“Lássuk a futást úgy, ahogy eddig még soha” jelszóval tartott a Budapest Sportiroda sajtótájékoztatót a Nemzetgazdasági Minisztériumban. A futóturizmus nemzetgazdasági hatásairól tettek közzé számokat.
A Budapest Sportiroda [BSI] számára a KPMG tanácsadó cég készített tanulmányt, amelyből a futóturizmushoz köthető számok mellett az államkasszába befolyó összegek is megjelennek. Az elemzésből a külföldi futók budapesti tartózkodásának hasznáról és a versenyek gazdasági hatásáról kaphatunk pontosabb képet.
A BSI három nagy tavalyi versenyére – 30. Telekom Vivicittá Városvédő Futás, 30. Wizz Air Budapest Félmaraton, 30. SPAR Budapest Maraton – a világ több mint 80 országából 17.300 külföldi futóturista – futók és kísérőik – érkezett hazánkba. 65.500 éjszakát töltöttek Budapesten, főként négycsillagos szállodákban és apartmanokban, és a becslések szerint tartózkodásuk során összesen 2,77 milliárd forintot költöttek el különféle szolgáltatásokra.
„Ismerjük a futóversenyek szemléletformáló hatását, de itt a kézzelfogható gazdasági haszon érhető tetten. Turisztikai szempontból is nagyon fontosak ezek a versenyek, a regisztrált futók száma 2015-ben meghaladta a 70.000 főt. A legnagyobb budapesti futóesemények nemzetgazdasági szinten közel 880 millió forint adó- és járulékbevételt biztosítottak az államháztartás számára. Azt gondolom, makrogazdasági szinten is igen komoly bevételről van szó!” – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Kocsis Árpád, a BSI ügyvezető igazgatója kiemelte: 2010 óta majdnem megháromszorozódott a külföldi futók száma. „Ennek két oka van: 2013-ban a tavaszi Telekom Vivicittát kivittük a nemzetközi futóturista-piacra, és az esemény hamar felnőtt az őszi hagyományos Wizz Air Budapest Félmaraton mellé. A másik, hogy 2013-ban és 2014-ben a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen rendkívül sikeres külföldi promóciót végeztünk.” Hozzátette: Magyarország ár-érték arányban nagyon megfelel a külföldi futók számára, még a kelet-európai országok lakóinak is. „A legfontosabb érték a 65.500 vendégéjszaka a három hétvégén. 2010-ben ez a szám még 20 ezer alatti volt.”
A KPMG a 30. Wizz Air Budapest Félmaraton és a 30. SPAR Budapest Maraton Fesztivál nemzetgazdasági hatásainak vizsgálatát külön is elvégezte. Indra Dániel, a KPMG senior managere elmondta, hogy a két őszi futóverseny megrendezéséből fakadó közvetlen gazdasági hatás a hazai és külföldi futóturisták kiadásai, az országon belül elköltött rendezési költségek és a szponzori aktivitás összegeként szerepel. A hazai forrású, közvetlen költés 2,65 milliárd forintra tehető. A közvetlen hatáson, kibocsátáson túl a futóversenyek közvetett módon is hatással vannak a magyar gazdaságra. A multiplikátor hatás bevezetése után megállapítható, hogy a versenyekhez köthető teljes kibocsátás 4,44 milliárd forint volt. A vizsgálat kimutatta, hogy a két őszi futóverseny potenciálisan akár 1,78 milliárd forinttal is hozzájárulhatott Magyarország 2015-ös évi GDP-jéhez, amely kizárólag a Magyarországon belüli hozzáadott értéket tartalmazza.
Aki szeretne részletesebben is megismerkedni a tanulmány legfontosabb számaival, az a vezetői összefoglalót letöltheti a linkre kattintva.
Forrás: BSI