labdarúgás, Sportjog — 2015/09/08 at 14:30

Az MLSZ játékos-ügynöki szabályzatának problémái

by

Lassan két hónapja lépett hatályba a Magyar Labdarúgó Szövetség [“MLSZ”] játékos-ügynökökre vonatkozó közvetítői szabályzata [“MLSZ Közvetítői Szabályzat”]. Ezzel a FIFA közvetítőkre vonatkozó 2015. április 1-jén hatályba lépett szabályzatának [‘FIFA Regulations on Working with Intermediaries’, “FIFA Közvetítői Szabályzat”] hazai átültetésére került sor. Az MLSZ Közvetítői Szabályzat jelenlegi formájában azonban számos gyakorlati kérdést nem, vagy bizonytalanságra okot adó módon rendez, melyek ráadásul a nemrég zárult fő nyári átigazolási szezonban vezettek feloldhatatlan problémákhoz.

Jelen posztban – egy rövid, a szabályzatok hatályba lépésének hátterét leíró bevezető után – bemutatom az MLSZ Közvetítői Szabályzat hatálybalépéséhez, valamint egyes előírásainak gyakorlati alkalmazásához kapcsolódó problémás jogkérdéseket.

Miért kerültek elfogadásra az új közvetítői szabályzatok?

Football-Players-List

A FIFA Közvetítői Szabályzat célja a labdarúgók átigazolásában résztvevő játékos-ügynökök – új nevükön “közvetítők” – teljes ellenőrzése és a közvetítői jutalékok összegének csökkentése. Ezért a hatálya nem csak természetes személy játékos-ügynökökre, hanem minden olyan természetes és jogi személyre kiterjed, akik labdarúgókat vagy klubokat képviselnek játékos- vagy átigazolási szerződések megkötése során, vagy ehhez kapcsolódóan bármilyen szolgáltatást nyújtanak. [A FIFA Közvetítői Szabályzatról részletesen lehet olvasni a korábbi bejegyzésemben.] A FIFA – a FIFA Közvetítői Szabályzat 1[2] cikke szerint – az egyes nemzeti szövetségek – köztük az MLSZ – részére kötelezővé tette a FIFA Közvetítői Szabályzat nemzeti szinten való átültetését, melynek határideje a 11[1] cikk szerint 2015. április 1-je volt. Továbbá FIFA Közvetítői Szabályzat alapján a nemzeti szövetségeknek [i] regisztrációs rendszert kell[ett] felállítaniuk, melyben a közvetítőket minden egyes átigazoláskor regisztrálni kell, illetve [ii] évente kötelesek közzétenni a regisztrált közvetítők nevét, az általuk közvetített tranzakciókat és az ezekért kapott díjazásokat, valamint az esetlegesen alkalmazott szankciókat. A FIFA Közvetítői Szabályzat csak a minden nemzeti szövetség által átültetendő minimum-előírásokat határozza meg. Emellett azonban lehetővé teszi, hogy a szövetségek a közvetítők tevékenységére vonatkozóan további követelményeket írjanak elő.

Az MLSZ Közvetítői Szabályzat hatálybalépéséhez kapcsolódó gyakorlati és jogi kérdések

MLSZ-szponzorfal

Az MLSZ Közvetítői Szabályzat hatálybalépésével összefüggésben három időpontot szükséges kiemelni:

  • 2015. április 1.: A FIFA Közvetítői Szabályzat április 1-jén hatályba lépett, mellyel egy időben [i] a korábbi MLSZ Játékos-Ügynök Licenc Szabályzat alapján kiadott játékos-ügynöki licenceknek érvényüket kellett volna veszíteniük; és [ii] az MLSZ Közvetítői Szabályzatnak hatályba kellett volna lépnie.
  • 2015. június 1.: Az MLSZ elnöksége 72/2015 [06.01.] sz. határozatában úgy döntött, hogy a FIFA Közvetítői Szabályzat előírásai érvényesek azon közvetítők vonatkozásában, akik Magyarországon igazolt játékosokat és/vagy magyar sportszervezeteket képviselnek, azaz az MLSZ magyar fordítással szó szerint átvette a FIFA Közvetítői Szabályzatot. Továbbá az MLSZ Közvetítői Szabályzat 11. § 2. mondata szerint 2015. június 1-jével került hatályon kívül helyezésre az MLSZ korábbi játékos-ügynökökre vonatkozó szabályzata [“MLSZ Játékos-Ügynök Licenc Szabályzat”] szerinti licencrendszer, mivel a licencek ekkor vesztették érvényüket.
  • 2015. július 8.: Az MLSZ Közvetítői Szabályzat ekkor lépett hatályba az MLSZ Közvetítői Szabályzat 12. § harmadik mondata alapján, melyet az MLSZ elnöksége a 106/2015 [07.07] számú határozattal fogadott el. Egyúttal az MLSZ hatályon kívül helyezte a 72/2015 [06.01.] sz. határozatát a FIFA Közvetítői Szabályzat közvetlen alkalmazásáról.

