Kezdetét vette a XV. nyári paralimpiai játékok Rio de Janeiróban. A nehézségekkel tarkított előkészületek ellenére a szervezésért felelős sportvezetők bizakodóak, hogy minden rendben lesz.
A riói paralimpiai játékokkal kapcsolatban rengeteg probléma merült fel, a nagyon lassan induló jegyértékesítéstől kezdve, a pénzügyi problémákon át, az orosz csapat körüli doppingbotrányig. A szervezők és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság [International Paralympic Committee – IPC] vezetői mindezek ellenére a sikeres lebonyolításban bíznak. Nézzük sorban, milyen gondokkal kellett megküzdeniük.
Ki vesz majd jegyet?
A riói olimpia ideje alatt, amely egy hónappal előzte meg a paralimpiát, arról szóltak a hírek, hogy nagyon alacsony az érdeklődés a paralimpiai versenyek iránt. Néhány héttel a játékok kezdete előtt még csak 290 ezer belépő talált gazdára, amely csupán a 12 százaléka volt a teljes kínálatnak.
Az érdeklődésnek, és ezáltal az értékesítésnek is, végül lökést adtak a brazil olimpiai csapat sikerei az olimpia utolsó napjaiban. Jelentősen felgyorsult az jegyvásárlás a paralimpiára, naponta 40 ezer belépő fogyott, így a megnyitó előtti napokban már 1,6 millió eladott jegyről számoltak be a szervezők. Ez a szám már bizakodásra adott okot, hiszen 2008-ban Pekingben hasonló nagyságrend, 1,7 millió belépő kelt el. London más kategóriát képvisel, ott minden jegyet eladtak 2012-ben, és rekordot jelentő 2,7 millió fizető néző követte élőben az eseményeket.
A pénz, mindig a pénz…
A paralimpiai játékok finanszírozása szintén komoly fejtörést okozott a szervezőknek. A helyi szervezőbizottság nem különítette el az olimpiai és a paralimpiai játékok költségvetését, hanem 2,25 milliárd dollárt [7,4 milliárd real] szánt rájuk összesen. Ígéretük szerint közpénzt nem akartak bevonni, a teljes összeget a jegybevételből, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság támogatásából és szponzorok hozzájárulásaiból tervezték kigazdálkodni.
A költségvetési keret kimerítése után sürgősen kellett a pénz, hogy a paralimpiai játékok megtartása ne kerüljön veszélybe. Az IPC és a riói polgármester közbenjárására brazil állami cégek – köztük az egyébként 125 milliárd dolláros adóssággal küzdő Petrobas – dobtak össze 76 millió dollár [250 millió real] kiegészítést. Ez még nem tömte be a lyukat a büdzsében, úgyhogy a költségek csökkentése sem maradhatott el: a munkaerőn, a közlekedési szolgáltatásokon is spórolni kellett, továbbá bezárták a médiaközpontot és átcsoportosítottak versenyszámokat, hogy kevesebb helyszínt kelljen használni.
“A paralimpiai játékok 56 éves történelme során még sohasem kényszerültünk arra, hogy ilyen körülményekkel szembesüljünk” – nyilatkozta 19 nappal a megnyitó előtt Philip Craven, az IPC elnöke.
Feszültségeket okozott az is, hogy az utazási támogatásokat csak több, mint 1 hónap késéssel sikerült kiutalni a paralimpián résztvevő országoknak. Sok sportoló indulása így az utolsó pillanatokig kétséges volt.
Nem kértek az oroszokból
A Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal ellentétben az IPC nem a sportági szövetségekre bízta a döntést az orosz sportolók részvételével kapcsolatban, hanem felvállalta a felelősséget, hogy az állami szinten működtetett doppingprogram miatt a teljes orosz paralimpiai csapatot felfüggessze a részvételtől.
Az orosz sportdiplomaták elmentek a végsőkig az szankció eltörlése érdekében, de nem jártak sikerrel. A Nemzetközi Sportdöntőbíróság [CAS] az IPC-nek adott igazat. A CAS a döntését azzal indokolta, hogy az IPC nem sértette meg a szabályokat és a „körülményekkel arányosan” határozott. Az Orosz Paralimpiai Bizottság pedig nem tudott olyan bizonyítékot felmutatni, amely megváltoztatta volna a tényeket.
Hajrá Rio!
Annak ellenére, hogy az előkészületek nem voltak biztatóak, a szervezők és az IPC vezetői is sikeres paralimpiában bíznak. A megnyitó lezajlott, a versenyek elkezdődtek. Remélem, hogy az utolsó pillanatokban valóban minden összeáll és szép emlékekkel gondolhatunk majd vissza játékokra. A sportolók, akik éveket készültek a versenyekre, mindenképpen megérdemelnék, hogy rendben menjenek a dolgok Rióban.