olimpia, Sportgazdaság, többféle sportág — 2014/11/04 at 11:50

Könnyen pénzügyi katasztrófába fulladhat a 2022-es téli olimpiai játékok rendezése

by

Miután a norvég kormány javaslatára Oslo is kilépett a pályázó városok közül, már csak két kandidáló város maradt versenyben: Almati és Peking.

Közismert, hogy egy olimpia rendezésének borzasztóan nagy költségei vannak és szinte utópisztikus azt hinni, hogy zéró nettó jelenértéke lehet az ország gazdaságára. Az utóbbi években azonban nemzetközi tanulmányok, felmérések és számítások sorai születtek arról, hogy a mega sportesemények mindig is többe kerültek, mint amennyi bevételt hoztak. Az utóhasznosítással kapcsolatos problémákról nem is beszélve. A Business Insider például már többször számolt be képes formában is a „fehér elefántoknak’’ számító, egykor szebb napokat megélt olimpiai stadionok hanyatlásáról (pl. Szarajevó vagy Athén esetében). Az is ismert a szakemberek körében, hogy egy mega sportesemény nem csak rövid és hosszú távú pénzügyi, hanem számos más tangibilis és intangibilis, pozitív és negatív hatásokkal bír. Így aztán nehéz pusztán pénzügyi adatok alapján dönteni. A politika és a sportdiplomácia pedig éppen ezt használja ki, hogy mindezek ellenére meggyőzze a befektetőket.

téli olimpia ötkarika

Érdekes az, hogy most már egyre több (haladó gondolkodású)(ország) politikai vezetője eszmél rá a fent említettekre, miszerint pénzügyileg nem fenntartható egy ekkora rendezvény szervezése. Éppen ezért tartom üdvözítőnek, hogy az UEFA megváltoztatta a labdarúgó Európa-bajnokság lebonyolítását. Egyrészt így olyan országok is felkerülhetnek a kontinens sporttérképére, akik ezt jelen gazdasági körülmények között nem engedhetik meg maguknak, továbbá a sportpolitikai ambíciókkal rendelkező országok vezetői sem verik adósságba országukat. Másrészt a kisebb volumenű befektetések is könnyen lehetnek pozitív hatással az ország sportjára és gazdaságára.

Almaty_logo_2022

A gazdaságilag erős országok és potenciális kandidálók kihátrálása után komoly aggodalmak merülnek fel a 8 év múlva esedékes téli olimpiai játékok szervezésre körül. Stockholm már korábban visszalépett, miután a város vezetése jelezte, az olimpiai játékokkal járó bevételek várhatóan messze el fognak maradni a kiadásoktól. Míg az ukrán Lviv jelentkezését az elmúlt hónapok történései tették lehetetlenné, addig Krakkó, München, Davos és St. Moritz népszavazással utasította vissza az olimpia rendezésének lehetőségét.

Beijing_logo_2022

A két versenyben maradó kandidáló ország esetében érdemes megjegyezni, hogy Nursultan Nazarbazev 95 százalékos „magabiztossággal” nyerte meg a Kazah elnökválasztást. A másik pályázó pedig a köztudottan nem tisztán demokratikus berendezkedésű Peking.

A legutóbbi téli olimpiának, idén februárban, Szocsi adott otthont, azóta az orosz külpolitika többször sokkolta a világot az elmúlt hónapokban. A múltban is többször előfordult, hogy egy ország politikai ambíciója és az olimpia rendezése között szoros kapcsolat fedezhető fel, pl. 1936 Berlin, vagy 1980 Moszkva és 1984 Los Angeles esetében. Még az előbbi esetében a II. világháború, utóbbiakat pedig a hidegháború követte. A fent vázolt trend következtetéseit vonja le az olvasó…

2 Comments

  1. Pingback: Jön az olimpia reformja | Sportsmarketing

  2. Pingback: A magyar olimpiai pályázati láz margójára | sportsmarketing.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

Sportszemle 2014.11.04.

Friss hírválogatás sportmarketing és sportgazdaság témájú cikkekből.

Close