A sportesemények és ezen belül a labdarúgó mérkőzések élő online streamen történő követése egyre inkább népszerű a szurkolók körében. A TV helyett már egyre többen választják a laptopon, tableten vagy mobiltelefonon történő meccsnézést. Az online streamek döntő többsége azonban jogszerűtlenül kerül a világhálóra. Ez a jogtulajdonos sportszövetségek és médiaszolgáltatók részére a hagyományos TV-s csatornákon jelentős nézettségbeli csökkenéshez vezet, valamint egyúttal szponzori és reklámbevételben jelentkező veszteséget okoz.
Jelen bejegyzésben röviden bemutatom a jelenség hátterét és azt, hogy a jogtulajdonosok részére milyen jogeszközök állnak rendelkezésre a streamek “lekapcsolására”. Ezen a konferencián bővebben is beszélek erről a témáról 2017. május 18-án.
- A streamelés és a jogtulajdonosok helyzete
A sportesemény két módon kerülhet fel élő streammel az internetre:
- A “kalózok” dekódolják a médiatársaság sugárzási jelét és szerverek segítségével a közvetítést egyidejűleg internetes honlapokon [pl. a Rojadirecta vagy FirstRowSports linkgyűjtő honlapokról elérhető URL-eken] – többnyire már a TV-ssel szinte azonos képminőséggel – elérhetővé teszik. Az internetes honlapokon pedig számos, a fogyasztók által könnyen érzékelhető reklám [elsősorban felugró banner] jelenik meg.
- A helyszínen [pl. a stadionban] valaki okostelefonnal, tablettel vagy akár a stadionon kívülről drónnal rögzíti a sporteseményt és ezt követően élő streamelést lehetővé tevő applikáció [pl. Periscope, Snapchat Live Stores, YouTube, de tulajdonképpen már a Facebook vagy a Twitter is ide tartozik] segítségével azt az internetre azonos időben élőben feltölti. Az okos eszközök rohamos fejlődésével ez a talán jelenleg még kevésbé használt módszer is hamarosan valós “fenyegetést” jelenthet.
A fenti streamelés [online piracy] ahhoz vezet, hogy a sportszövetségek és a médiatársaság közötti szerződésben foglalt, a közvetítések kizárólagosságára vonatkozó rendelkezések “felpuhulnak” – hiszen más is közvetíti és ezért más platformon is nézik a sporteseményt – és ezáltal a közvetítéshez kapcsolt reklám- és szponzori megállapodások értéke is csökken az elérni kívánt célközönség csökkenésével. Ez az állapot pedig már rövidtávon a jogdíjak csökkenéséhez vezethet [hiszen a médiatársaságok részére nem térül meg a közvetítési jogokért kifizetett jelentős összeg].
- A jogtulajdonosok rendelkezésére álló jogi eszközök
A jelenség relatív újonnan történő széleskörű elharapódzása miatt a megfelelő üzleti-jogi stratégiák kidolgozásának szükségessége még csak most jelentkezett a döntéshozóknál. A jogtulajdonosok részére több jogi lehetőség is rendelkezésre áll a helyzet megoldására.
2.1 Szerzői jog
Maga a sportteljesítmény szerzői jog szempontból nem védett, a sportközvetítés egyes elemei [pl. logók, képi elemek, zeneszámok] és annak sugárzási jele azonban igen. Ezért szerzői jogi jogsértésre hivatkozva a jogsértő tartalom – azaz maga a stream – eltávolíttatható.
A gyakorlatban az illegális közvetítések nyomon követése, valamint a szerverek lefoglalása jelentős erőforrást igényel, mely nem minden jogtulajdonosnak áll rendelkezésre. Továbbá nehézséget okoz az is, hogy a jogsértéseket túlnyomó részben már csak a sportesemények közvetítése során észlelik. A helyszínen rögzített felvétel esetében a szerzői jogi védelem sem működik, mivel ebben az esetben szerzői jogi jogsértés sem történik.
Megoldás lehet az Egyesült Királyságban már alkalmazott site blocking order – azaz amikor maga a tartalomszolgáltató blokkolja az illegális szerverhez történő hozzáférést. Ennek magyar jog szerinti alkalmazását még vizsgálni szükséges. Emellett a jogtulajdonosok egyöntetű véleménye az, hogy a jogszerűtlenül streamelő szervezetek finanszírozási csatornáit – azaz elsősorban a streamelés honlapján elérhető reklámokat – kellene ellehetetleníteni, hiszen ha jelentős anyagi haszonnal nem jár a streamelés, úgy az érintett szervezetek a streameléshez kapcsolódó [esetlegesen büntető-] jogi kockázatokat sem vállalnák fel, illetve ekkor nem lenne miből fenntartani a streameléshez szükséges eszközöket sem.
2.2 Dologi jogi és szerződéses jogalapok
A helyszínen történő felvétel készítése esetében a sporteseménynek otthont adó csapat a stadion, sportpálya kizárólagos használati joga vagy tulajdon- és birtokjoga alapján [a “nemzetközi sportjogi szaknyelvben”: house rights] eltávolíthatja azokat a személyeket, akik a helyszínen készítenek felvételeket. Emellett a jegy megvásárlásakor a néző és a sportesemény szervezője között létrejövő szerződés is megtiltathatja jogsértő felvételek készítését. E jogi alapok gyakorlatban történő végrehajtása alapos körültekintést igényel, hiszen ez sok nehézséggel járhat, valamint a szurkolókat is elidegenítheti. Továbbá figyelembe kell venni a drónok elleni fellépést, mivel ebben az esetben fizikai belépés az esemény helyszínére nem történik, valamint a nem zárt térben történő sporteseményeket [pl. városi futóverseny] is, amikor bárki kontroll nélkül a sportesemény helyszínén tartózkodhat.
2.3 A sporttörvényben biztosított jogvédelem
A sporttörvény szerint a sporttevékenység, a sportversenyek, mérkőzések interneten történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának engedélyezése a klubokat és szövetségeket megillető vagyoni értékű jogot képez. E rendelkezéssel a sporttörvény egy önálló jogi kategóriájú és hatékony – bár a gyakorlatban még nem tesztelt – védelmet teremt a jogtulajdonosok javára.
- Összefoglalás
Az élő streamelés – akár a sugárzási jel átvételével, akár a helyszínen történő felvétel készítésével – egyre jelentősebb bevételveszteséget okoz a jogtulajdonosoknak. A jelenség előbb-utóbb hazánkban is erőteljesebben megjelenhet. Ezért a jogtulajdonosoknak mielőbb megfelelő stratégiát szükséges felállítaniuk a jogszerűtlen streamelés hatékony megakadályozására. A jog ehhez számos eszközt kínál, melyek innovatív kombinációjával a megfelelő hatás elérhető lehet.
A cikk eredetileg a Sportjog oldalon jelent meg.