Egy olimpia hatalmas lökést képes adni a rendező város, a rendező ország gazdasága számára. Ez nem történt másként Londonban sem, ahol még mindig érezni a rövid távú hatásokat, nem beszélve a még a jövőben megfigyelhető addicionális „hozamról”.
Az olimpia esetében beszélhetünk elő- és utóhatásokról, azonban az esemény aktuális ideje alatt zajló gazdasági és társadalmi „boost” sem elhanyagolható. Az emberek fejében a világ legnagyobb eseménye elsősorban pozitív ingereket gerjeszt, de a rendezés nem történik minden esetben a vártaknak megfelelően.
Nem mindegyik olimpiai város (ország) mondhatja el magáról, hogy remekül és kétséget kizáróan élt a lehetőséggel, és kihasználta a rendezésből fakadó előnyöket. Számos olyan negatív példa akad, ahol kifejezetten rosszul sült el a rendezés.
Görögország gazdasági csődjének egyik okozójaként a 2004-es Athéni Olimpiát szokták emlegetni, míg Montreal városa csupán néhány éve fejezte be az 1976-os olimpia miatt felhalmozódott hitelek törlesztését. Ezt a sort lehetne folytatni, azonban szerencsére nem Londonnal.
A brit vezetés szépen felépített, stratégiailag megalapozott építkezést és rendezést vitt véghez, aminek az eredménye 9,9 milliárd fontnyi gazdasági növekedés. A szigetországi kereskedelmi és befektetési osztály [UKTI – UK Trade and Investment Department] számításai szerint 2,5 milliárd fontnyi ún. belső befektetés történt, aminek az 58 %-a Londonon kívül zajlott. Emellett 5,9 milliárd font hozzáadott, olimpiával kapcsolatos értékesítés ment végbe és 1,5 milliárd fontos nagy értékű tengerentúli szerződés köttetett meg. Ahogy David Cameron fogalmazott „igazi munkahelyek és igazi pénz van az olimpiában, ha helyesen tevékenykedünk.”
Ezt mutatja az olimpia falu kihasználása is, ahová tavaly novemberében az első lakók már beköltözhettek az új és igényes lakásaikba. 2818 lakás áll a londoniak rendelkezésére, amit a városvezetés idővel egytől egyig ki fog adni.
Azonban fent említett összegek csupán a kezdetet jelentik, mivel Stefan Szymanski sportközgazdász szerint nem lehet pontosan mérni egy ekkora esemény hozadékát, „kreatív könyvelés” szükséges hozzá, s az is lehet, hogy 2020-ra a Játékok hatása akár 40 milliárd fontra is rúghat.
Az effektusok száma kvázi végtelen, mivel a gazdasági és társadalmi összetevők közvetlen és közvetett módon előfordulhatnak, így beszélhetünk infrastrukturális fejlesztésekről, a turizmus növekedéséről, az egészségügyi és „jóléti” hozadékokról, a társadalmi hangulat fejlődéséről, a jobb munkakörülményekről és a lehetőségek számának gyarapodásáról, a reintegrációról, a fogyasztói magabiztosságról, a boldogságindex emelkedéséről, s még számos olyan jelenségről, amik egy olimpia nélkül ilyen rövid időn belül nem következhettek volna be.
Forrás: bbc.co.uk