Az elmúlt hónapokban meghökkentő információk kerültek a felszínre a Football Leaks weboldalnak köszönhetően, ahol számos szerződés látott napvilágot híres labdarúgókról és klubjaikról.
Az Egyesült Államok major ligáiban az átlátható működésnek, illetve a franchise típusú rendszernek köszönhetően nagy hangsúlyt fektetnek a transzparens, mindenki számára elérhető fizetésekre és szerződésekre. A szurkolók számára természetes, hogy a legnagyobb sztárok éves honoráriuma mekkora összeget ölel fel, illetve a felek közötti megállapodások milyen kisbetűs részeket tartalmaznak.
Ennek ellentmondván, az európai labdarúgás teljesen szembemegy ezen felfogással. A nagy csapatok a legnagyobb titoktartás közepette próbálják a megállapodásokat, illetve a fizetéseket kezelni, a sajtótól távol, hangszigetelt, titkos szobákban aláírni azokat.
Azonban ezt, egy portugál hackercsoport megunta és betörve nemzetközileg ismert csapatok számítógépeibe, titkos információkat kezdett szivárogtatni a publikum számára. A Football Leaks nevű „formáció” (a WikiLeaks apropóján) a labdarúgás financiális hátterében zajló legsötétebb titkokra hívja fel a figyelmet, amik alapjaiban változtathatják meg a labdarúgó átigazolás-piacot.
Számos „világrengető” átigazolás történt az elmúlt években, ahol 100 millió euró körüli összegekről szóltak a sajtóorgánumok, azonban a kiszivárogtatott szerződéseket mélységeiben átnézve, kijelenthető, hogy sok esetben a kisbetűs részek is roppant meghatározó részleteket rejtenek.
A legnagyobb médiavihart utólag kiderült átigazolási összegek, valós fizetések, titkos záradékokat tartalmazó szerződések kavarták, ahol olyan játékosok nevei kerültek szóba, mint Gareth Bale (Real Madrid), Anthony Martial (Manchester United), Eliaquim Mangala (Manchester City), Angel di Maria (PSG), Tony Kroos (Real Madrid) és további neves labdarúgók.
Az egyesületek számára igen kellemetlen, hogy minden egyes apróság a felszínre kerül, mivel számos esetben, ismert csapatok egymás ellen szóló kitételeket fogalmaznak meg, amik hosszú távon leszabályozhatják a piacot, mindamellett, hogy élesítik az ellentéteket a riválisok között. Továbbá, adódik a felvetés, hogy a kiszivárogtatások szánt szándékkal, külső támogatással is történhetnek, ahol az egyik nagycsapat fizet, hogy a másikat a média célkeresztjébe állítsa, ezzel rombolva annak ázsióját.
A különböző fizetések és az azokhoz kapcsolódó hírek szivárogtatása véleményem szerint csupán a labdarúgás belső piacát forgatják fel, ami könnyebben kezelhető. Azonban a külső felek involválódása sokkal komolyabb problémákra hívja fel a figyelmet.
Erre legjobb példa a máltai székhelyű Doyen Sports Investments, amely vállalat, labdarúgók játékjogaiba invesztál, bízva abban, hogy e játékosok sikeres karriert futhatnak be. Ezzel nem kockáztatnak nagyot, mivel olyan – többnyire dél-amerikai – játékosokba fektetnek, akikre nagy a kereslet az európai piacon (Neymar, Rojo, Falcao, stb.).
A FIFA tiltja a harmadik fél általi játékjogokkal történő kereskedést, így meg is büntette a céget. Azonban kérdéses, hogy ez csupán egy kifelé mutató, „álbüntetés” volt, mivel óriási összegekről beszélhetünk, amiből a szervezetnek is csoroghat valami, vagy a szövetség tényleg komolyan gondolja ezeket az eseteket?
Reméljük a Football Leaks erre és számos egyéb szaftos részletre is választ ad majd.
Forrás: footballleaks2015.wordpress.com