A tegnap véget ért szocsi téli olimpiával kapcsolatban azt már most biztosan állíthatjuk, hogy nemcsak a pályákon nyújtott teljesítményektől marad emlékezetes. A médiában nagy visszhangot kaptak azok a hírek, amelyekben a helyszínre elsőként érkezett újságírók és sportolók félig kész állapotokról, szervezetlenégről, nem megfelelően berendezett mosdókról vagy a kóbor kutyákról számoltak be.
Legutóbb az összegek borzolták a kedélyeket, ugyanis a napokban hozták nyilvánosságra a játékok rendezésének költségeit. A Dimitrij Kozak orosz miniszterelnök-helyettes által becsült adat 51 milliárd dollár, amivel minden idők – nemcsak a téli, hanem a nyári olimpiákat is beleértve (!) – legdrágább olimpiáját rendezhették meg az oroszok. A Business Insider által közzétett ábrán jól látszik, hogy a szocsi esemény kétszerese az eddigi legdrágább téli játékoknak, az 1998-as naganói olimpiának.
Ha egy sporteseményre vetítve nézzük a költségeket, akkor szocsi a pekingi olimpiát is bőven túlszárnyalja.
De mi került ennyibe? – tehetnénk fel a kérdést. Főleg annak tudatában, hogy a kandidáláskor az oroszok 12 milliárd dolláros költségvetéssel nyertek a két vetélytárs, Dél-Korea és Ausztria előtt. Ráadásul összehasonlítva a nyári és a téli játékokat, kevesebb atléta vesz részt (2.500 vs 11.000) kevesebb eseményen (98 vs 320) és kevesebb a létesítmény is (15 vs 40).
A 2020-as nyári olimpiai játékoknak Tokió ad majd otthont. A Japán főváros azzal emelkedett ki a többi jelölt közül, hogy – a szocsi költségvetés tizedét – 5 milliárd dolláros költségkeretet állított fel.
Helyszín
Szocsi az oroszok által kedvelt üdülővárosból szinte gombnyomásra alakult át. Szubtrópusi éghajlat nyáron, tengerpart, kilométer hosszú pálmafa-sor, rengeteg apartman, pártvezetők kedvenc üdülői, szanatóriumok, és sípályák. Ezek jellemezték korábban, ezért óriási átalakítási költségekkel járt az olimpia megrendezése.
Biztonság
A költségeket jelentősen növelték a sajnálatos terrorfenyegetések, amelyek miatt a biztonság fenntartásához rengeteget kellett költeniük. Vancouverben és Naganóban nem kellett ilyen magas szintű készültséggel számolni.
Korrupció mértéke és a hatékonytalanság
Az elmúlt évben a Transparency International által kiadott Korrupció Érzékelési Index alapján a vizsgált 175 országból a 127. helyet sikerült megszereznie, Oroszországnak. Mindössze 28 pontot elérve a 100-ból. [A százas érték jelenti azt, hogy az emberek alapvetően nem észlelik a korrupciót a mindennapok során, a 28 tehát nem egy bíztató eredmény, főleg, ha az olimpiai rendezéséről beszélünk]. Súlyos belpolitikai viták kerekedtek abból, hogy az ellenzék mintegy 30 milliárd dollár értékű ellopott vagyont kért számon a kormányon lévő párton.
Megéri?
Látva a számokat és az eredményeket, óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy megéri-e egy olimpiára ilyen óriási összegeket költeni. Ennek pontos vizsgálatához és megállapításához számtalan tényezőt kell figyelembe venni. Ilyenek az olimpia úgynevezett push-pull hatásai, vagy a megrendezéssel járó rövid és hosszú távú gazdasági hatások, externáliák, politikai hatalmi játszmák.
Fontos kérdés például az utóhasznosítás is. A napokban látott napvilágot az a fotósorozat, amely 1984-es szarajevói téli olimpiai játékok helyszíneit mutatja mai állapotában. Teljesen kihasználatlan, elgazosodott és elhanyagolt szellemvárossá vált, amelyben sajnos a boszniai háborúnak is jelentős része volt. Újrahasznosítással kapcsolatban sok tanulmányt olvashatunk, jelen pillanatban azonban csak egy dolog biztos, ha a sportesemények véget is értek, a gazdaságot érintő, megtérülést vizsgáló kérdésekben végeredményt még nem tudunk hirdetni.