Szerzők: Wolfgang Behringer
Kiadás éve: 2014
Kiadó: Corvina Kiadó Kft.
Oldalszám: 514
Nyelv: magyar
Az ókori olimpiáktól napjainkig
Szeretem, amikor a sport történelmi vonatkozásokon keresztül jelenik meg. Nagyon érdekes bizonyos sporteseményeket, eredményeket kontextusban látni, mert ez különleges ízt ad az amúgy önmagukban száraz tényeknek, adatoknek. Többek között ezért is tetszett különösen a Több mint sport című könyv is, amelyről korábban írtam ajánlót.
Komoly várakozásokkal vettem tehát a kezembe A sport kultúrtörténetét. Bár volt bennem egy kis aggodalom is, mert ez egy olyan téma, amelyik könnyen túlzottan akadémikussá, vagy terjengőssé válhat, úgy pedig nehéz élvezettel olvasni. Szerencsére a félelmeim nem váltak valóra. A könyvet egy történelemprofesszor írta, tehát megvan benne a tudományos alaposság, azonban Wolfgang Behringer könnyed stílusban tálalja sport kulturális fejlődését.
Kifejezetten magas színvonalúnak tartom a mű első felét. Az ókorral indul az idővonal és ezen belül területi alapon kerülnek bemutatásra a különböző kultúrák sporthagyományai. Kézenfekvőnek tűnik az ókori olimpiák és a római gladiátorjátékok kiemelése, hiszen a korszakot valóban nagyban meghatározó kultúrákról van szó és a legtöbb fennmaradt történelmi emlék is ezekhez kapcsolódik. Behringer azonban mindkét témába különleges elemeket sző, például a görög tömegsport, vagy a női gladiátorok helyzetének vizsgálatával, illetve a két kultúra sportcélú létesítményeinek összehasonlításával. Kiemelendő az is, hogy a minél teljesebb globális kép bemutatása érdekében Ázsiának és Amerikának is külön figyelmet szentel a szerző.
A középkorhoz érkezve nyomon követhetjük a harci játékoknak a sporttá válás útjára lépését, a nagy tömegek érdeklődésére számot tartó vásárok köré szervezett sportünnepélyek kialakulását, valamint a csapatsportok térnyerését. Ez utóbbit leginkább a labdajátékok népszerűségének növekedése segítette – persze itt még nem a mai modern formátumokra kell gondolni. Érdekes kitekintést jelent a téli sportok fejlődésének vizsgálata is.
A korai újkorban, ahogyan megváltozik a testhez való viszony, már a modern sport alapjait lehet felfedezni. Tudományos alapokon kezdenek foglalkozni a mozgással, a sport megjelenik a tanrendekben és kialakulóban van a sportorvoslás. A könyvnyomtatás terjedése pedig nemcsak azért bír nagy jelentőséggel a sport számára, mert hatalmas szakirodalommal gazdagítja, hanem azért is, mert megjelennek az első szabálykönyvek, amelyek a különböző területek játszott sportágak egységesítését segítik. Izgalmas kaland kiemelkedni az idősíkból és távolabbról szemlélve felfedezni a háttérben meghúzódó összefüggéseket.
A könyv további részében nem a történelmi korok szigorú követésén marad fólkuszban, viszont nem kezdünk el csapongani sem az időben. Behringer inkább az egyes fejlődési állomások bemutatásával és azok kapcsolatainak feltárásával halad napjaink legfontosabb sport kultúrtörténeti kérdései felé. A sportos uralkodók sokat tettek a sport intézményesüléséért, a díjak magukkal hozták a professzionalizálódást és a kommercializálódást. Az újkori olimpiák pedig már az élsport kialakulásához és a sport globalizálódásához vezettek. Ezeknek a témáknak a kifejtése, sok más érdekességgel együtt, külön fejezetrészekben történik.
A mű színvonala a végére sem csökken, a tudományos alaposság megmarad és az élvezetes stílus sem veszik el, abból a szempontból mégis hiányérzetem van, hogy a korábbinál szubjektívebbnek érzek néhány témaválasztást, vagy annak bemutatását. Például érezhetően megnő a germán vonatkozású utalások, kiemelések száma, ami valószínűleg a szerző német származásának köszönhető. Napjaink sportjának kultúrtörténeti áttekintése bizonyára eltérő kutatási módszertant igényel a korábbi időszakokhoz képest, ráadásul a téma hirtelen kiszélesedik, de könyvnek ebben a részében egy kicsit tompul az eddigi objektivitás és rendszerezettség.
ÉRTÉKELÉS
Egy nagyon érdekes időutazásra hív ez a könyv, és szerintem egyáltalán nem bánja meg az, aki enged a csábításnak. Tudományos alapokon nyugszik, de nyoma sincs az enciklopédiák szárazságának. Sőt, a szerző minden fejezetbe belecsempész érdekes szálakat – például női sportok, téli sportok, sportlétesítmények –, amelyek nem a szokványos irányból közelítik meg a témát. Komoly vállalás az ókortól a napjainkig végighaladni az idővonalon, de ez nagyon magas szinten megvalósul. Talán csak a könyv végén tapasztalható szubjektívebb elemzések vesznek el egy keveset a teljességéből. A sport és a történelem iránt egyaránt érdeklődők számára igazi csemege!
A mű alaposságán érződik, hogy egy történelemprofesszor írta. A megjelölt hivatkozások és az irodalomjegyzék tökéletes alapot szolgáltatnak arra, ha valaki szeretné mélyebben beleásni magát egy-egy témába. A névmutató segítségével pedig könnyen visszakereshetők a sport kultúrtörténeti fejlődésében kiemelkedő szerepet játszó személyek.
8/10
SZERZŐ
Wolfgang Behringer – 1956-ban született Münchenben. 1991-től a Bonni Egyetem kutatóasszisztense, ahol 1997-ben szerzett egyetemi tanári minősítést. 1998-ban a Max Planck Kutatóintézet történelmi részlegének, valamint a Müncheni Egyetemnek lett a munkatársa. 1999-ben a Yorki Egyetem korai modern kori történelmi tanszékéhez csatlakozott. 2003 óta Saar-vidéki Egyetem neves történészprofesszora. A sporttörténelem mellett a klímaváltozás történelmének is szakértője.