olimpia, Sportmarketing — 2016/09/30 at 11:50

Magyar Olimpiai és Sportmúzeum: Rejtett kincsek nyomában

by

A „Magyar Olimpiai Sikerek” kiállításon csodálatos tárgyak és fantasztikus történetek elevenednek meg. Dr. Szabó Lajos igazgató vezetésével ismerhetjük meg a tárlatot.

Nem könnyű megtalálni a helyet. Kevés a reklám és bár közlekedési szempontból jó helyen fekszik, eldugott az épület. Pedig érdemes rászánni az időt és a fáradságot a keresésre, mert a sportszerető közönség egyedi, máshol nem látható kincseket találhat.

terem

Hányatott a története a Magyar Olimpiai és Sportmúzeumnak. Fennállása során már sok helyen volt, most a Papp László Sportaréna mellett a SportAgóra épületében működik. A körülmények nem ideálisak. A ház modern, jól néz ki, de nem múzeumnak tervezték, funkciójában nem felel meg kiállítás rendezésének. Ferdék és alacsonyak a falak, rossz a belső elrendezés, kettévágott a belső tér. Amiből ráadásul sokkal-sokkal több kéne. Ideális lenne, ha egy állandó és egy időszaki kiállítás is helyet kaphatna a múzeumban. Jelenleg egy időszaki van, Magyar Olimpiai Sikerek címmel, ahol csodás relikviákat találhat a látogató. Akiből sokkal többet remélnek a szervezők. A tárlat nyáron nyílt, ami nem ideális, remélik az őszi időszakban több csoport is látogatja majd a házat.

bejarat

Kevés a hely. A kiállítás kb. 500 nm-en látható, és ha minden értékes dolgot bemutatnának akár négyszer ennyi területre is szükség lenne. Így olimpiai érmek, oklevelek, relikviák, emlékek maradtak a raktárban.

A múzeum vezetői szívük szerint sokkal szorosabban együttműködnének a többi sportszervezettel, sok értékkel gazdagíthatnának rendezvényeket, nagy versenyeket, bár néhány eseményen már ott voltak, tartalmat adtak. Jó példa erre a riói olimpián épített Magyar Ház, ahová sok anyagot vittek.

plakatok

A Sportmúzeum szervezi kétévente az Ezüst Gerely pályázatot. Ez 1961 óta létezik, a legrégebbi tematikus művészeti pályázat hazánkban.

A jövő megnyugtatónak látszik. Az elképzelések szerint a Népstadion újjáépítése után a Toronyépületben kap majd helyet a múzeum. Addig is több támogatással, nagyobb kommunikációval, Budapest olimpiai pályázatának idején nagyobb figyelmet érdemelne az intézmény.

Következzen egy virtuális mini tárlatlátogatás, öt érdekességgel.

1. A sydney-i olimpia fáklyája

faklya

A magyar származású Ürményházi Attila megvette magának a jogot, hogy futhasson a lánggal, így a fáklyát megszerezze. Később pedig a tárgyat a múzeumnak adományozta. A fáklyafutás hivatalos pólóját egy pesti turkálóban találta és vette a múzeum igazgatója!

UPDATE

Az Ausztráliában élő Ürményházi Attilához is eljutott a cikkünk, aki az alábbi helyesbítést kérte az általa a Sportmúzeumnak adományozott sydney-i olimpiai fáklyával kapcsolatban:

Európa nagyságú kontinensünk nagyobb városaiban összesen kb. 1200-an voltak olimpiai fáklyavivők, mielőtt a legutolsó befutott a Sydney-i Olimpia Stadionba a megnyitó ünnepségre. Hobart-ban én egy 500 méteres távot futottam fáklyavivőként. Miután az eredeti, a görögországi Olümpiában meggyújtott olimpiai lángot átadtam a következő fáklyavivőnek, megtarthattam a fáklyám. Az akkori szabályok szerint kötelezően komoly pénzt kelletett befizetnem az Ausztráliai Olimpiai Bizottság részére. Ennek oka a mesterséges égőszerkezettel rendelkező kb. 1200 emlékfáklya gyártási költségeinek fedezése és az olimpiai fejlesztésekhez való hozzájárulás volt.

A fáklyavivőket a korszak kiemelkedő férfi és női sportolói, valamint veterán sportolói közül válogatták ki. Az Australian Masters bajnokságban úszásban elért sikerem révén  (1998-ban az 55 és 60 év közöttiek kategóriájában 100 méteres gyorsúszásban 3. lettem) ezt a lehetőséget megpályáztam, és így bekerültem az 1200 fáklyás futó közé.

Ürményházi Attila

2. Patás tornaló

horse

A Pannonhalmi Bencés Gimnázium tulajdona ez a csodás faragott patával ellátott sportszer a XX. század elejéről. Pár évtizeddel korábban még fej és farok is volt a tornász lovakon. Remélik, hogy iskolákból további kincsek kerülnek elő és – legalább kölcsön – a múzeumhoz.

3. Az 1964-es tokiói olimpiai vívó versenyeinek Nemzetek Nagydíja

vivotal

Az egyik legnagyobb értékű vívó trófea. A japán fővárosban négy aranyat nyertek vívóink: Rejtő Ildikó női tőr egyéniben és csapatban, Pézsa Tibor kard egyéniben, és a dobogó tetején állt a párbajtőr csapat is.

4. A római olimpia megnyitójáról a magyar és az olasz csapat helyét jelző cövek

covek

Weidinger Imre 1956-ban disszidált hazánkból és elmondása szerint ennek egyik oka az volt, hogy azontúl minden olimpián ott legyen. Tervét megvalósította, ott volt Rómában is, ahol megszerezte a két cöveket. Más idők jártak! Hogyan tudna ma egy “civil” bejutni az arénába és ereklyéket szerezni?

5. A melbourne-i olimpiát megjárt magyar zászló

zaszlo

A Kossuth címert valószínűleg kint varrták rá, mint ahogy feltehetően – pár nappal később – a gyászszalagot is. A lobogó a verseny után egy kajak orrában, az akkori Szovjetunión keresztül (!) került haza, itthon Jeney László vízilabdázó rejtegette házában 1990-ig.

Érdemes ellátogatni a SportAgórába, a fentieken kívül is bőven van még látnivaló!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

napilapok
Sportszemle 2016.09.30.

Friss hírválogatás sportmarketing és sportgazdaság témájú cikkekből.

Close