A világ számos országában épülnek új sportarénák, az USA-ban és Európában sorra adják át az amerikaifutball, foci és egyéb labdajátékok stadionjait. Ami meglepő, hogy a befektetők, az anyagi hátteret nyújtó cégek között nem csak a sportklubok és az adott csapat szponzorai jelennek meg, hanem a legnagyobb IT cégek, mint az IBM, az Intel, az SAP. Mi az oka ennek a jelenségnek?
Adja magát a válasz, hogy az internetelérés, a wifi biztosítása – ami minden új létesítményben alap elvárás – ám az ok ennél jóval összetettebb. A szolgáltatás, amit ezek a cégek nyújtanak egyre sokrétűbb és elképesztő sebességgel fejlődik.
Néhány kiragadott példa az elmúlt évekből. A San Francisco 49ers 2014-ben, a Szilikon völgyben készült új stadionjának építésekor 400 mérföld kábelt fektettek le, ebből 70 csak az online kapcsolat biztosításához kellett. Egyszerre 70 000 ember használhatja a wifit a stadionban! Itt már megjelentek a stadion applikációk, alkalmazások, amelyekkel parkolóhelyet lehet keresni, ételt, italt rendelni a büféből és statisztikákat olvasni a meccsről, a játékosokról.
A 2015-ben Írországban készült Croke Park Stadiumban – az egyik fő együttműködő partner az Intel volt – jóval tovább léptek. A fent leírt szolgáltatásokon felül szabályozható a klíma, okos készülék segít megtervezni a hazautat az aktuális városi közlekedési helyzet elemzésével. Itt már kifejezett cél volt az Internet of Things (IoT) koncepció alkalmazása, vagyis, hogy a különböző eszközök összekapcsolásával és okos használatával kényelmesebbé és jobbá váljon a szurkolói élmény.
Legutóbb az IBM mutatta be az „IBM Intelligent Operations Center” project részeként az okos stadion fejlesztési programját. Ennek célja kettős: egyrészt a sportesemény nézőinek teljes élményt adni, az élő jelenlét és szurkolás varázsa mellé biztosítani az otthoni meccsnézés minden kényelmét. Másrészt, és ez az igazi kihívás, egy adott helyen jelenlévő tömegnek szolgáltatást, élményt nyújtani, úgy, hogy mindenki jól érezze magát és az egész hatékonyan, környezetbarát módon, időveszteség nélkül működjön. Ebbe nagyon sok részterület tartozik, többek között a biztonság megteremtése, balesetek kezelése, tömeg mozgatása, étkeztetés, klimatizálás (fűtés, hűtés), közlekedés, parkolás, kommunikáció. Csak néhány a megoldandó feladatokból: az információ összegyűjtése és átadása nagy térben nagy tömegnek, problémák, krízisek előrejelzése, a kialakuló bajok kezelése, a rendszer fenntartása költséghatékony módon. És természetesen minderre software-ek, hardware-ek és applikációk fejlesztése.
Mire emlékeztet mindez? Igen, egy város működésére, működtetésére. A stadionokban megjelenő feladatok és problémák kiváló teszt terepet jelentenek az okos városok működésének modellezésére. Az élet az arénában szinte tökéletes leképezése egy metropolisz architektúrájának.
Nem csoda, hogy az IBM az élen jár az okos város program fejlesztésében is. A cél a „system of systems” kiépítése, amelynek segítségével egy adott városban lakó emberek élete jobb lesz a különböző rendszerek, eszközök okos összekötésével és használatával – akár emberi közreműködés nélkül. Csak egy példa egy apró láncolatra: időjárás előrejelzés-közlekedés-közbiztonság- egészségügy.
Az ilyen „láncok” száma szinte végtelen, minden az emberi kreativitáson és az összekötött eszközökön múlik, márpedig az előrejelzések szerint, míg 2015-ben 4,5 millárd eszköz volt összekapcsolva, 2020-ra 34,2 milliárd elem lesz az IoT szisztémában.
A fejlesztések gőzerővel folytatódnak, a nyertes a sport és a nézők.