Fenti dátumokból megállapítható, hogy a 2015. április 1-je és 2015. június 1-je között még hatályban lévő MLSZ Játékos-Ügynök Licenc Szabályzat, valamint 2015. június 1-ig érvényben volt licencrendszer 2015. április 1-je óta – azaz két hónapig – kifejezetten ellentétben állt a FIFA Közvetítői Szabályzattal. Ez az “átmeneti” állapot a játékos-ügynökök / közvetítők, valamint a labdarúgók és a klubok szempontjából kiemelkedő jelentőségű gyakorlati jogkérdéseket veti fel, így többek között:

  • Melyik szabályzat – a FIFA Közvetítői Szabályzat vagy az MLSZ Játékos-Ügynök Licenc Szabályzat volt irányadó a Magyarország területén tevékenykedő játékos-ügynökökre ebben az átmeneti időszakban?
  • Mi a jogi sorsa az ezen időszakban kötött képviseleti szerződéseknek, különösen azokra milyen előírások voltak irányadók 2015. április 1-je és 2015. június 1-je között, amikor bizonytalan volt, hogy melyik szabályzat irányadó Magyarországon?
  • Alkalmazhatók-e szankciók azon játékosokkal és klubokkal szemben, akik – a FIFA Közvetítői Szabályzattal ellentétben álló MLSZ szabályozás okán – a FIFA Közvetítői Szabályzattal ellentétesen jártak el 2015. június 1-ig?

Az MLSZ Közvetítői Szabályzat további főbb problémái és kérdéses rendelkezései

MLSZ-logo-gravir

Kérdés, hogy mi a sorsa az MLSZ Közvetítői Szabályzat hatályba lépése előtt – azaz az MLSZ Játékos-Ügynök Licenc Szabályzat hatálya alatt kötött – és az MLSZ Közvetítői Szabályzat hatálya alatt polgári jogilag érvényes képviseleti szerződéseknek, például szükséges-e azokat módosítani vagy közös megegyezéssel megszüntetni és új szerződést kötni, különösen mivel a korábban kötött szerződéseknek lehetnek olyan előírásai, amelyek ellentétben állnak az MLSZ Közvetítői Szabályzattal? A kérdést az MLSZ Közvetítői Szabályzat 11. §-ának utolsó mondta nem világosan rendezi, azt közvetlenül nem érinti. Egyébként az MLSZ honlapján 2015. június 10-én közölt “információ” szerint a szabályzat hatályba lépése előtt kötött képviseleti szerződések hatályosak addig, ameddig a szerződésben meghatározták. Ezt az információt – melyről hivatalos elnökségi határozat nem érhető el – tulajdonképpen “felülírta” és az itt feltett kérdést nyitva hagyta az MLSZ elnökségének az MLSZ Közvetítői Szabályzatot elfogadó határozata.

  • A FIFA Közvetítői Szabályzat 3[1] cikke, valamint az MLSZ Közvetítői Szabályzat 3. § [1] bekezdése szerint az MLSZ – mint nemzeti labdarúgó szövetség – nyilvános regisztrációs rendszert működtet. E rendszer jelenleg sem érhető el az mlsz.hu-n. Így ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a jogi sorsa azon ügyleteknek és képviseleti szerződéseknek, amelyek regisztrációja 2015. június 1-je után nem történhetett meg a nyilvánosan elérhető regisztrációs rendszer hiányában? Továbbá szankcionálhatók-e azon játékosok és klubok, akik a FIFA Közvetítői Szabályzatban, valamint az MLSZ Közvetítői Szabályzatban előírt regisztrációs kötelezettségüknek ezért nem tudtak eleget tenni?
  • Az MLSZ Közvetítői Szabályzat 5. § [4] bekezdése szerint a szerződés maximum időtartama két év, míg az ahhoz mintaként csatolt “képviseleti szerződés minta” 1. pontja szerint a szerződés határozatlan időre is köthető. Kérdés, hogy a két egymástól teljesen eltérő rendelkezés közül melyik az irányadó?
  • Az MLSZ Közvetítői Szabályzat 5. § [8] bekezdése szerint 18. évi alatti labdarúgóval nem lehet képviseleti szerződést kötni, azonban a Sporttörvény 7. § [5] bekezdése szerint ez a tilalom csak az amatőr labdarúgókra irányadó. Jogi – és egyébként üzleti-gyakorlati szempontból is – nehezen indokolható, hogy egy szövetség belső szabályzata felülírja egy törvény rendelkezéseit.

Összegzés és szükséges lépések

Összességében látható, hogy a FIFA Közvetítői Szabályzat átültetésével való jelentős késlekedés, valamint az MLSZ Közvetítői Szabályzat néhány rendelkezése komoly gyakorlati és jogi problémákat okoz. A közvetítők, a labdarúgók és a klubok mielőbbi érdeke az, hogy ezen kérdéseket illetően valamennyien tisztán láthassanak és legalább a téli átigazolási időszakot egy a gyakorlathoz hozzáigazított és jogi szempontból is megfelelően módosított közvetítői szabályzattal kezdhessék meg. Egy ilyen szabályzat birtokában az MLSZ is sokkal inkább meg tudná valósítani az MLSZ Közvetítői Szabályzat 1. § [2] bekezdésében megfogalmazott célokat.

A cikk eredetileg a Sportjog oldalon jelent meg.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

napilapok
Sportszemle 2015.09.08.

Friss hírválogatás sportmarketing és sportgazdaság témájú cikkekből.

Close