Először készült felmérés a magyar labdarúgó csapatok szurkolóinak közösségi média használatáról. Zsiros Mihály, az MIP Management ügyvezetője és a Testnevelési Egyetem doktorandusz hallgatója a klubok után [link] a másik oldalt is megvizsgálta. A kutatásban 300 szurkoló vett részt, mely a 2014/2015-ös bajnokság tavaszi idénye során zajlott.
A szurkolók a csapatok közösségi oldalain és egyéb szurkolói fórumain kerültek megkeresésre. A kitöltés online felületen zajlott. A válaszadók 87,7%-a férfi, míg 12,3% nő volt, akiknek átlag életkorkoruk 33 év, a legfiatalabb 12, a legidősebb pedig 75 éves. Többségük (61%) maga is űzte, vagy még jelenleg is űzi a labdarúgást valamilyen szinten. A kitöltők legnagyobb része (89,3%) regisztrált tagja valamelyik közösségi oldalnak. Legtöbben a Facebookon (87,3%) rendelkeznek regisztrációval, majd következik a YouTube (57%), az Instagram (23%), a Twitter (20,7%), a LinkedIn (14%), a Pinterest (5%), a Tumblr (4,3%), a Foursquare (4%), végül az egyéb oldalak (3,7%).
A felmérés az elején arra kereste a választ, hogy a szurkolók milyen médiumokon keresztül követik a (nem csak magyar) labdarúgó csapatokat. Itt értelemszerűen több választ is megjelölhettek. Legtöbben internetes sajtón keresztül (94,3%), majd a TV-n (93,7%), harmadik helyen pedig a közösségi médiában (83,3%). A szurkolók nagy része (79,3%) magyar labdarúgó klubokat is követ a webkettes platformokon. [Második generációs internetes szolgáltatások, melyek elsősorban közösségre épülnek.] További rangsor: nyomtatott sajtó (40,7%), rádió (19%), közterület (8,7%), egyéb felület (5,3%). Összehasonlításképp: amennyiben szurkolnak egyéb sportcsapatoknak, ott is hasonló sorrend alakult ki: internetes sajtó (80%), TV (79,3%), közösségi média (37,3%), nyomtatott sajtó (30,7%), rádió (15%), közterület (6%), egyéb felület (3%). Akik egyéni sportolókat is követnek, némileg más a rangsor: TV (63%), internetes sajtó (62,7%), közösségi média (46,3%), nyomtatott sajtó (21,7%), rádió (13%), közterület (3%), egyéb felület (2,7%). De melyiket részesítik előnyben? Legnagyobb arányban, 54,76% jelölte meg első helyen az internetes sajtót, 27,77% a TV-t, míg 11,9% a közösségi médiát. Második helyen 26,98% az internetes sajtót, 32,14% a TV-t, míg 25% a közösségi médiát. Harmadik helyen 7,14% az internetes sajtót, 23,01% a TV-t, míg 17,85% a közösségi médiát.
Akik követnek (nem csak magyar) labdarúgó csapatokat a közösségi médiában, ők az alábbi oldalakon: 84,4% Facebookon, 19,2% Instagramon, 18,8% YouTube-on, 6,8% Twitteren. Arra a kérdésre, hogy pontosan miért követik itt a klubokat, legtöbben (31,74%) a gyors információszerzést említették. Azok közül, akik nem követnek labdarúgó klubokat a közösségi médiában, 6% mondta, hogy lenne olyan tartalom, ami miatt mégis követne. Ez esetben máshol nem látható mérkőzéseket, videókat említettek.
A felmérés üzleti szempontból fontos felhasználói szokásokat is vizsgált. Kiderült, hogy a szurkolók nagy többsége (93%) vásárolt már az interneten keresztül, és további 1,7% ugyan nem, de vásárolna, ha elérhető lenne olyan termék/szolgáltatás, amit szeretne. Közel minden második válaszadó (40%) vásárolt már „kuponos” weboldalon és további 13,3% vásárolna, ha lenne olyan termék/szolgáltatás, ami érdekelné. Majdnem minden második kitöltő (45,7%) mondta azt, hogy labdarúgó mérkőzésre is vásárolna jegyet „kuponos” oldalon. Az is kiderült, hogy a szurkolók 16%-a vásárolt már valaha QR kód segítségével és további 12,7% vásárolna, ha lenne olyan termék/szolgáltatás, ami érdekelné. Minden ötödik válaszadó (21%) vásárolt már valaha virtuális terméket és 5,3% vásárolna még, ha lenne olyan, amit szeretne. A szurkolók tizede (10,7%) használt már kiterjesztett valóság alkalmazást és 7% használná még, ha lenne olyan, ami tetszik neki.
Közösségi oldalakról majdnem mindenki (92,3%) kattintott már át honlapra és további 0,3% is átkattintana, ha lenne számára érdekes tartalom. A szurkolók majdnem fele (46,7%) vett már részt a webkettes platformon meghirdetett nyereményjátékban, és további 2,7% azok aránya, akik még nem, de részt vennének, ha lenne számukra érdekes. A válaszadók több mint fele (51%) jelentkezett már be sporteseményről valamelyik közösségi oldalon. Szintén több mint felük (57,7%) oszt meg helyszíni élményeket is az említett felületeken. A többség (87,7%) like-olt már valaha sporttal kapcsolatos tartalmat a közösségi térben. Szintén a többség (81%) kommentelt is már ilyet. Ugyancsak magas azok aránya (78%), akik már meg is osztottak.
A kutatásból kiderült, hogy majdnem minden válaszadó (99,3%) nézett már online sportközvetítést. A szurkolók kisebb része (14%) vett már részt crowdfunding (közösségi finanszírozás) projektben, de további jelentős részük (43,3%) is részt venne később. A crowdsourcing (közösségi ötletbörze) tekintetében is hasonló az arány: 4% az, aki már vett részt ilyen projektben, de 57,7% is kifejezte érdeklődését.
A következő blokkban 6 fokú Likert skálán (1: egyáltalán nem, 6 teljes mértékben) kerültek felmérésre a szurkolók. Egyetértettek azzal, hogy egy független közösségi felület lehet legalább olyan hiteles hírforrás, mint a hagyományos média (4,47). Megoszlottak a vélemények viszont azzal kapcsolatban, hogy a közösségi médián keresztül egy szurkoló jobban elköteleződhet-e egy sportcsapat felé, mint más hagyományos csatornákon keresztül (3,5).
Az is kiderült, hogy a szurkolókat nem zavarja, ha egy sportoló/sportcsapat feltünteti szponzorait valamely közösségi oldalon (1,81). Az sem zavarja őket, ha a szponzor termékét/szolgáltatását reklámozzák a közösségi médiában (2,32). Több mint negyedük (28,3%) vásárolt már valamit csak azért, mert az általa webkettes platformon követett sportoló/sportcsapat reklámozott/megosztott tartalmat egy termékről/szolgáltatásról. A szurkolók közel fele (43,3%) buzdította már ismerőseit, hogy kövessék az általa is követett sportolót/sportcsapatot a közösségi médiában. Harmaduk (33,3%) pedig már ajánlott olyan terméket/szolgáltatást ismerőseinek, amely márka szponzorálja a sportolót/sportcsapatot, amelyet követ a közösségi térben.
A fenti eredmények alapján érdemes lenne többet foglalkozni a témával?
Témavezető: Dr. Kokovay Ágnes