a Nemzeti Sportinformációs Rendszerről, marketingről, sportkonferenciákról. 

2017. január elsejétől egyebek mellett a Nemzeti Sportinformációs Rendszer [NSR] átfogó szabályozása is bekerült a sporttörvénybe. Hogyan áll ennek előkészítése, működik-e már teszt üzemmódban a rendszer?

A Nemzeti Sportinformációs Rendszer a teljes sport ágazat modulokból felépülő információs rendszere lesz, amely a sporttal, sportolással, valamint a teljes sportágazat működésével kapcsolatos információkat tartalmazza majd. Egy ilyen komplex rendszer nagymértékben segíti a sportirányítás, valamint az egész ágazat különböző területein dolgozók munkáját. Pontosan ezért fontos ez a projekt a kormány számára és ezért is támogatta, hogy az eredetileg tervezett két ütem helyett egy ütemben valósítsuk meg az NSR-t. Jelenleg a fejlesztési munkálatok zajlanak, amelyek befejezését követően, ez év végén a teszt üzemmód is elindulhat majd.

A sportmédia szereplői részesei lehetnek az NSR-nek?

A rendszer a sporttal kapcsolatos adatok megbízható forrása lesz, melyből a sportélet szereplői, valamint a sport iránt érdeklődők különböző jogosultsági szinten juthatnak majd számokhoz, információkhoz. Az NSR része lesz egy szolgáltató modul is, amelyen keresztül kifejezetten a sport iránt érdeklődő magánszemélyek és szervezetek, köztük a média képviselői juthatnak majd adatokhoz.

Az idéntől hatályba lépő módosított sporttörvény szerint kidolgozásra kerül egy program “a sportpiac fejlesztése érdekében”, amely foglalkozik többek között a marketing, a szponzori és a médiajogok területével. Lehet valamit tudni a programról? Mi lesz a tartalma, mikor lesz publikus?

A sporttörvény az állam számos sporttal kapcsolatos irányítási- szabályozási- és ellenőrző feladata között említi a sportpiac kialakulását ösztönző programok kidolgozását. Itt alapvetően sportszakmai programokról van szó, nem a kereskedelmi szféra marketing illetve szponzor tevékenységéről, amelyből adott esetben bevételhez juthatnak akár a sportági szövetségek, a sportolók, a sportlétesítmények vagy épp maguk a sportesemények is. A szakszövetségek, a sportversenyek szervezői, a sportolók mind önállóan dönthetnek marketing- szponzorációs- illetve kommunikációs tevékenységükkel kapcsolatban, ebbe az állam nem szólhat és nem is szól bele.

Az államtitkárság feladatköre elsősorban sportszakmai, motiváljuk a sportszervezeteket illetve olyan feltételeket teremtünk számukra, amelyek révén új lehetőségeket ismerhetnek meg, pályázatokra, versenyek rendezési jogáért jelentkezhetnek. Azt gondolom ez az alap. Az irreális elképzelés, hogy pusztán szponzori vagy marketing bevételekből finanszírozhatók a világszínvonalú hazai rendezésű sportesemények.

A TAO rendszer egyik célja is az, hogy közelítse egymáshoz a sportot és a piaci szférát, hiszen ez a támogatási forma arra ösztönzi a piaci szereplőket, hogy anyagilag támogassák a magyar sportot, hozzájáruljanak eredményességéhez és elősegítsék az utánpótlás-nevelést is.

A sportért felelős államtitkárság és személy szerint én magam is, számos olyan konferencián, eseményen veszünk részt, amelyek célja segíteni a sportpiac fejlődését. Legutóbb a Nemzetközi Sportmenedzsment Konferencián tartottam előadást, ahol a kiemelt sportesemények üzleti összefüggései voltak a fókuszban. Ott is hangsúlyoztam, hogy 2017-ben az államtitkárság 81 kiemelt hazai rendezésű nemzetközi sporteseményt támogat. A márciusi Nemzetközi Sportújságíró csúcson is részt vettem, ahol többek között a média és a sport kapcsolatáról, a média szerepéről volt szó. 

A Magyar Olimpiai Bizottság [MOB] átalakítása után kialakult, működik az új sportirányítási rendszer. Minden végleges, vagy lehet még finomhangolás?

A Sporttörvény módosításával összhangban az átalakítás lezajlott. A Sporttörvény pontosan definiálja a feladatok megosztását az állami- és a civil sportirányítás között. Átvettük a MOB-tól a feladatokat és az átállás zökkenőmentesen lezajlott. A magyar sportirányítás új rendszere jól működik. Finomhangolásokra azonban mindig szükség van, de azok nem az átalakulás, hanem a sport folyamatos fejlődésének következményei. A sport napjaink egyik legdinamikusabb növekvő ágazata, ezért folyamatosan felül kell vizsgálni a működési rendszereket, ha szükséges változtatni kell, mert csak így garantálható a legoptimálisabb működés és az, hogy a magyar sport továbbra is lépést tudjon tartani a nemzetközi élmezőnnyel.

Ahogyan említette, idén 81 kiemelt eseménnyel működik együtt az sportállamtitkárság. Ezek szervezésében teljesen szabad kezet kapnak az adott rendezvény “gazdái”? Beleszól valamibe – kommunikáció, budget, … – az államtitkárság?

Azt mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy az állami támogatás nem jár automatikusan bárkinek, aki sporteseményt szervez. Az állami források odaítélésének és felhasználásuk ellenőrzésének részletes szabályairól jogszabályok rendelkeznek. Az Államtitkárság törvényben meghatározott lehetőségei és szakmai érvek alapján határoz a támogatott eseményekről, majd folyamatosan felügyeli a támogatási összegek felhasználását.

Az egyes események konkrét megvalósításába nem avatkozunk bele, ahogy arra már korábban is utaltam, csak azt felügyeljük, hogy a biztosított forrásokat kizárólag a hatályos jogszabályok betartásával, a meghatározott célokra használják fel a sportversenyek rendezői, szervezői.

Több nagy konferencia is volt Budapesten a közelmúltban – “Közösen a dopping ellen”, sportjogi konferencia és nemzetközi sportújságíró találkozó. Sikeresek voltak ezek? Miért? Milyen eredményt hoztak?

Valóban, nem csak sportversenyeknek, de nagyon sok, a sport különböző területeivel foglalkozó konferenciának is házigazdái vagyunk.

Az ilyen szakmai konferenciák azonban nem csak szervezési-rendezési oldalról fontosak, hanem alkalmat kínálnak a nemzetközi trendek megismerésére, valamint más ágazatok tapasztalatainak beépítésére a mindennapi munkafolyamatokba.

A sport manapság megkerülhetetlen témája a dopping ellenes küzdelem, ami messze túlmutat egy–egy nemzeten, csakis nemzetközi összefogással megoldható kérdés. Ebben minden európai sportvezető egyetértett már a tavaly év végi Európai Sportminiszteri Értekezleten [EPAS] is. Pontosan ezért alapvető, hogy a témában legyenek olyan hazai és nemzetközi fórumok, ahol alkalom adódik a szükséges nemzetközi együttműködés elveinek, illetve gyakorlatának kialakítására.

Ezért vettünk részt a Magyar Antidopping Csoport által szervezett Doppingellenes ismeretek című szakmai konferencián is. A rendezvény célja az volt, hogy a közelgő kiemelt jelentőségű hazai rendezésű sporteseményekre tekintettel, minden sportoló, sportszakember tökéletesen ismerje, sőt magabiztosan tudja a hazai és nemzetközi doppingellenes szabályokat, valamint tisztában legyen a doppingszerek egészségkárosító hatásaival.

Az Őrizzük meg a magyar sport integritását, közösen a dopping ellen!” című sportjogi konferencián szintén képviseltettük magunkat, ahol a résztvevők megismerhették az aktuális problémákat, trendeket, szabályokat, illetve megvitatták a stratégiai kérdéseket. Mindkét konferencia összességében elősegíti a kormány törekvéseit a sport tisztaságának megőrzésére és hozzájárul a doppingellenes küzdelem sikeréhez.

 

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

Sportszemle 2017.05.05.

Friss hírválogatás sportmarketing és sportgazdaság témájú cikkekből.

Close